Területi

létrehozva: 2015-11-21

A tervtanács elnöke a területi tervtanács esetén a működési területén illetékes, állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott által kijelölt, az állami főépítészre vonatkozó képesítési követelményekkel rendelkező személy.

 

A területi településrendezési tervtanács működési területe megegyezik az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területével. A települési önkormányzat polgármestere vagy a településrendezési eszköz tervezője településrendezési tervtanácsi véleményt kérhet a készülő településrendezési eszközről a településrendezési eljárás közbenső véleményezési szakaszát megelőzően.

 

A területi építészeti-műszaki tervtanács működési területe megegyezik az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területével. A területi építészeti-műszaki tervtanács feladata, hogy véleményezze

a) a főpolgármester településképi véleménye hiányában a fővárosi helyi építészeti örökségvédelem alatt

aa) álló területen az építéssel érintett telek közterülettel határos, vagy a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 20 méterre álló új épület építéséhez vagy ilyen helyen álló meglévő épület településképet érintő felújításához, átalakításához, bővítéséhez, továbbá

ab) nem álló területen fővárosi helyi építészeti örökségvédelem alatt álló épület településképet érintő felújításához, átalakításához, bővítéséhez

szükséges építészeti-műszaki dokumentációt,

b) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben a másodfokú építésügyi hatóság megkeresésére az első fokú eljárásban a döntés alapjául szolgáló, az önkormányzat polgármestere által - a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontjára alapozott - véleményezett építészeti-műszaki dokumentációt, továbbá

c) a polgármester településképi véleményezési eljárása hiányában a világörökségi területen a több, egy tájegységet képező település közigazgatási területén új épület építéséhez, meglévő épület bővítéséhez, valamint a településképet érintő homlokzati felújításához vagy átalakításához szükséges építészeti-műszaki dokumentációt.

 

Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal területi építészeti-műszaki tervtanácsként az építészeti és a beépítési jellegzetességek figyelembevételével összefüggő világörökségi területeken tájegységi tervtanácsokat működtethet meghatározott körben.

 

A településrendezési tervtanácshoz a dokumentációt olyan állapotban (munkafázisban) kell benyújtani, hogy arról egyértelmű vélemény legyen alkotható. A településrendezési tervtanácshoz benyújtandó dokumentáció - annak jellegétől függően - tartalmazza:

a) az országos területrendezési terv, a megyei, valamint a kiemelt térségi tervek irányadó részeit,

b) a hatályos településfejlesztési koncepciót,

c) az elvégzett vizsgálatok összefoglalását,

d) az alátámasztó munkarészeket,

e) a tervdokumentáció tervezőjének nevét, címét, székhelyét, a tervezési jogosultság megnevezését, névjegyzéki számát, továbbá

f) azon dokumentumokat, amelyekkel kapcsolatban a benyújtó tervtanácsi véleményt kér.

 

Az építészeti-műszaki tervtanácshoz benyújtandó építészeti-műszakidokumentációnak az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

a) építészeti műszaki leírás,

b) a településszerkezetet, a telepítést - a környezetbe illeszkedést, a beépítést - bemutató helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

c) az eltérő szintek alaprajza 1:200 léptékben,

d) metszet 1:200 léptékben,

e) az esztétikus megjelenést - tömegalakítást, színezést, anyaghasználatot - bemutató, a rálátás- és látványvédelmet alátámasztó valamennyi homlokzat, településkép, utcakép, látványterv, fotó,

f) a szabályozási tervnek és a helyi építési szabályzatnak a tervezéssel érintett telekre vonatkozó kivonata,

 

Az építészeti-műszaki dokumentációt a tervtanács ülése előtt legalább 8 nappal, elektronikusan digitális formában az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott módon, az ÉTDR által biztosított elektronikus tárhelyre fel kell tölteni és egy kinyomtatott példányban a tervtanácshoz be kell nyújtani. Amennyiben a benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció nem felel meg az e rendeletben előírt tartalmi követelményeknek, 3 napon belül egy alkalommal, legfeljebb 8 napos határidővel hiánypótlásra kell felszólítani a benyújtót.

A benyújtott tervdokumentációt a tervtanács tagjai és a meghívott résztvevők számára a tárgyalás előtt legalább 5 munkanappal tanulmányozásra hozzáférhetővé kell tenni.

 

A tervtanács a véleményét az építészeti-műszaki dokumentáció hiánytalanná válásától számított 15 napon belül alakítja ki. E határidő túllépése esetén a tervtanácsi véleményt megadottnak kell tekinteni. Ha a határidő megtartásában a tervtanács akadályoztatva van, akkor a tervtanácsi véleményt a tervtanács elnöke is kiadhatja.

 

Az ügyintézési határidőbe a vélemény ÉTDR-be való feltöltésének napja beleszámít.

Az építészeti-műszaki tervtanács a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően gondoskodik a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, valamint a titokvédelemről.

 

A tervtanácsi tárgyalásra a következők szerinti esetben meg kell hívni:

a) az országos építész kamarát képviselő tagot,

b) a területi településrendezési tervtanács esetén a Magyar Mérnöki Kamarát képviselő tagot,

d) a területi építészeti-műszaki tervtanács, esetén az illetékes önkormányzati főépítészt,

 

A tervtanácsi tárgyaláson minden esetben meghívottként, tanácskozási joggal, szavazati jog nélkül vesz részt:

a) a bíráló (opponens),

b) a tervdokumentáció benyújtására jogszabállyal kötelezett (a tervdokumentáció benyújtója), építészeti-műszaki dokumentáció esetén a tervező,

c) településrendezési tervtanács esetén - amennyiben nem ő a benyújtó -

ca) a település polgármestere,

cb) a tervdokumentáció készítője,

cc) településrendezési szerződés alapján készülő településrendezési eszköz esetén az önkormányzattal szerződő fél,

d) építészeti-műszaki tervtanács esetén az építtető,

e) a területi építészeti-műszaki tervtanács esetén az illetékes önkormányzat polgármestere.

 

Az építészeti-műszaki tervtanácsi tárgyalásról minden esetben hangfelvétel, az elhangzott lényeges megállapításokról jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv mellékletét képezi a hangfelvétel és a bírálat. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

  1. a tervtanács nevét és székhelyét, a tárgyalás helyét és idejét,
  2. a megtárgyalt tervdokumentáció tartalmának megnevezését, építészeti-műszaki tervtanács esetében az építés helyét (címét),
  3. napirendi pontonként a tervtanácsi tagok létszámát és a határozatképesség vagy határozatképtelenség tényét,
  4. a tervező nevét, illetve elnevezését, valamint címét, illetve székhelyét,
  5. a tervdokumentáció benyújtójának nevét, illetve elnevezését, címét, illetve székhelyét,
  6. a tervtanácsi tagok napirendi pontonkénti felsorolását,
  7. a meghívottak napirendi pontonkénti felsorolását,
  8. a bíráló nevét és címét,
  9. a tervtanácsi tárgyalás esetleges előzményeit (korábbi konzultáció stb.),
  10. a tervtanács elnöke által összefoglalt ajánlást,
  11. egyhangúság esetén annak tényére történő utalást, véleménykülönbség esetén a szavazás elrendelését és annak eredményét, valamint a tervtanács tagjainak esetleges különvéleményét,
  12. a tervtanács jelen lévő tagjainak aláírását.

 

A településrendezési tervtanács a településrendezési eszköz szakmai véleményezése során vizsgálja, hogy az:

  1. összhangban van-e az országos, térségi és a megyei területrendezési tervekkel, területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a településfejlesztési koncepcióval, valamint az ágazatok fejlesztési koncepcióival, terveivel,
  2. segíti-e a településfejlesztési koncepcióban megjelenő, a település egészére vagy részeire vonatkozó jövőkép megvalósítását,
  3. megfelel-e a megfogalmazott követelményeknek,
  4. figyelembe veszi-e a területhasználatot befolyásoló jogszabályokat, különösen a terület- és a településrendezésre, a környezetvédelemre, a természet- és tájvédelemre, a termőföldvédelemre, az árvíz- és a belvízvédelemre, a közlekedésre, az infrastruktúra-hálózatok elemeire, az akadálymentes épített környezet követelményeire, a katasztrófavédelemre, valamint az építészeti és kulturális örökség alakítására és védelmére vonatkozó szakmai követelményeket, a Magyarország által elfogadott szakmai, nemzetközi egyezményeket és szakmai irányelveket,
  5. tisztázta-e a tervezett területhasználat környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait,
  6. megfelel-e a rá vonatkozó jogszabályi és szakmai előírásoknak, valamint a szakmai igényesség és szakszerűség követelményeinek.

 

Az építészeti-műszaki tervtanács a szakmai véleményezés során vizsgálja, hogy a benyújtott építészeti-műszaki terv megfelel-e

a) az építészeti minőség, szakmai igényesség, ezen belül különösen

aa) a telepítés, településkép,

ab) az esztétikus megjelenés,

ac) a kedvező településképi és településszerkezeti hatások, továbbá a megfelelő rálátás és látványvédelem

követelményének,

b) a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási tervnek, illetve ezek hiányában vagy nem teljes körű szabályozásuk esetén az illeszkedés követelményének,

scrollUp