Többletmunka

Wéber László
létrehozva: 2015-11-23 / módosítva: 2017-06-13

A vállalkozási szerződések körében, különösen a kivitelezési szerződések esetében csaknem általános, hogy a felek a szerződés tárgyát műszaki (kiviteli) tervekre és költségvetésre való utalással határozzák meg. A műszaki tervek, a műleírás és a költségvetés együttesen tartalmazzák az elvégzendő szolgáltatás minőségét és mennyiségét, míg maga a beárazott költségvetés (az árajánlat) magában foglalja az elvégzendő munka ellenértékét. Mindezek birtokában egyértelműen megállapítható, hogy a felek megállapodása konkrétan milyen szolgáltatás teljesítésére irányult.

A szócikkünk címében szereplő kategória, a többletmunka problémája

  • egyrészt a hibás, ellentmondásos tervekkel,
  • másrészt a tervekben hiányosan szereplő feladatokkal összefüggésben

merülhet fel és nemegyszer összekeveredik a pótmunka fogalmával.

A gyakorlatban általánosan felmerülő kérdés: ha hibás (ellentmondásos, nem kellően részletes, hiányos, stb.) volt az a dokumentáció, ami alapján az ajánlatot kérte az ajánlattevőktől az ajánlatkérő, akkor annak a dokumentációnak a hibája, hibái miatt szinte szükségszerűen felmerülő műszaki tartalom-változás ellenértéke megilleti-e a vállalkozót? A szerződés tárgyát meghatározó műszaki terveket, műleírást és költségvetést a szerződés aláírásakor mindkét fél elfogadta, annak alapján határozták meg az ellenérték összegét – de ki fizeti a rossz tervek, költségvetés miatt felmerülő költségeket?

Csaknem általános eset, hogy a vállalkozási szerződés alapján megépítendő épület, építmény, vagy építési részfeladat kiviteli terveit a megrendelő szolgáltatja. A kiviteli tervek ebben az esetben a megrendelő utasításának tekintendők; erre is vonatkozik a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény megfogalmazása:

„6:240.§ (2) Ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vállalkozó köteles erre őt figyelmeztetni. Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a vállalkozó a szerződéstől elállhat vagy a feladatot a megrendelő utasításai szerint, a megrendelő kockázatára elláthatja. A vállalkozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.”

Az itt megfogalmazott vállalkozói figyelmeztetés időpontjára is ad megkötést a PTK:

„6:252. § [A kivitelezési szerződés]

(3) A kivitelező köteles a megrendelő által átadott tervdokumentációt a szerződés megkötése előtt megvizsgálni és a megrendelőt a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira figyelmeztetni. Ha a terv valamely hibája vagy hiányossága a kivitelezés folyamatában válik felismerhetővé, a kivitelező késedelem nélkül köteles erről a megrendelőt tájékoztatni.”

A leírtaknak megfelelően a megrendelő által szolgáltatott tervek (kiviteli tervek) hibáira, problémáira, ellentmondásaira a vállalkozó, mint szakvállalat köteles a megrendelőt figyelmeztetni; ha nem teszi, az ebből eredő kárért a vállalkozó a felelős. A gyakorlatban a rendkívül lerövidülő átfutási idő szorításában, a megrendelő által szakaszosan és (szinte a műszaki átadás-átvétel időpontjáig) folyamatosan szolgáltatott kiviteli tervek előzetes észrevételezése, ellentmondásainak teljes körű feltárása szinte lehetetlen feladat – ez a fajta tervellenőrzés sajnos egyre kevésbé (lehet) jellemző a kivitelezési fázisra. Ebből következően a vállalkozó sokszor nem tesz eleget a törvény idézett szakaszában leírt figyelmeztetési kötelezettségének; a szakszerűtlen, célszerűtlen tervben foglalt utasításokat elkezdi végrehajtani, majd egy idő múlva derül fény azok hibás voltára, más tervekkel való egyeztetetlenségeire – ezek pedig előre nem látható új munkák, nemegyszer bontásokkal, újraépítésekkel járó feladatok elvégzéséhez vezet. Kit terhelnek ennek a költségei, ha a felek átalányáras, átalánydíjas elszámolásban állapodtak meg? 

A polgári jog „klasszikus” elkülönítése szerint

  • ha ezek a munkák többletmunkának minősülnek, akkor a vállalkozót, kivitelezőt terhelik az ezekkel kapcsolatos költségek, ám
  • ha pótmunkának minősülnek ezek a feladatok, akkor a vállalkozó, kivitelező jogosan tart igényt ez ellenértékükre.

A hatályos PTK mindkét fogalomra ad definíciót:

„6:244. § [Többletmunka. Pótmunka]

(1) A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg (többletmunka).

(2) A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé (pótmunka).

6:245. § [A vállalkozói díj]

(1) Ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, a vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényelheti, a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult. A megrendelő köteles azonban megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható.”

Ennek megfelelően sokszor el lehet különíteni a két kategóriát – a fontos elv, hogy a szerződés megkötésének időpontjában előre láthatóak voltak-e azok a költségek, amelyekről szó van. Ebből a szempontból fontos a tervszolgáltatás időpontja és ütemezése, mikéntje (szakaszos, folyamatos, stb.) – ha a tervezési és a kivitelezési folyamat párhuzamosan, egy időben halad előre, nagy a valószínűsége, hogy a szerződés megkötése után a vállalkozó, kivitelező által kézhez vett tervdokumentáció hibái, hiányosságai nem voltak a szerződés megkötésekor előre láthatók, így azoknak a költségvonzatával sem tudott a vállalkozó, kivitelező számolni, tehát ezek nincsenek benne a szerződéses ellenértékben – még akkor sem, ha ezek a rendeltetésszerű használat eléréshez tartoznak.

Nem nyújt egészen biztos támpontot ebben a kérdésben az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Kormányrendelet sem a következő meghatározásokkal:

„2. § E rendelet alkalmazásában

e) többletmunka: a szerződéskötés alapját képező (ajánlatkérési vagy kivitelezési) dokumentációban kimutathatóan szereplő, de a szerződéses árban (vállalkozói díjban) figyelembe nem vett tétel,

f) pótmunka: a szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő külön megrendelt munkatétel (munkatöbblet).”

Ugyanebben a jogszabályban a 3. § még összetettebbé teszi a képet:

„(8) A többletmunka utólag csak tételes elszámolású szerződéses ár esetén és akkor számolható el, ha a vállalkozó kivitelező a szerződés alapját képező beárazott tételes költségvetési kiírással bizonyítja, hogy az a költségvetésben nem szerepelt.

(9) A kivitelező – az erre vonatkozó külön megállapodásban foglaltak szerint – a műszaki szükségesség, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos használat miatt szükséges pótmunkát köteles elvégezni. Ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, akkor a kikötött díjon felül csak a pótmunka ellenértéke számolható el.

(10) A szerződés módosítását megalapozó körülménynek tekintendő különösen, ha a szerződés teljesítése során olyan természeti vagy építészeti érték kerül elő, amelyről a kulturális örökségvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott intézkedése alapján feltételezhető, hogy kulturális örökségi értéknek minősül és annak megőrzése a vállalkozó kivitelező feladata.”

Úgy véljük, hogy a pótmunka és a többletmunka kérdésének többértelmű megközelítésére alkalmasak a fent idézett jogszabályok abban az esetben, ha a megrendelő, építtető által szolgáltatott tervek hibáival, hiányosságaival, ellentmondásaival kapcsolatban, illetve az ezek miatti (többlet)költségekről alakul ki vita a szerződő felek között.  

Mielőtt ennek a kérdéskörnek a kezelésével foglalkoznánk, felhívjuk a figyelmet: a legjobb lenne megelőzni ezt a problémát. Ennek a preventív tevékenységnek az időszaka az ajánlatkészítés fázisa, az elvégzője pedig az ajánlatkészítő lehet. Egyfelől az ajánlatadási dokumentáció feldolgozásának, ellenőrzésének fontosságára hívtuk fel a figyelmet; az ennek kapcsán napvilágra kerülő mennyiségi eltérések, költségvetési tétel-hiányok, egyéb észrevételek megfogalmazásának egzakt eszköze az ajánlatadó által is igényelt kiegészítő költségvetés vagy műszaki észrevételek elkészítése és közlése. Meggyőződésünk, hogy ezzel a munkával a későbbi pótmunkák nem kis része az ajánlat (és így a szerződés) része lenne már a kezdeti időszakban. Kérdés persze, hogy a konkurens ajánlattevők is ugyanígy gondolkodnak-e ebben a kérdésben, ők is közlik-e az általuk idesorolandó differenciákat; ha nem, az ezt cselekvő vállalkozó ajánlatának összege legalább ezeknek a tételeknek az ellenértékével lesz magasabb – lehet, hogy emiatt veszít a versenyben? Mindezen gondolatokkal együtt úgy látjuk, hogy az ajánlatkészítési időszakban végzett alapos előkészítő munka, annak eredményének szerződésbe foglalása után sem lehet kizárni pótmunkák, illetve annak minősíthető munkák felmerülését.

Mit tehet a gondos, az érdekeit jól érvényesíteni akaró vállalkozó ebben a problémakörben? A „tudásműhely-jellegből” következően semmiféle jogi tanácsot nem akarunk megfogalmazni ez ügyben. Nem is tehetjük - hivatkozva az építési folyamat és az építmény, épület egyedi voltára: minden építkezés, minden épület más és más, nyilvánvalóan a felmerülő problémák, azok okai, körülményei, következményei is differenciáltak. Ugyanakkor nagyon hangsúlyosan felhívjuk a figyelmet arra, hogy a pótmunkák, többletmunkák problémájával, a szerződésben ab ovo meghatározott műszaki tartalom változásával kapcsolatos árvitákkal minden vállalkozó minden vállalása során találkozhat – készüljön hát fel erre! Ehhez a felkészüléshez mindenképpen azt ajánljuk, hogy már a vállalkozási szerződésében definiálják a felek a tervváltoztatások esetén követendő eljárást (mikor, hogyan, mi alapján rendeli meg ezeket a munkákat a megrendelő, milyen határidővel ad árajánlat ezekre a vállalkozó, azt hogyan fogadja el a megrendelő, mi a teendő ezek elmulasztása esetén, stb.).  Ahogyan arról már más szócikkben említést tettünk, most is hangsúlyozzuk: a jó szerződésnek – többek között, témánk szempontjából - tartalmaznia kell rendelkezést arra vonatkozóan is, hogy a szerződés teljesítése során bekövetkező műszaki tartalmi változások esetén a felek a változtatással érintett munkák árát milyen módon fogják meghatározni; ennek részeként meg kell állapodniuk például az új árak kalkulációjához szükséges normák kérdésében: milyen normagyűjteményeket tekintenek az árképzés alapjául, hogyan építik be az árba az aktuálisan beszerzett szállítói ajánlatokat, alvállalkozói költségvetéseket, hogyan kezelik ezek árprognosztizációját, stb.

Az adott esetben vitatható kategóriába-sorolású (pót- vagy többlet) munkákat illetően azt javasoljuk, hogy a felek mindenekelőtt idézzék fel a PTK más idézett megfogalmazását: a vállalkozó köteles elvégezni azokat a műszakilag szükséges munkákat is, amelyek nélkül a létesítmény rendeltetésszerűen nem használható – a lényeg itt a „rendeltetésszerű használat” kifejezésben van! Műszaki kérdés, hogy mi tartozik ebbe a fogalomkörbe – az ezen túlmenően felmerülő pót- vagy többletmunkák elvégzésére nem köteles a vállalkozó.

A szerződéses szabályozáson túlmenően a helyes vállalkozói magatartás az esetleges ez irányú vitára való felkészülésen is alapul. Hangsúlyozzuk, hogy a szerződő felektől együttműködést követel az épület, építmény kivitelezése és a megoldandó problémákhoz való konstruktív hozzáállás mindenképpen ismérve a korrekt vállalkozónak, kivitelezőnek – ugyanakkor természetesen a saját érdekeit is határozottan kell védelmeznie. Éppen ezért az építési napló, hivatalos levelezés, jegyzőkönyvezés minden eszközét meg kell ragadnia, hogy egy ilyesfajta vitában az álláspontját kifejtse. A jogalkalmazói gyakorlat egyértelmű: per esetén figyelembe kell venni a feleknek a szerződéskötést megelőző tárgyalásait, a szerződés megkötéskor vagy utóbb tett nyilatkozatait, ráutaló magatartását, a vállalkozás tárgyát, a mű jellegét és általában az eset összes körülményeit; nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a felek a szerződés teljesítését érintő minden lényeges körülményről kötelesek egymást tájékoztatni. Összességében egyértelműen azt tanácsoljuk: a vállalkozó ne rejtse véka alá ezeket a problémáit, korrekten és következetesen rögzítse írásban az álláspontját, minden alkalmat használjon fel az igaza megvitatására – ugyanakkor konstruktívan együtt is kell működnie a megrendelővel a kivitelezésre elvállalt mű létrehozásában; nem vitahatóan ez nemegyszer komoly kompromisszumkészséget kíván mind a két féltől.

 

scrollUp