Tilalmak

létrehozva: 2015-11-19

I.19.2.1 Tilalmak

Az önkormányzat településrendezési döntéseiből eredő feladatok megvalósulását segítő sajátos jogintézmények közé tartoznak a különböző tilalmak, vagy korlátozások. A tilalmak, korlátozások elrendelése révén tudja az önkormányzat vagy az arra illetékes államigazgatási szerv meggátolni azt, hogy a tilalommal, korlátozással érintett területen bizonyos, a jövőben elvégezni tervezett fejlesztési vagy rendezési feladatok megvalósítása megnehezüljön, ellehetetlenüljön vagy valami helyrehozhatatlan, nem kívánt változás következzen be.

Az első esetre példa, amikor egy jövőben megvalósítandó szükséges közút kijelölt nyomvonalára időközben épületet építenek, ezáltal az út megvalósítási költsége jelentős mértékben megnő, mert az épületet ki kell sajátítani. A másik esetben a tilalom elrendelése nélkül olyan terület került volna esetleg beépítésre, amely környezetvédelmi, közegészségügyi vagy természetvédelmi szempontból helyrehozhatatlan változást okozott volna.


Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv. 20. §) két fajta tilalmat különböztet meg

  • a változtatási és
  • a telekalakítási és építési tilalmat.

A tilalmakat, korlátozásokat csak a feltétlenül szükséges időtartamra szabad elrendelni és azokat haladéktalanul meg kell szüntetni, ha az elrendelés oka megszűnik. A telekalakítási és építési tilalmak, korlátozások után kártalanítást kell fizetnie annak, akinek az érdekében történt a tilalom, korlátozás elrendelése. A telekalakítási és építési tilalmakat az azt elrendelő megkeresésére az ingatlanügyi hatóságnak be kell jegyeznie az ingatlan-nyilvántartásba.


A változtatási tilalom.

A változtatási tilalmat a település rendezési eszközei elkészíttetésének idejére, de legfeljebb három évre rendelheti el önálló önkormányzati rendeletben a képviselő-testület (Étv. 21. §), amely tilalom a három év elteltével a törvény erejénél fogva megszűnik, akár hatályon kívül helyezte az önkormányzat akár nem.

A változtatási tilalom elrendelésének oka elsősorban az lehet, hogy mivel az önkormányzat előre még nem tudja mi lesz a településrendezési eszköz készítésének a végeredménye, ne történjen a területen semmi olyan változás, amely esetleg ellehetetlenítené, vagy jelentős mértékben megnehezítené a településrendezési döntés megvalósítását. Az előzőekből fakad, hogy a változtatási tilalommal érintett területen semmiféle építési tevékenység – még bontási sem – nem folytatható. A tilalom elrendelésének feltétele, hogy a kérdéses területre szóló településrendezési eszköz elkészítésére vonatkozó szerződéssel az önkormányzat rendelkezzen.


Tekintettel arra, hogy a változtatási tilalomért nem kell kártalanítást fizetni, sok önkormányzat e tilalom elrendelésével visszaél oly módon, hogy a településrendezési eszközét mégsem készíti el. A kártalanítás elkerülése érdekében az önkormányzatok sokszor e tilalmat alkalmazzák olyan esetben is, amikor arra a jogszabály nem ad lehetőséget, ezzel megvalósítják a nem rendeltetésszerű jogalkalmazás, a joggal való visszaélés esetét.


Volt olyan eset is, amikor a változtatási tilalmat az egyik önkormányzat úgy rendelete el, hogy annak hatálya kiterjedt a folyamatban lévő építési ügyekre is (visszamenőleges hatály). Az ügyben hozott 20/2001. (VI.11.) számú határozatában az Alkotmánybíróság a rendeletet megsemmisítette.


Az 50/2007. (VII. 10.) AB határozat esetében azért rendelte el az önkormányzat a változtatási tilalmat egy konkrét telekre, hogy annak új tulajdonosát így kényszerítse a településrendezési eszköz elkészíttetésének a telekre eső részköltségének megfizetésére, mert a korábbi tulajdonos azt nem fizette meg az önkormányzatnak.

A 125/2008. (X. 17.) AB határozat esetében pedig egy ingatlan eladását próbálta ezzel megakadályozni az önkormányzat. Az Alkotmánybíróság mindkét esetben megsemmisítette az önkormányzati rendeletet.


Telekalakítási és építési tilalom

A másik tilalomfajta a telekalakítási vagy építési tilalom. E tilalmak elrendelése két féle módon történhet. Az egyik az, amelyet az önkormányzat saját maga – a település fejlesztésével, rendezésével kapcsolatban általában a helyi építési szabályzatban, tehát önkormányzati rendeletben – ír elő és rendel el. Az így elrendelt tilalomról a jegyzőnek egyedileg kell tájékoztatnia az érintetteket.


Az elrendelés másik módja az, amely során törvényben meghatározott esetekben és az arra felhatalmazott hatóságok például a természet-, a környezet-, az örökségvédelmi hatóság saját maga, egyedi határozattal rendel el az érintettekre vonatkozóan.

Itt meg kell említeni a 6/1994. (II.18.) AB határozatot, amelyben az Alkotmánybíróság egy elrendelt tilalom kapcsán kimondta, hogy a tilalom elrendelése normatív jellegű kell, hogy legyen, azaz a tilalom elrendelése nem köthető konkrét telkekhez – ezáltal meghatározott tulajdonosokhoz -, mert így már az önkormányzat képviselő-testülete nem helyi társadalmi viszonyokat szabályoz, hanem egyedi esetben dönt, ami sérti a tulajdonosnak az Alkotmányban garantált jogorvoslati lehetőségét. Ugyanakkor a 36/1995. (II.18.) AB határozatában az Alkotmánybíróság már nem egészen ezt mondta. Megállapította, hogy önmagában az a megoldási forma, amely a különböző területfelhasználási egységeket a rendeletben vagy a rendelet mellékletében területileg pontosan körülhatárolja, jogi következményeit illetően semmiben sem különbözik attól a megoldási változattól, amely ugyanezt az ingatlanok azonosító adatainak közzététele útján teszi meg.


Mindegyik megoldási mód ugyanis tételesen meghatározott ingatlanokra vonatkozik. A telkek puszta felsorolásából tehát ugyanúgy nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy a rendelet számos – fellebbezést kizáró – egyedi hatósági döntést összesít, mint ahogy a felsorolást mellőző, de rejtetten ugyanannyi telket érintő rendeleti fogalmazás sem elégíti ki önmagában a normativitás követelményét. Végül is egy utcában behúzott új szabályozási vonal az érintett telkek esetében - egyenként nézve - sok egyedi döntésnek számít. A településrendezés már csak ilyen.


Az építési tilalom alá eső területen

  • a jövőbeni rendeltetésnek megfelelő terület-előkészítő építési munkák,
  • a bontási munkák,
  • az építészeti örökség védelme, a régészet, illetőleg a környezet- vagy a természetvédelem érdekében szükséges építési munkák,
  • a meglévő építménynek állagmegóvási, valamint a terület jövőbeni rendeltetésének megfelelő átalakításával, korszerűsítésével, bővítésével kapcsolatos építési munkák, továbbá
  • a meglévő lakóépület új, önálló lakást nem eredményező átalakítása, legfeljebb egy alkalommal 25 m2-rel történő bővítése és felújítása,
  • tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén a nemzetbiztonsági célú építmények, építési tevékenységeinek végzése

kivételével más építési munkát végezni nem szabad.

A telekalakítási és építési tilalom elrendelésének részletes szabályait a 24/2009. (IX. 30.) NFGM rendelet tartalmazza.

scrollUp