Tűzbiztonsági szempontok

Soltész Ilona
Létrehozva: 2016-06-22 / módosítva: 2017-06-07

A vagyontárgyaink, ingatlanunk és testi épségünk megőrzése érdekében a tűzesetek megelőzése az egyik legfontosabb szempont. A tűz megelőzése érdekében az épületek tervezése során be kell tartani a tűzbiztonság alapvető követelményeit. Emellett az épületek működtetése, üzemeltetése során további intézkedéseket kell tenni és az épületet használóknak további feladataik vannak. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény minden magánszemély számára előírja, hogy ismerjék és tartsák be a tulajdonukban, használatukban levő épületek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működtetésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat, továbbá legyenek tisztában a tűz jelzésére vonatkozó szabályokkal és tudják, hogy mi a tennivalójuk tűz esetén.

Gazdálkodó szervezetek, vállalkozások dolgozóinak gondoskodniuk kell a rájuk vonatkozó jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről. Ha a tárolás vagy a gyártás vagy más tevékenység miatt szükséges valamilyen tűzvédelmi berendezés vagy technikai eszköz, akkor annak üzemképességét és a működőképességének időszakos ellenőrzéséről gondoskodni kell, emellett az oltáshoz szükséges víz vagy az oltóanyagok meglétét is folyamatosan biztosítani kell. Emellett a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét is biztosítaniuk kell.

A tűzvédelmi, gazdasági és műemléki szempontból kiemelt fontosságú létesítményekre külön jogszabályban meghatározottak szerint a hivatásos tűzoltóság Tűzoltási és Műszaki Mentési Tervet (a továbbiakban: TMMT) készít. A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük, ha

  • a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak,
  • az általuk üzemeltetett, bérelt épületrész, épület területén található olyan helyiség, amelynek a legnagyobb befogadóképessége meghaladja az 50 főt, vagy
  • kereskedelmi szálláshelyet üzemeltetnek.

A tűzvédelmi szabályzatokat a 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet[1] előírásainak megfelelően kell elkészíteni.

Külön tűzvédelmi szervezetet vagy tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell alkalmaznia azoknak a vállalkozásoknak, ahol

  • robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állítanak elő, dolgoznak fel, tárolnak és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 1000 kg vagy liter mennyiséget,
  • tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, terméket tárolnak és az egy telephelyen a szabadtéri és az épületen belüli tárolásra szolgáló összesített alapterület meghaladja az 1000 m2-t,
  • ipari vagy mezőgazdasági tevékenységet végeznek és a családtagokkal együtt a munkavégzésben részt vevő munkavállalók egyidejű létszáma meghaladja a 100 főt, vagy
  • olyan épületrészt, épületet üzemeltetnek, bérelnek,
    • amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség található,
    • amely összesített befogadóképessége meghaladja az 500 főt, vagy
    • amelyben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása, gondozása történik és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 20 főt.

A háromszintesnél magasabb és tíznél több lakó- és üdülőegységet magában foglaló lakó- és üdülőegységre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, a riasztás, a menekülés lehetséges módozatait, a tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó előírásokat az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat írásban kell kidolgozni a 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet előírásainak megfelelően. Ezt a tűzvédelmi használati szabályokat a lakóknak és az épületben tartózkodóknak meg kell ismerni.

A létesítmények, építmények, gépek, berendezések, eszközök és az anyagok használatára, technológiák alkalmazására vonatkozó tűzvédelmi rendelkezéseket az Országos tűzvédelmi szabályzat (OTSZ) XVIII. fejezete tartalmazza.

Különösen lakóépületekben okoz problémát, hogy a menekülésre kijelölt közlekedőkben bútorokat tárolnak, vagy a közlekedőt lezárják. A menekülésre számításba vett közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagokat nem szabad tárolni és a menekülési útvonalon (közlekedőkben, lépcsőházban lépcsőpihenőkön) csak olyan tárgyak (például növények) helyezhetők el, amelyek nem csökkentik a minimális méret alá a menekülési útvonalat. (Ez általános esetben 1,10 m, mozgásukban korlátozott személyek elhelyezésére szolgáló helyiségek esetében 1,20 m, tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiségek esetében 1,65 m.)

Lakóépületben a rendeltetésszerű használathoz nem szükséges éghető anyag nem tárolható és olyan tevékenység nem folytatható, amely a rendeltetésszerű használattól eltér, tüzet vagy robbanást okozhat.

A lakóépületekre vonatkozó tűzvédelmi használati előírásokról ismertető letölthető: http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/szakmai/piacfelugyelet/lakoepuletek_kozlekedoi.pdf a Belügyminisztérium Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapjáról.

Fontos új előírás, hogy új épületek esetében az építmény használatbavételét követő 60 napon belül az építmény tulajdonosának, társasház esetén a társasháznak az építményre vonatkozó Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvvel (a továbbiakban: TMMK) kell rendelkeznie. Az előírás az 5 szintesnél magasabb lakóépületekre, az 1000 m2-nél nagyobb közösségi épületekre és ipari épületekre, valamint a 2000 m2-nél nagyobb raktárakra és a 3000 m2-nél nagyobb mezőgazdasági épületekre vonatkozik. Emellett a speciális építménynek minősülő közúti alagutakra, valamint felszín alatti vasutakra.

A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv tartalmazza:

  • az építmény tűzvédelmi, létesítési követelményeit:
    • az építészeti kialakítást a tűzvédelmi követelményekkel,
    • a villamos rendszer és villámvédelem kialakítását és
    • a felvonók és mozgólépcsők, speciális épületgépészeti rendszerek kialakítását,
  • a tűzjelző berendezés, tűzoltó berendezés, vészhangosítási rendszer és hő- és füstelleni védelem kialakítását,
  • a rajzi mellékletet,
  • a TMMK készítőjének nevét, címét és jogosultságát és
  • az 5 évenkénti felülvizsgálat elvégzését igazoló dokumentumot.

A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv segítséget nyújthat egy tűzesetben a tűzoltóságnak a leghatékonyabb mentésre.

 


[1] a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet

 

scrollUp