Törvények

létrehozva: 2015-11-24 / módosítva: 2015-11-30

Az építésügyi jogszabályok hierarchiájában az építésügyre és a sajátos építményfajták szabályozására vonatkozó törvények foglalják el a legfelső helyet.

Az urbanizáció felgyorsulása óta minden fejlett ország az állam igazgatási jogkörébe vonta az építési tevékenységeket és magas szintű jogszabályban határozza meg ennek kereteit.  Az építési tevékenységgel érintett életviszonyokba történő közhatalmi beavatkozást a közérdek indokolja. 

Az építésügyi szabályozás legalapvetőbb jogszabálya az építési törvény, amely szabályozza az alapvető jogokat és kötelességeket, jogintézményeket és felhatalmazó rendelkezéseiben meghatározza az egyes területeken megalkotandó kormányrendeletek és miniszteri rendeletek körét. Az alapvető szabályozás körében megállapítja az állam és az önkormányzatok építésügyi feladatait, a településfejlesztés és településrendezés célját, alapvető követelményeit, feladatait és jogintézményeit. Az építési folyamat alapvető szabályai körében rendelkezik a hatósági eljárásról, az építési tevékenységekről, az építés résztvevőinek jogairól és kötelességeiről.
 

Az építési törvény hatálya a következő - az építésügy körébe tartozó - szakmai területekre terjed ki:

  • a települések területének rendezése (településrendezés),
  • a településrendezés tervezése (településtervezés),
  • az épületek, műtárgyak (együtt: építmények), valamint az építési munkák és építési tevékenységek építési előírásainak kialakítása,
  • az építmények építészeti-műszaki tervezése,
  • az építmények kivitelezése,
  • az építési termékek, anyagok, szerkezetek, berendezések és módszerek minőségi követelményeinek kialakítása,
  • az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása, valamint az építészeti örökség védelme,
  • a települések zöldfelületeivel kapcsolatos munkák,
  • kutatás, műszaki fejlesztés és ezek eredményének alkalmazása, továbbá
  • az előzőekben ismertetett feladatok, hatáskörök és hatósági jogkörök megállapítása, a vonatkozó szabályok megállapítása, alkalmazásuk ellenőrzése és érvényre juttatása.


Főbb címek a törvényben:

Általános követelmények

Az állam építésügyi feladatai

A helyi önkormányzatok építésügyi feladatai

A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉS

AZ ÉPÍTÉSI FOLYAMAT SZABÁLYOZÁSA.

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET FENNTARTÁSA, HASZNÁLATA ÉS ÉRTÉKEINEK VÉDELME

FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE EGYES KERESKEDELMI ÉPÍTMÉNYEK ENGEDÉLYEZÉSE VONATKOZÁSÁBAN

Az Étv széles körben ad felhatalmazását a Kormánynak, és az építésügyért felelős miniszternek végrehajtási  jogszabályok megalkotására.


Az építésügyi törvények közé tartoznak a sajátos építményfajták alaptörvényei.

A közlekedési igazgatás körébe tartozik a közúti, vízi, légi, valamint vasúti közlekedés. Ennek megfelelően kerültek a törvények közé a szakági törvények.


A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szabályozza a vízügyi hatósági jogkört, amely a vízilétesítmény megépítéséhez és átalakításához szükséges engedélyezés alapszabályait állapítja meg, a viziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény pedig többek közt a víziközlekedés igazgatásáról szól és az állam feladataként szabályozza  a kikötőkkel és a víziutakkal kapcsolatos hatósági feladatok ellátását.


A legrégebbi sajátos építményfajtát szabályozó közúti közlekedésről szóló törvény az állami feladatok körében lefekteti a hatósági engedélyezési, igazgatási és nyilvántartási tevékenységek garanciális keretszabályait, akár csak a bányászati törvény a bejelentéshez és engedélyhez kötött bányászati tevékenységeket.


A gazdaság igazgatásához tartozó ipar, energetika területének törvényei a villamos energiáról, az atomenergiáról, a földgázellátásról és a bányászatról sajátos építményfajták alaptörvényeiként szintén idetartoznak.


Végül meg kell említeni a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényt, amely fontos jogszabálya az építésügynek.


A törvények oldalon a kiválasztott törvény címére kattintva megjeleníti a hatályos szöveget.

 

scrollUp