Törvények

létrehozva: 2015-11-24 / módosítva: 2017-11-16

Az építésügyi jogszabályok hierarchiájában az építésügyre vonatkozó törvények foglalják el a legfelső helyet.

Az urbanizáció felgyorsulása óta minden fejlett ország az állam igazgatási jogkörébe vonta az építési tevékenységeket és magas szintű jogszabályban határozza meg ennek kereteit.  Az építési tevékenységgel érintett életviszonyokba történő közhatalmi beavatkozást a közérdek indokolja. 

Az építésügyi szabályozás legalapvetőbb jogszabálya az építési törvény, amely szabályozza az alapvető jogokat és kötelességeket, jogintézményeket és felhatalmazó rendelkezéseiben meghatározza az egyes területeken megalkotandó kormányrendeletek és miniszteri rendeletek körét.

A szakmai kamarai törvény a mérnöki és építészeti tervezői és szakértői tevékenység gyakorlásának engedélyezését és felügyeletét az építész és mérnök kamarához telepítette.  A kamarák működésének rendjét a törvény és az alapszabályok határozzák meg. A törvény kötelező szabályokat csak a legszükségesebb mértékben ír elő, lehetővé téve, hogy a kamara a hivatás etikai és szakmai normáit megállapítsa és azoknak érvényt szerezzen. 

Az állam törvényben gondoskodik a magyar települések jellegzetes és értékes építészeti, arculati értékeinek megóvásáról is. A településkép védelméről szóló törvényben olyan szabályokat alkotott, amelyek a településkép törvényi fogalmához illeszkedő, konkrét és mindenki számára megismerhető követelményeket támasztanak.

 

A törvények oldalon a kiválasztott törvény címére kattintva megjeleníti a hatályos szöveget.

 

1996. évi LVIII. törvény

a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról

A törvény indoklása

 

1997. évi LXXVIII. törvény

az épített környezet alakításáról és védelméről

A törvény indoklása

 

2016. évi LXXIV. törvény

a településkép védelméről

A törvény indoklása

scrollUp