Új felvonók létesítése

Soltész Ilona
Létrehozva: 2016-07-13 / módosítva: 2017-06-07

Az új felvonók létesítésére részben európai uniós szabályokon alapuló hazai jogszabályok és részben „tisztán” hazai jogszabályok vonatkoznak. Az egységes európai piac megfelelő működése miatt a felvonók forgalomba hozatala (üzemeltetésre átadása), valamint a felvonókhoz készülő biztonsági berendezések forgalomba hozatala és ezek megfelelőség értékelése, címkézése és a piacfelügyelet egységes uniós előírások szerint történik. A megfelelőségértékelésben résztvevő vizsgáló és tanúsító szervezetek is egységes szabályok szerint működnek. Az engedélyezés, a használatba vétel, és az ellenőrzés szabályai nemzeti hatáskörben kerülnek megállapításra, ezért az erre vonatkozó előírások minden uniós országban nemzeti jogszabályokban találhatók.

2014. március 29-én jelent meg a felvonókra és a felvonókhoz készült biztonsági berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: felvonó irányelv), amely átdolgozta, kiegészítette a korábbi, ugyanezen tárgyú 95/16/EK irányelvet. Az irányelv átdolgozását az úgy nevezett Új Jogi Keretek[1] elfogadása és szabályainak alkalmazása tette szükségessé. Az új irányelvet 2016. április 20-tól kell alkalmazni, ezzel egyidejűleg a 95/16/EK irányelv hatályát vesztette. A magyar jogrendbe a 95/16/EK irányelvet a felvonók biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 108/2001. (XII. 23.) FVM-GM együttes rendelet vezette be, amely még jelenleg is hatályban van. A 2014/33/EU irányelvet átültető hazai jogszabály még nem jelent meg[2].

A felvonó irányelv hatálya nem terjed ki

  • olyan lassú emelő-berendezésekre, amelyek sebessége nem nagyobb 0,15 m/s-nál (pl. mozgássérült emelők, home-liftek);
  • építési felvonókra;
  • kötélpályákra, beleértve a függővasutakat;
  • kifejezetten katonai vagy rendészeti célokra tervezett és épített felvonókra;
  • olyan emelő berendezésekre, amelyekről munkát végeznek;
  • a bánya felvonóra;
  • színházi emelő berendezésekre;
  • a közlekedési eszközökbe szerelt felvonókra;
  • a gyártási technológiai sorba beépített vagy kizárólag üzemi munkaállások megközelítésére szolgáló felvonóra, beleértve a gépek karbantartását és ellenőrzését lehetővé tevő helyet is;
  • a vasúti közlekedésről szóló törvény szerinti különleges vasutak közül a fogaskerekű vasútra, a siklóra, valamint a személyek szállítására szolgáló kötélpályára;
  • mozgólépcsőkre és mozgójárdákra.

Felvonónak nevezzük azt az emelő berendezést, amelynek fülkéje a vízszinteshez képest 15°-nál meredekebb dőlésszögű pályán, merev vezetősínek között mozog, meghatározott szinteket szolgál ki, és

  • személyek használatára szánják vagy
  • teher szállításával egyidejűleg személyek is használhatják, illetve
  • csak teher szállítására szánták, de legalább egy személy képes a fülkébe beszállni és a berendezést működtetni;
  • továbbá felvonónak minősülnek az olyan, fülkével rendelkező berendezések, amelyek nem merev vezetősínek mentén, de meghatározott állandó pályán mozognak.

A biztonsági berendezések a felvonó használata és működtetése szempontjából kiemelt jelentőségű alkatrészek, amelyek a felvonó irányelv felsorol.

Biztonsági berendezések:

  • az aknaajtók reteszelései;
  • a lezuhanást megakadályozó készülékek, amelyek megakadályozzák a felvonófülke lezuhanását vagy ellenőrizetlen mozgását;
  • sebességhatároló készülékek;
  • energiatároló ütközők (nem lineáris ütközők és ütközők visszafutás-csillapítással);
  • energiafelemésztő ütközők;
  • hidraulikus üzemű felvonók biztonsági berendezései a lezuhanás megakadályozására (csőtöréskor záró szelep, fojtó-visszacsapó szelep);
  • az elektronikus elemeket tartalmazó, biztonsági áramkörként alkalmazott elektromos biztonsági készülékek.

Alapelv, hogy felvonó és a felvonókhoz szánt biztonsági berendezés csak úgy hozható forgalomba, ha a gyártó utasításainak és az engedélyezett terveknek megfelelő szakszerű beépítést követően, rendeltetésszerű használat és előírt karbantartás mellett nem veszélyezteti személyek életét, testi épségét és a vagyonbiztonságot, továbbá megfelel az alapvető biztonsági és egészségvédelmi előírásoknak.

A biztonsági berendezés gyártójának részletes beépítési műszaki dokumentációt kell biztosítania a felvonószerelő-vállalkozás részére, amelynek a tárolásra, szállításra, elhelyezésre, szerelésre, beszabályozásra vonatkozó minden információt tartalmaznia kell.

A felvonószerelő-vállalkozásnak részletes használati útmutatót kell biztosítania a tulajdonos vagy az üzemeltető részére a felvonó helyes üzemeltetése, karbantartása és biztonságos használata érdekében, feltüntetve a használati lehetőségek korlátozását is.

A Magyarországon forgalomba hozott felvonók és biztonsági berendezések esetében a műszaki dokumentációt/használati útmutatót magyar nyelven kell rendelkezésre bocsátani.

Alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelmények:

A gyártó és a felvonószerelő-vállalkozás köteles kockázatfelmérést végezni és azonosítani a termékük vonatkozásában felmerülő valamennyi kockázatot; a tervezést és a beépítést a kockázatfelmérés figyelembevételével kell végezni.

Figyelembe kell venni a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet[3] 1. melléklet 1.1.2. pontjában előírt alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelményeket. Ezeket minden esetben a felvonókra vonatkozóan is alkalmazni kell.

A fülkét úgy kell tervezni és kialakítani, hogy az az utasok számának és névleges teherbírásnak megfelelő méretű és teherbírású legyen. Személyfelvonóknál lehetőleg a fülkét szerkezetileg oly módon kell tervezni és kialakítani, hogy fogyatékossággal élő személyek is képesek legyenek be- és kiszállni, valamint a felvonót működtetni.

A fülkét úgy kell kialakítani, valamint a csatlakozó tartó és függesztő elemeket, hogy a lezuhanás kockázata a minimálisra csökkenjen. Amennyiben a fülke felfüggesztése kötelekkel vagy láncokkal történik, legalább két, egymástól független kötelet vagy láncot kell használni, mindegyiket a saját rögzítő rendszerével. E köteleken és láncokon nem lehet összekapcsolódás vagy toldás, kivéve, ha ez a rögzítés vagy hurok képzése céljából szükséges.

A felvonókat úgy kell megtervezni, gyártani és beszerelni, hogy megakadályozzák a normál indítást, ha a névleges terhelést túllépik.

A felvonókat sebességhatárolóval kell felszerelni. E követelmény nem vonatkozik azokra a felvonókra, amelyeknél a meghajtórendszer kialakítása megakadályozza a sebességtúllépést. A gyors felvonókra sebességellenőrző és sebességkorlátozó berendezést kell szerelni.

A hajtótárcsás felvonókat úgy kell megtervezni, hogy biztosítsák a tárcsán lévő függesztőkötelek stabilitását.

Minden személyszállító felvonónak saját felvonógépe kell, hogy legyen, kivéve, ha az ellensúlyokat egy második fülke helyettesíti. A felvonógép és az ahhoz tartozó berendezések kizárólag karbantartás és szükséghelyzet esetén legyenek megközelíthetőek.

A kíséret nélküli, fogyatékossággal élő személyek használatára szánt felvonók kezelőelemeit ennek megfelelően kell megtervezni és elhelyezni. A kezelőelemek funkcióját világosan jelezni kell.

Csoportba tartozó felvonók hívásáramkörei megoszthatók vagy összekapcsolhatók.

Az elektromos berendezéseket úgy kell beszerelni és csatlakoztatni, hogy:

  • a felvonóhoz közvetlenül nem kapcsolódó áramkörökkel ne lehessen összetéveszteni;
  • az áramellátást terhelés alatt lehessen kapcsolni;
  • a felvonó mozgása különálló elektromos biztonsági áramkörön lévő elektromos biztonsági berendezéstől függjön;
  • az elektromos berendezés meghibásodása ne eredményezzen veszélyhelyzetet.

A felvonót úgy kell megtervezni és beépíteni, hogy a fülke mozgásához szükséges térhez (akna, aknafej, süllyeszték) ne lehessen hozzáférni, kivéve a karbantartást és a szükséghelyzetet. A felvonó üzemszerű működését meg kell akadályozni, ha az előbb említett térbe bárki belép.

A felvonót úgy kell megtervezni és beszerelni, hogy a fülke véghelyzeteiben megakadályozza az összenyomódás veszélyét a karbantartást vagy szerelést végző személy ott tartózkodása esetében is. Ez a véghelyzetek mögötti szabad tér vagy védett tér kialakításával érhető el.

A fülke be- és kilépőszintjét a tervezett használati körülményeknek megfelelő mechanikus ellenállással rendelkező aknaajtókkal kell felszerelni.

Reteszelő berendezésnek kell megakadályoznia a fülke induló mozgását, szándékos vagy nem szándékos indítás esetén egyaránt, mindaddig, amíg minden aknaajtó be és le nem záródott, valamint az aknaajtó kinyílását, amikor a fülke még mozgásban van, és ha még nem érte el az előírt szintet.

A felvonófülkéket, a szellőzőnyílások kivételével, tömör falakkal, padlóval és tetővel, valamint tömör ajtókkal kell körülzárni. Az ajtókat úgy kell megtervezni és beszerelni, hogy a szintbeálló mozgások kivételével, a fülke csak csukott ajtók mellett jöhessen mozgásba, és megálljon, ha az ajtók nyitva vannak.

A fülkeajtóknak csukva és reteszelve kell maradniuk, ha a felvonó két szint között megáll, és a fülke és az akna között fennáll a leesés veszélye, vagy ha nincs akna.

A felvonónak rendelkeznie kell olyan készülékekkel, amelyek áramkimaradás vagy a berendezések meghibásodása esetén megakadályozzák a felvonófülke lezuhanását vagy ellenőrizetlen mozgását. A felvonófülke lezuhanását megakadályozó készülék független legyen a felvonófülke felfüggesztésére szolgáló berendezéstől. E készüléknek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a felvonószerelő-vállalkozás által tervezett névleges terhelés és maximális sebesség mellett megállítsa a felvonófülkét. A készülék által előidézett bármilyen megállás vagy lassítás, a terhelési feltételektől függetlenül nem okozhat sérülést az utasok számára. A felvonókat úgy kell megtervezni és beszerelni, hogy ne lehessen mozgásba hozni azokat, ha a zuhanásgátló készülék nincs működőképes állapotban.

Az akna alja és a felvonófülke padlója közé ütközőket kell szerelni. Ebben az esetben a szabad teret a teljesen összenyomott ütközők mellett kell mérni.

A gépi mozgatású aknaajtókat és a fülkeajtókat vagy mindkét ajtót olyan készülékkel kell felszerelni, hogy megakadályozzák a be- és kiszállás közben az utasok összenyomódását, vagy sérülését.

A tűzvédelmi szerepet betöltő aknaajtóknak – üveges részeikkel együtt – rendelkezniük kell az előírt tűzállósági határértékkel (lángáttörési, hőátbocsátási, hősugárzási tulajdonság).

Az ellensúlyokat úgy kell beépíteni, hogy ne legyen lehetséges annak a fülkével való ütközése vagy a fülkére való rázuhanása

A felvonókat olyan eszközökkel kell felszerelni, amelyek lehetővé teszik a fülkében rekedt utasok kiszabadítását és kimenekítését.

A felvonófülkéket olyan kétirányú kommunikációs eszközzel kell felszerelni, amely lehetővé teszi a mentőszolgálattal való állandó kapcsolattartást. Ennek az eszköznek még az áramellátás zavara esetében is működnie kell.

A felvonókat úgy kell megtervezni és beszerelni, hogy ha a felvonógép hőmérséklete meghaladja a felvonószerelő-vállalkozás által megállapított maximális értéket, a folyamatban lévő menetet még befejezze, de új menetparancsot már ne fogadjon el.

A felvonófülkéket úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy az utasok számára még hosszabb leállás esetén is megfelelő szellőzést biztosítson.

Használat során, és nyitott ajtó esetén a felvonófülkét megfelelően ki kell világítani; ezenkívül vészvilágítással is el kell látni. A vészvilágításnak még a szokásos áramellátás nélkül is működni kell.

A felvonók tűz esetén is használható vezérlő áramköreit úgy kell megtervezni és kiépíteni, hogy megakadályozzák a felvonók bizonyos szinteken történő megállását, és lehetővé tegyék a felvonónak a mentőcsoport általi elsődleges irányítását.

Minden fülkében, jól látható módon el kell helyezni egy táblát, amelyen világosan feltüntetik a névleges terhelést kilogrammban és a szállítható utasok maximális számát. Ha a felvonót úgy tervezték, hogy a felvonófülkében rekedt utasok számára a menekülés külső segítség nélkül is lehetséges, az erre vonatkozó utasításokat világosan és jól látható módon fel kell tüntetni a felvonófülkében.

 

A kész felvonók üzembe helyezése előtt és a biztonsági berendezések forgalomba hozatal előtt független kijelölt és az Európai Bizottság részére bejelentett tanúsító szervezet közreműködésével kell a megfelelőségértékelés eljárását lebonyolítani. Az eljárás a felvonó jellegétől (egyedi vagy típusfelvonó) illetve a gyártó vagy a felvonószerelő vállalkozás által működtetett minőségirányítási rendszertől függően választható. Ha termék, vagy a kész felvonó megfelel az alapvető követelményeknek, akkor EU-megfelelőség nyilatkozat készül, és elhelyezik a CE –jelölést.

A felvonó irányelv részletesen meghatározza a biztonsági berendezések gyártóinak, a felvonószerelő, a kész felvonók felvonószerelő vállalkozásainak, a meghatalmazott képviselők, az importőrök és forgalmazók feladatait és kötelezettségeit. A felvonók esetében csak végtermékként jönnek létre, amikor véglegesen beépítik azokat az épületekbe vagy létesítményekbe. Ebből következik, hogy felvonókat nem lehet importálni, hanem azokat csak forgalomba hozzák, de ezt követően nem forgalmazzák őket: így a felvonóknak nincsenek „importőrei” vagy „forgalmazói”.

A felvonók és a felvonó biztonsági berendezések forgalomba hozatalával kapcsolatos piacfelügyeleti hatósági feladatokat a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal látja el.

Az új felvonók létesítése legtöbbször új épületekben történik, vagy meglévő épületek jelentős korszerűsítése során. Az épület rendeltetésszerű használatának pedig számos esetben feltétele a felvonó, illetve megfelelő típusú vagy méretű felvonó létesítése. Ezért, ha a felvonó vagy a mozgólépcső létesítéséhez, használatbavételéhez olyan építési tevékenység is kapcsolódik, amelyhez egyébként építésügyi hatósági engedélyt kell kérni, akkor felvonóra vonatkozó engedélyt és az építményre vonatkozó építésügyi hatóság engedély együttes kérelemben az általános vagy a sajátos építésügyi hatóságtól kell kérni.

Ha a berendezés létesítése építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel nem jár együtt, a létesítést, a használatbavételt, a veszélytelenítés utáni ismételt üzemeltetést, az áthelyezést, a berendezés főbb műszaki adatainak megváltozásával járó átalakítását első fokon a mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, másodfokon országos illetékességgel a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal engedélyezi műszaki biztonsági hatósági eljárásban.

Nem kell létesítési, áthelyezési, átalakítási, használatbavételi, megszüntetési, stb. hatósági engedélyt kérni kisteherfelvonó, valamint az olyan felvonó esetében, ha egyidejűleg

  • a berendezés 0,15 m/s-nál nem nagyobb névleges sebességű,
  • 3 méternél kisebb emelőmagasságú,
  • személyszállításra is szolgál.

Ebben az esetben az üzemeltetőnek előzetesen be kell jelentenie a mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal részére az ilyen berendezések létesítését, áthelyezését, e rendeletben felsorolt főbb műszaki adatainak megváltozásával járó átalakítását, használatbavételét, veszélytelenítés utáni ismételt üzemeltetését vagy lebontását.

A szükséges tervek tartalmai követelményeit a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet tartalmazza. Új felvonók esetében a felvonót nyilvántartásba kell venni, a nyilvántartást a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal vezeti. A nyilvántartáshoz szükséges műszaki adatlap a 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet 3. mellékletében található.

 


[1] New Legislative Framework, rövidítve: NLF, amelyet a következő jogszabályok alkotják:

  • az egyes nemzeti műszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékekre történő alkalmazására vonatkozó eljárások megállapításáról és a 3052/95/EK határozat hatályon kívül helyezésérő szóló 764/2008/EK Európai Parlament és a Tanács rendelete;
  • a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete;
  • a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 768/2008/EK határozata;

és ebben az esetben az átdolgozást még indokolta az európai szabványosításról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendeletének előírásaival való összhang megteremtése.

[2] A rendelet tervezete megismerhető az kormányzati honlap dokumentumtárában: http://www.kormany.hu/hu/dok?page=6&source=8&type=302&year=2016#!DocumentBrowse

 

[3] Ez a jogszabály ültette át az Európai Parlament és a Tanács 2006/42/EK irányelvét a gépekről és a 95/16/EK irányelv módosításáról (átdolgozás)

 

scrollUp