Tűzbiztonság

létrehozva: 2017-01-18 / módosítva: 2017-01-18

Az építményekkel szemben támasztott alapvető követelmények[1] közül a második legfontosabb követelmény, a tartószerkezetek állékonysága és mechanikai szilárdsága mellett a tűzbiztonság. Ez alapvetően többféle elvárást takar, amelyek figyelembe vételével kell az épületet megtervezni, megépíteni vagy átalakítani:

  • egyrészt magában az építményben a rendeltetésének megfelelő használat során lehetőleg ne keletkezzen tűz;
  • másrészt, ha mégis keletkezik, akkor a tűz csak egy tűzszakaszra terjedjen ki és ne terjedjen a szomszédos építményekre, illetve az építmény más részeire, a füst keletkezése és terjedése is korlátozott legyen;
  • az építményben tartózkodók kimenekülésének idejéig az építmény állékonysága fennmaradjon, az építmény és a menekülőutak kialakítása tegye lehetővé a biztonságos helyre menekülést;
  • emellett az építmény megközelíthetősége, telepítése és a közlekedők segítsék elő a mentőegységek eredményes és biztonságos tevékenységét.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) foglalja össze az építmények tervezésére, valamint a létesítmények üzemeltetésére vonatkozó tűzvédelmi előírásokat. Az építészeti tervezés részét képezi a tűzvédelmi koncepció felállítása, a tűzvédelmi szaktervezés, majd a tűzvédelmi bizonyítás is (adatok, számítás, szimuláció).

A tűzvédelmi követelményeket az anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati egység kockázati osztálya, az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya alapján kell megállapítani.

Az korábbi tűzvédelmi szabályozással szemben, a 2015-ben hatályba lépett OTSZ egyik alapvető változása a helyiségek, tűzszakaszok, épületek tűzveszélyességi osztályának megszűnése és a kockázati osztályok bevezetése. A kockázati osztályok csak a létesítéssel összefüggő követelményeket befolyásolják, a használati szabályokat nem. Egy újonnan létesítendő épület, önálló épületrész kockázata megállapításához, először is meg kell határozni az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati egységeket.

Kockázati egység: az építmény vagy annak a tűzterjedés megakadályozása szempontjából körülhatárolt része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó körülményeket a tervezés során azonos mértékben és módon veszik figyelembe. Kockázati egység lehet önálló rendeltetési egység; szomszédos önálló rendeltetési egységek csoportja; speciális építmény; vagy a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy által meghatározott épületrész.

Kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz következtében fellépő további veszélyek mértékét kifejező besorolás.

Mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbbal.

Kockázati osztályok:

  • NAK, nagyon alacsony kockázat
  • AK, alacsony kockázat
  • KK, közepes kockázat
  • MK, magas kockázat

A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló körülmények vizsgálatával és az alábbi szempontok mérlegelésével:

  • figyelembe veszi a rendeltetést,
  • a helyiségek befogadóképességét és az egyes helyiségek közötti helyiségkapcsolatokat,
  • a helyiségek elhelyezkedését a kijárati szinthez képest,
  • a benntartózkodó személyek menekülési képességét, helyismeretét, ébrenlétét,
  • a személyek mentésének eszközigényét, a mentést segítők szükséges és rendelkezésre álló létszámát,
  • az előállított, felhasznált, keletkező, tárolt anyagok mennyiségét, tűzveszélyességi jellemzőit és osztályát, olthatóságát,
  • az előállítás, használat, tárolás tűzveszélyességet befolyásoló körülményeit,
  • a tárolt, kiállított, bemutatott, a rendeltetéshez tartozó tevékenységgel érintett anyagokat, tárgyakat közösségi értékvédelmi szempontból, továbbá pótolhatóságát,
  • meglévő építmény esetén az építmény adottságait,
  • létfontosságú rendszerelem esetén annak jellemzőit,
  • a tevékenység körülményeit, jellemző adottságait, az adott technológiából adódó állapotokat és azok jellemzőit,
  • a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezéssel való ellátottságot.

Meglévő építmény, építményrész átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, rendeltetésének módosítása során az építmény, építményrész tűzvédelmi helyzetét befolyásoló hatásainak értékelése és figyelembe vétele is az OTSZ-t előírásai szerint történhet, így a kockázati osztály és az anyagok tűzveszélyességi osztályának megállapítása ezekben az esetekben is szükséges lehet.

Kockázati egység kockázati osztályától függ:

  • menekülési útvonalnak nem minősülő helyiség burkolatai;
  • oltóvízellátás időtartama;
  • maximális tűzszakasz mérete;
  • tűz alkalmával is működőképes fogyasztók elvárt működési időtartama;
  • tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége (más körülménnyel együtt);

Az épület mértékadó kockázati osztályától függ:

  • szerkezetek állékonysága
  • tűzgátló szerkezetek tűzállósága
  • épületek közötti tűztávolság mértéke

A szerkezetekre és a felhasználható építőanyagokra vonatkozó követelményeket az OTSZ V. fejezete tartalmazza.

A tűzvédelmi követelményeket az anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati egység kockázati osztálya, az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya alapján kell megállapítani.

A1 tűzvédelmi osztályba tartozik

  • az az építményszerkezet, amely A1 tűzvédelmi osztályú anyagokból készül,
  • az olyan A1 tűzvédelmi osztályú anyagból készült teherhordó komponensekkel vagy merevítő elemekkel rendelkező építményszerkezet, amelynek fegyverzete, kéregeleme A1 tűzvédelmi osztályú, és a fegyverzet/kéreg tűzállósági határértéke az adott követelményeknek önmagában is megfelel – beleértve a felmelegedési határállapotot is –, függetlenül a fegyverzet, kéreg alatti és mögötti anyagok (hő-, illetve hangszigetelések, egyéb kitöltő anyagok) tűzvédelmi osztályától,
  • az az építményszerkezet, amelynek alapszerkezete vagy belső keretváza, a keretváz közötti hő- és hangszigetelő rétegének anyaga és többrétegű fegyverzetének külső, a használati tér felőli rétege A1 tűzvédelmi osztályú, fegyverzetének belső rétegei pedig A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályúak.

A2 tűzvédelmi osztályba tartozik

  • az az építményszerkezet, amely A2 tűzvédelmi osztályú anyagokból készül,
  • az a réteges felépítésű építményszerkezet, mely fegyverzeteinek, kéregelemeinek anyaga A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú, és az e fegyverzettel, kéreggel védett belső réteg B, C vagy D tűzvédelmi osztályú, de az égéshője a felület átlagára vetítve legfeljebb 10 MJ/m2,
  • az a szilikátbázisú, B-E tűzvédelmi osztályú töltőanyaggal gyártott homogén könnyűbeton építményszerkezet, amely laboratóriumi vizsgálattal igazoltan kielégíti az adott építményre meghatározott tűzállósági határérték-követelményt, és amely szerkezet anyagának égéshője legfeljebb 5 MJ/kg,
  • az olyan A2 tűzvédelmi osztályú anyagból készült teherhordó komponensekkel vagy merevítő elemekkel rendelkező építményszerkezet, amelynek fegyverzete, kéregeleme A2 tűzvédelmi osztályú, és a fegyverzet, kéreg tűzállósági határértéke az adott követelményeknek önmagában is megfelel – beleértve a felmelegedési határállapotot is – függetlenül a fegyverzet, kéreg alatti és mögötti anyagok (hő-, illetve hangszigetelések, egyéb kitöltő anyagok) tűzvédelmi osztályától.

B tűzvédelmi osztályba tartozik az az építményszerkezet,

  • amelynek anyaga vagy összetevői legalább B tűzvédelmi osztályúak,
  • amelynek belső komponensei C-E tűzvédelmi osztályú anyagból készültek, de tűz- vagy hőhatás ellen legalább B tűzvédelmi osztályú anyaggal burkoltak oly módon, hogy az adott követelményeknek megfelelő tűzállósági határértéken belül a védett tér felé a szerkezetből káros mértékű füst, illetve éghető olvadék nem tör elő.

C tűzvédelmi osztályba tartozik az az építményszerkezet,

  • amelynek anyaga vagy összetevői legalább C tűzvédelmi osztályúak,
  • amelynek belső komponensei D-E tűzvédelmi osztályú anyagból készültek, de tűz- vagy hőhatás ellen legalább C tűzvédelmi osztályú anyaggal burkoltak oly módon, hogy az adott követelményeknek megfelelő tűzállósági határértéken belül a védett tér felé a szerkezetből káros mértékű füst, illetve éghető olvadék nem tör elő.

D tűzvédelmi osztályba tartozik az az építményszerkezet,

  • amelynek anyaga vagy összetevői legalább D tűzvédelmi osztályúak,
  • amelynek belső komponensei E tűzvédelmi osztályú anyagból készültek, de tűz- vagy hőhatás ellen legalább D tűzvédelmi osztályú anyaggal burkoltak oly módon, hogy az adott követelményeknek megfelelő tűzállósági határértéken belül a védett tér felé a szerkezetből káros mértékű füst, illetve éghető olvadék nem tör elő.

E tűzvédelmi osztályba tartozik az az építményszerkezet, amely E tűzvédelmi osztályú anyagokból készült, és tűz- vagy hőhatás ellen nincs külön védelemmel ellátva.

Építőanyagként nem használhatók fel a 150 °C-nál alacsonyabb gyulladási hőmérsékletű anyagok, kivétel a kátrány, a bitumen, továbbá a kiszáradt festék- és ragasztóanyagok.

Az F, Ffl és FL tűzvédelmi osztályú építőanyag, építési termék csak abban az esetben építhető be, ha felhasználását műszaki előírás kifejezetten engedélyezi vagy a felhasználás során többrétegű építményszerkezetet hoznak létre, amellyel kielégíti a szerkezetre előírt tűzállósági teljesítmény-követelményt.

Az építményszerkezetek tűzvédelmi osztályára és tűzállósági teljesítményére vonatkozó követelményeket a mértékadó kockázati osztályoknak megfelelően az OTSZ 2. mellékletében levő táblázatból lehet kiolvasni.

A kiürítés szabályai az OTSZ VIII. fejezetében találhatjuk. Kiemelt fontosságú az épületben tartózkodók menekülési lehetőségének biztosítása, az épületből menekülni nem képes személyek tartózkodási helyének, a menekülésre tervezett közlekedő tereknek védelmével és a beavatkozó tűzoltóknak a védelmével együtt.

A kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele nélkül biztosítható – az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig tart. A kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart. A kiürítésre vonatkozó követelmények teljesítése több módszerrel is igazolható. Egyszerűbb épületek esetében a kockázati egység kockázati osztályától, valamint a menekülők létszámától függő geometriai adatok (útvonal hosszak és szabad szélességek) OTSZ táblázataival való összevetésével megállapítható a helyiségkapcsolati rendszer megfelelősége. Megmarad a kiürítés egyes szakaszainak normaidők szerinti számítással való igazolásának lehetősége is. Nagyobb épületek esetében lehetséges a kiürítés számítógépes szimulációs programokkal való vizsgálata.

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény bevezeti a tűzvédelmi műszaki irányelv (TvMI) fogalmát. Amíg az Országos Tűzvédelmi Szabályzat meghatározza az épületek, építmények létesítési és használati, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos tűzvédelmi követelményeket, az elérendő biztonsági szintnek megfelelő műszaki megoldásokat és számítási módszereket a tűzvédelmi műszaki irányelvek tartalmazzák. Ez lehetőséget ad pontosításokra, magyarázatok hozzáfűzésére is.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott biztonsági szint elérhető:

  • tűzvédelmet érintő nemzeti szabvány betartásával.
  • a tűzvédelmi műszaki irányelvekben kidolgozott műszaki megoldások, számítási módszerek alkalmazásával, vagy
  • a tűzvédelmi műszaki irányelvektől vagy a nemzeti szabványtól részben vagy teljesen eltérő megoldással, ha az azonos biztonsági szintet a tervező igazolja.

A TvMI-k 10 témakörben kerültek kidolgozásra, és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapjáról letölthetőek[2]. A következő témakörökben készült TvMI:

  • Tűzterjedés elleni védelem
  • Kiürítés
  • Hő és füst elleni védelem
  • Tűzoltó egységek beavatkozását biztosító körülmények
  • Beépített tűzjelző berendezés tervezése, telepítése
  • Beépített tűzoltó berendezések tervezése, telepítése
  • Villamos berendezések, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem
  • Számítógépes tűz- és füstterjedési, valamint menekülési szimuláció
  • Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
  • Szabadtéri rendezvények

A használatbavételi engedélyezési eljárásnál az új OTSZ, a rendeletben meghatározott épületek körére tűzvédelmi műszaki megfelelőségi kézikönyv (TMMK) készítését írja elő.

 


[1] Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, (OTÉK) 50. §

scrollUp