Tervezői feladatok

Dr. Szakács György
létrehozva: 2015-11-19 / módosítva: 2017-06-07

A gyártók általában nem tudhatják, hogy a kereskedelmi forgalomba hozott termékeiket milyen építménybe, milyen hatásoknak kitéve fogják majd felhasználni. Ezért arról nem nyilatkozhatnak, hogy a termékek milyen követelményeknek felelnek meg. Más például a követelmény az ablak hőátbocsátási tényezőjére egy olyan épületnél, amely éppen teljesíti az aktuális energetikai követelményeket, és más az olyan épületnél, amely a követelményeknél is jobb, kisebb energiafogyasztású. Az építési termékek vonatkozásában a gyártó felelőssége arra terjed ki, hogy a termékei garantáltan megfeleljenek a teljesítménynyilatkozatban közölt műszaki jellemzőknek.

Az építmény tervezőjének kompetenciája és feladata annak a meghatározása, hogy egy konkrét épületnél a beépítendő építési termékeknek milyen műszaki teljesítőképességgel kell rendelkezniük. A teljesítménynyilatkozatról, a harmonizált szabványokról, illetve a más műszaki specifikációkról és a forgalmazási kérdésekről a Forgalomba hozatal címben adtunk részletesebb információkat.

Ritkább, egyszerűbb eset, hogy a jogszabályok vagy a jogszabályokban meghivatkozott szabványok közvetlenül építési termékre írnak elő követelményt. Általánosabb, hogy az építési termékekre vonatkozó követelményeket a tervezőnek az épületszerkezetekre vagy az építményre vonatkozó követelményekből kell levezetnie a tervezés során.

Az építési engedélyezési eljárások részletes szabályozása a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben[1] található. Az engedélyezéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentáció tartalmát a kormányrendelet 8. melléklete részletezi. Az építési termékekre az I. rész 1.1. pontjának 1.1.5. alpontja vonatkozik:

„1.1. Építészeti műszaki leírás

Ismerteti az építményre vonatkozó, a tervlapok tartalmát kiegészítő információkat:

1.1.5. jogszabályban előírtak szerint az építménybe betervezett építési termékekre vonatkozó teljesítmény-jellemző meghatározását,”

A teljesítmény-jellemző meghatározásához szükséges előírásokat a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet[2] 2. § 5 pontja, a 3. § (1) bekezdése, és a 4. § (1), (2), (3), (4), (6) és (7) bekezdései tartalmazzák.

Megjegyezzük, hogyha a beépítendő termék teljesítményére jogszabály követelményt állapít meg, építészeti-műszaki dokumentáció hiányában az építési termékek elvárt műszaki teljesítményét a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet[3] szerint a kivitelezési szerződésben kell meghatározni.

Az építési termékek elvárt műszaki teljesítményét alapvetően kétféle módon lehet megadni. Az egyik lehetőség, hogy a tervező egyértelműen beazonosítható, konkrét terméket határoz meg. Ebben az esetben a termék szabványában (vagy európai műszaki értékelésében vagy nemzeti műszaki értékelésében) foglalt összes teljesítménykategória lényegesnek tekintendő, és a konkrét termékre megadott teljesítményjellemzőket kell elvárt műszaki teljesítményként kezelni.

A másik lehetőség, hogy nem konkrét terméket, hanem a lényeges elvárt műszaki teljesítményértékeket határozza meg a tervező (pl. mennyi legyen az ablak hőátbocsátási tényezője stb.). Hangsúlyozni kell, hogy csak azokról a termékekről és azokról a műszaki jellemzőkről van szó, amelyek az építmény alapvető követelményeknek való megfelelésének igazolásához szükségesek, illetve amelyeket a tervező a tervezési program alapján lényegesnek tart. A 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet segítségként tartalmaz egy mellékletet, amely nem kötelező listát ad a lényeges terméktulajdonságokról.

Hangsúlyozni kell azt is, hogy az engedélyezési dokumentációhoz nem kell és nem is lehet teljesítménynyilatkozatot mellékelni, megkövetelni. A teljesítménynyilatkozat csak a ténylegesen legyártott és kereskedelmi forgalomba hozott építési termékekhez értelmezhető és adható ki a gyártó által (lásd a Forgalomba hozatal címet). A tervezés során a tervező az írott és elektronikus gyártói katalógusokból szerezhet információkat az egyes termékekről és azok teljesítmény-jellemzőiről. A teljesítménynyilatkozat célja, hogy majd a kivitelezés során igazolja, hogy az építési helyszínre szállított, és az építménybe beépíteni szándékozott építési termékek megfelelnek a tervező által meghatározott, elvárt műszaki teljesítménynek.

Ha egy épületszerkezet építési termék (pl. ablak, előre gyártott komplett homlokzati falpanel) vagy egy készlet elemeinek összeépítésével jön létre (pl. vékonyvakolatos homlokzati hőszigetelő rendszer), akkor az építési termékre vonatkozó elvárt műszaki teljesítmény egyúttal a szerkezet elvárt műszaki teljesítménye. Ebben az esetben az épületszerkezetre vonatkozó követelmények teljesítését a teljesítménynyilatkozat fogja igazolni a kivitelezés során (pl. hőátbocsátási tényező, homlokzati tűzterjedési határérték stb.).

(Az építési termék és az épületszerkezet elhatárolását, illetve kapcsolatát lásd a Fogalmak címnél.)

Ha azonban az épületszerkezet több önálló, és külön-külön forgalmazott építési termékből a helyszínen, a kivitelezés során jön létre, akkor nem kezelhető építési termékként (pl. komplett lapostető; készletnek nem minősülő, helyszínen megépített homlokzati fal). Ebben az esetben a szerkezetet alkotó építési termékek elvárt műszaki teljesítményét külön-külön meg kell határoznia a tervezőnek. Továbbá a teljes épületszerkezetre vonatkozó követelmények teljesítését is a tervezőnek kell igazolnia az építészeti-műszaki dokumentációban az adott szakterület műszaki előírásai szerint számítással vagy más módon (pl. komplett lapostető hőátbocsátási tényezőjének kiszámítása).

A másik lényeges tervfázis a kiviteli terv, amely bizonyos esetekben az engedélyezési tervből és költségvetési kiírásból, továbbá szükség esetén további kiegészítő dokumentumokból áll. Ezeket az eseteket, illetve a teljes körű kivitelezési dokumentáció készítés esetét a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22. §-ának (3), (4) és (5) bekezdései részletezik.

A kiviteli tervdokumentáció építési termékekkel kapcsolatos előírásait a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 4. §-ának (5) bekezdése, továbbá a 191/2009. (IX. 16.) Korm. rendelet 9. § (5) bekezdésének e) pontja, valamint 9. § (10) bekezdése tartalmazzák.

Ezeket röviden összefoglalva, a tervezőnek az elvárt műszaki teljesítmény alapján meg kell határoznia a beépítésre kerülő építési terméket oly módon, hogy legalább az elvárt teljesítményadatokkal rendelkező építési terméket válasszon ki, és a kereskedelemből való beszerzéshez elegendő információt szolgáltasson. A kivitelezési dokumentáció műszaki leírásának tartalmaznia kell a betervezett építési termékek műszaki teljesítményére vonatkozó tervezői nyilatkozatot.

A kiviteli terv esetén is érvényes az a megállapítás, hogy a teljesítménynyilatkozatokat nem kell és nem is lehet a tervdokumentációhoz mellékelni.

 

 


[1] az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet

[2] az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet

[3] az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

 

scrollUp