Tervezési program

létrehozva: 2015-11-19 / módosítva: 2017-10-10

Az építési folyamat origója a tervezési program. Mi is ez a tervezési program, milyen szerepe van az építési folyamatban és milyen formában jelenik meg? Miért kiemelt téma napjainkban ez a dokumentum?

 

A tervezési program – hasonlóan a tervezési szerződéshez – két fél: az építtető és a tervező, közös akaratának kifejezője, írásba foglalása annak, hogy mit akarok, és hogyan akarom, illetve hogyan lehet, hogyan célszerű és gazdaságos.

 

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) kimondja, hogy az építészeti-műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell az építési tevékenység megvalósításához - pályázathoz, tervpályázathoz, tervtanácshoz, hatósági eljáráshoz, ajánlatkéréshez, építőipari kivitelezéshez, állapotfelméréshez, állapot vagy megvalósítás dokumentálásához - szükséges tervezési programot.

Ezzel az előírással összhangban állapítja meg az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Eng.R.), hogy az építészeti-műszaki dokumentáció eleme - a tervezés tárgyától függően – a tervezési program, jogszabályban meghatározott tartalommal.

 

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) szerinti tervezési program véglegezett formája a tervezési szerződés kötelező mellékletét képezi. Míg a tervezési szerződés tartalmánál fogva a két szerződő fél polgári jogi kötelékének jogi kereteit adja, addig a szerződés mellékletét képező tervezési program a szerződés tárgyát képező szakmai tartalmat, annak követelményeit fogalmazza meg. A megrendelő építtető ezt, ennek a megfogalmazását kéri a tervekben, a tervezőnek ezt kell szakmailag szolgáltatnia az építészeti-műszaki dokumentációban.

 

Hogy mi a tervezési program, azt az OTÉK-ból tudhatjuk meg az alábbiak szerint:

„A tervezési program olyan szöveges dokumentum, amely tartalmazza az építménnyel szemben előírt alapvető követelmények meghatározását, valamint a tervezési szerződés szerinti építtetői elvárások mennyiségi és minőségi részletezését. A tervezési program az e rendeletben előírt követelményeknél szigorúbbakat is megállapíthat.”

 

Alapvető követelmények [melyeket a vonatkozó magyar nemzeti szabvány alkalmazásával vagy más, a követelmények legalább ezzel egyenértékű teljesítését biztosító megoldással lehet teljesíteni.

  1. az állékonyság és a mechanikai szilárdság,
  2. a tűzbiztonság,
  3. a higiénia, az egészség- és a környezetvédelem,
  4. a biztonságos használat és akadálymentesség,
  5. a zaj és rezgés elleni védelem,
  6. az energiatakarékosság és hővédelem,
  7. az élet- és vagyonvédelem, valamint
  8. a természeti erőforrások fenntartható használata

 

A tervezési programban rögzíteni kell minden olyan fontos tényt, amelyet a tervezés során figyelembe kell venni, ezért a tervezési programban meg kell határozni

  • a megújuló energiaforrás berendezésének beépítési vagy csatlakozási lehetőségét oly módon, hogy az az építmény szerkezetének jelentős mértékű megbontása nélkül biztosított legyen.
  • a közhasználatú építmény azon építményrészeit, amelyeknél az akadálymentes használatot biztosítani kell.
  • és minden esetben vizsgálni kell a megújuló energiaforrásból származó energia felhasználásának lehetőségét.
  • az építményre vonatkozó - a rendeltetésszerűen elhelyezett (tárolt) vagyontárgyak értékét és fontosságát figyelembe vevő - vagyonbiztonsági elvárások mértékét.
  • a vagyonbiztonsági követelményeket az egész építményre vonatkozó összefüggések figyelembevételével - így különösen az elhelyezés, a megközelítés, a falazatok, a födémszerkezetek, a tetőzet, a nyílászáró szerkezetek, a zárak, a bekerítés, a megvilágítás, a közlekedési részek és a helyiségek, a közös használatú helyiségek, valamint a kiegészítő helyiségek – és oly módon, hogy az építményben rendeltetésszerűen elhelyezett (tárolt) vagyontárgyak biztonságban legyenek.
  • az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges tároló helyiség létesítését - a tárolandó anyagokra figyelemmel – oly módon, hogy a tároló helyiség kialakítása megfeleljen a tűz-, hő-, zaj- és vagyonvédelem, a higiénia, valamint a biztonságos használat követelményeinek.
  • az építményekben az egészségügyi követelmények megtartásával az 1000 fő összlétszám felett az illemhelyek és az akadálymentes illemhelyek számát, továbbá a közhasználatú építmény és terület akadálymentes használatához nemektől független, kerekesszéket és más segédeszközt használó személyek részére alkalmas illemhelyek számát,
  • - a tárolandó anyagokra figyelemmel - az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges tároló helyiség létesítését,
  • szállás jellegű, nem életvitelszerű, átmeneti tartózkodásra szolgáló épületet vagy önálló rendeltetési egység helyiségeit, hogy azok tegyék lehetővé a pihenést (az alvást), a tisztálkodást, az illemhely-használatot, valamint a mosást, főzést, élelmiszertárolást, mosogatást, az étkezést, valamint a használathoz szükséges berendezések és használati tárgyak tárolását, továbbá egyéb ellátást nyújtó szolgáltatásokat,
  • igény szerint a vagyonbiztonsági elvárások mértékét.

 

A tervezési program megvalósulása az építésügyi hatósági engedély mellékletét képező tervdokumentáció, amelyet az eljáró építésügyi hatóságnak vizsgálnia kell az engedélyezési eljárás során.

 

A beruházás előkészítésének minősége befolyásolja a tervezési program sikerességét. Ha az építtetői (ingatlanfejlesztői, beruházói) igények ismertek, a telek jól lett kiválasztva, rendezett, a településrendezési előírások lehetővé teszik a beruházás megvalósítását és a telek szándék szerinti beépítését, a beruházás becsült fedezete rendelkezésre áll, a hatósági elvárások ismertek, az eljárások tervezhetőek és kiszámíthatóak, akkor a tervezési program könnyen összeállítható.

 

A tervezési program véglegesítését vázlatterv, előterv, felmérési terv készítése, vagy tervpályázat keretében ötletterv, illetve tervező kiválasztása előzheti meg. A terezési program véglegesítése előtt célszerű a tervező kiválasztásán túl lenni, ugyanis a tervezőt javasolt a tervezési program kidolgozásába, véglegezésébe bevonni.

 

A tervezési program meghatározza a teljes tervezési folyamatot, ezért az építészeti-műszaki dokumentáció része is. Az építészeti-műszaki tervezőnek az építtetői igények, a tervezési program figyelembevételével kell elkészítenie az építészeti-műszaki dokumentációt.

 

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (SzakgyakR.) szerint pedig az építészeti-műszaki tervező feladata - az építtetővel közösen - az Étv.-ben és az OTÉK-ban foglaltak, az építtető igényei, megbízása, a tervezési program és a jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok figyelembevételével az építésügyi hatósági eljárásokhoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentáció és ennek keretében a tervezési program elkészítése. Az OTÉK szerinti tervezési program véglegezett formája a tervezési szerződés kötelező mellékletét képezi.

A tervezési programban rögzíteni kell minden olyan fontos tényt, amelyet a tervezés során figyelembe kell venni, így többek között vizsgálni kell a megújuló energiaforrások használatának lehetőségét, és igény szerint rögzíteni kell a vagyonbiztonsági elvárások mértékét.

 

A fentiek alapján a tervezési programban a tervezés tárgyától és nagyságrendjétől függően ismertetni kell

  1. tervezési feladat részletes leírását, az építési tevékenység megnevezését,
  2. a tervezés előzményeit - előkészítő dokumentációk, tanulmánytervek adatait,
  3. az elvárt - az OTÉK előírásainak megfelelő vagy attól szigorúbb - követelményeket, beleértve az élettartalmi igényeket,
  4. az elvárt követelményeknek való megfelelőség igazolásának módját, az alkalmazandó szabványok vagy azokkal egyenértékű számítási-méretezési eljárások és hivatkozások, jogszabályok, előírások, szabályzatok körét,
  5. a beruházás költségkeretét, rögzített költségkeret esetén a költségelemzés módszerét, az építtető részéről a költségkeret túllépés jóváhagyásának feltételeit, vagy költségkeret csökkentés esetén az elvárások, követelmények módosítási szabályait,
  6. a helyszín bemutatását,
  7. a helyiségigényeket és funkcionális kapcsolatokat,
  8. az építményben üzemelendő technológiákat,
  9. a közútkapcsolati, parkolási igényeket és információkat,
  10. a közmű és energia ellátási igényeket, módokat,
  11. az akadálymentesítésre vonatkozó információkat,
  12. műemlék és nyilvántartott műemléki érték esetén az értékleltár és az építéstörténeti tudományos dokumentáció alapján rögzített műemlékvédelmi szempontokat,
  13. a szükséges szakági tervezők, szakértők körét,
  14. az egyéb meghatározó követelmények általános szempontjait,
  15. a tervezendő építmény használatának, üzemeltetésének, karbantartásának feltételeit,
  16. a helyszínen fennálló régészeti érintettség vagy védelem tényét a közhiteles örökségvédelmi nyilvántartástól lekért adatok alapján.

 

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Épkiv.R.) meghatározza a kivitelezési dokumentáció tartalmát, miszerint az

  • az Étv. 31. § (2) bekezdésében, valamint a tervezési programban megadott alapvető követelmények és egyéb előírások - ellenőrizhető módon történő - kielégítését bizonyító,
  • az építmény megvalósításához szükséges tervet, műszaki leírást, információt, teljesítménynyilatkozatot és utasítást tartalmazó

egységes dokumentum, amely alapján a tervezett építmény célszerűen és gazdaságosan megvalósítható, továbbá amely egyértelműen meghatározza az építmény részévé váló összes anyagot, szerkezetet, terméket, beépített berendezést.

A tervezési program része az üzemeléstechnológiai terv.

 

A tervpályázati eljárásokról szóló 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet (TervpályázatiR.) szerint tervpályázati eljárás lefolytatható abban az esetben is, ha a tervezési program előkészítésére szolgál, és a tervpályázati eljárásnak nem célja tervezési szolgáltatás megrendelése (ötletpályázat).

 

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet (Energ.R.) azt tartalmazza, hogy új épület építése esetén a tervezési programban és az építészeti-műszaki dokumentációban, meglévő épület jelentős felújítása esetén dokumentáltan vizsgálni és rögzíteni kell a műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból az alternatív rendszerek alkalmazásának lehetőségét a 4. mellékletben foglaltak vagy az MSZ EN 15459 szabványban leírt számítási módszer szerint. Nem lakó funkciójú épület légtechnikai rendszere esetén, folyamatos emberi tartózkodásra használatos helyiségben a tartózkodási zónába minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiséget az előírt módon lehet megállapítani alacsonyan szennyező épületet figyelembe véve. Ettől eltérő igényeket a tervezési programban kell rögzíteni.

Az épületszerkezetek téli hőtechnikai méretezéséhez jogszabályban előírt vagy a tervezési programban meghatározott értékeket kell alkalmazni. Egyéb előírás hiányában a belső hőmérséklet és relatív légnedvesség értékeket az MSZ 24140 számú szabvány M1.11. táblázata alapján lehet felvenni.

 

 

scrollUp