Tervező kiválasztása

létrehozva: 2015-11-20

A tervező kiválasztása során az építtetőnek körültekintően kell eljárni, hiszen a tervező felelősségébe tartozik

  • az általa készített építészeti-műszaki tervek (ideértve a kivitelezési terveket is) kidolgozása
  • műszaki tartalmának szakszerűsége,
    • valós állapotnak megfelelő tartalma,
    • építészeti minőség, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvása,
  • a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztása,
  • a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálása, terveik összehangolása.


A tervezőt pl. közbeszerzés esetén kötelezően, egyéb esetben egyéni döntés alapján ki lehet tervpályázat útján is választani.


Az építészeti-műszaki tervpályázat a tervezési feladatok előkészítésére szolgáló sajátos tervezési versenyforma, és az építészeti-műszaki pályamű alapján a tervező kiválasztásának egyik módja.


A településrendezés, valamint az építmény (épület és műtárgy) és a rendeltetéséhez szorosan kapcsolódó technológia, továbbá a belsőépítészet, a táj- és kertépítés építési-műszaki tervezésére - jogszabályban meghatározott esetekben és módon - építészeti-műszaki tervpályázatot lehet, illetőleg kell kiírni.


A tervpályázatra vonatkozóan új jogszabály a tervpályázati eljárásokról szóló 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet részletesen szabályozza a tervpályázati eljárást.

„Tervpályázati eljárást a Kbt. szabályai szerint ajánlatkérőnek nem minősülő szervezet vagy személy is lebonyolíthat. E rendeletet önként alkalmazó személyre, illetve szervezetre e rendelet minden rendelkezését alkalmazni kell.”

A tervpályázati eljárás célja építészeti tervjavaslatok, valamint egyéb tervjavaslatok összevetése és rangsorolása útján az adott tervezési feladat megoldására alkalmas tervező kiválasztása, valamint a tervezői megbízás szakmai feltételeinek előzetes tisztázása.

A tervpályázat célja lehet terület- és településrendezési feladatok, kert- és tájépítészeti, belsőépítészeti feladatok szakmai előkészítése is, továbbá képzőművészeti, iparművészeti vagy egyéb művészeti szolgáltatáshoz kapcsolódó tervek (mintadarab, részlet, vázlat vagy kisplasztikai modell) összevetése és rangsorolása alapján művész kiválasztása.


A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 4. § 22. pontjában hasonló a definíció:

A tervpályázat olyan, külön jogszabályban részletesen szabályozott eljárás, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő szerv számára – főként az építészet és építés területén – egy olyan tervnek vagy tervrajznak a megszerzését, amelyet díjazásos vagy díjazás nélküli pályáztatás után egy bírálóbizottság választott ki.”

Tervpályázati eljárást kötelező lefolytatni épület, építmény építészeti-műszaki tervezésének versenyeztetésére, amennyiben az ajánlatkérő olyan tervszolgáltatást kíván megrendelni, amelynek a Kbt. szerint számított teljes becsült értéke eléri vagy meghaladja a szolgáltatás megrendelésére irányadó uniós értékhatárt.


A kötelezően lefolytatandó tervpályázat nem lehet ötletpályázat, amely a tervezési feladatok tervkoncepciójának szakmai megalapozására, az igények előzetes tisztázására, a tervezési program előkészítésére szolgál.

A tervpályázati szabályokat külön szócikkben részleteztük.


Tervpályázat mellett kiválaszthatjuk a tervezőt referenciák alapján, vagy szakmai kamarai ajánlás alapján is. Nem mindegy ugyanis, hogy a tervezőnek milyen szakmai díjai, elismerései vannak, a tervtanácsok hogyan viszonyultak korábbi tervezési munkáihoz, szerepel-e az Országos Építésügyi Nyilvántartás vagy a szakmai kamara Szankció-nyilvántartásában?

A megépült épületei építészeti megítélése, használhatósága, gazdaságossága, üzemeltethetősége folytán követendő például, referenciának szolgálnak-e?


Amennyiben ezekre a kérdésekre pozitív válaszok kaphatóak, nyugodtan megbízhatunk a tervezőben, ne csupán az ár, az általa javasolt tervezési díj nagysága döntse el ezt a bizalmi viszonyt.


A tervező munkája sokszor egy életre befolyásolja életterünket, hisz a megépült épületen változtatni már sokkal nehezebb és költségesebb, mint a még „tervezőasztalon lévő” terven.


A tervező - ha erre az építtetőtől megbízást kapott - tervezői művezetést végezhet. Ennek keretében közreműködik az építészeti-műszaki terveknek megfelelő maradéktalan megvalósítás érdekében, valamint elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását.

  

 

scrollUp