Üzletnyitási engedély

Dr. Bedő Katalin
létrehozva: 2015-11-20 / módosítva: 2016-07-13

üzlet: kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak

 

Meghatározott termékek kizárólag üzletben forgalmazhatók.

A kereskedőnek a kizárólag üzletben forgalmazható termék[1] (a továbbiakban: üzletköteles termék) forgalmazására szolgáló üzlet üzemeltetésére jogosító működési engedély (a továbbiakban: működési engedély) iránti kérelmet meghatározott adattartalommal az üzlet helye szerint illetékes jegyzőnél kell benyújtania.

 

Amennyiben a kereskedő az üzletköteles termékek mellett az üzletben bejelentés alapján forgalmazható terméket is forgalmazni kíván, az e termékek forgalmazására vonatkozó bejelentését a működési engedély iránti kérelemben is megteheti.


A Kormány a működési engedéllyel kapcsolatos eljárásban szakhatóságként jelöli ki

  • a higiénés és egészségvédelmi, táplálkozás-egészségügyi és dietetikai, az ivóvíz minőségi, a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben
    • a Magyar Honvédség létesítményeinek területén kívül működtetni kívánt üzlet működésének engedélyezése esetén első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát,
    • a magyar Honvédség létesítményeinek területén működtetni kívánt üzlet működésének engedélyezése esetén első- és másodfokú eljárásban a honvédelmi miniszter által létrehozott, a szakkérdés elbírálására jogosult hatóságot,
  • állatgyógyászati készítmény vagy annak hatóanyaga, továbbá növényvédő szer és hatóanyagai forgalmazása esetén – az állatgyógyászati készítmények és azok hatóanyagának, valamint a növényvédő szerek és hatóanyagaik forgalmazására vonatkozó követelményeknek való megfelelés kérdésében
    • állatgyógyászati készítmény nagykereskedelme, valamint állatgyógyászati készítmény hatóanyagainak forgalmazása vonatkozásában első fokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt,
    • állatgyógyászati készítmény kiskereskedelme esetén első fokú eljárásban az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalt, növényvédő szer és hatóanyagai forgalmazása esetén első fokú eljárásban a növény- és talajvédelmi feladatkörben eljáró megyei kormányhivatalt, másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt,
  • ha nem veszélyes hulladékot forgalmaznak, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély nem szükséges, annak elbírálása kérdésében, hogy a hulladékgyűjtés és – tárolás eszközei, valamint a hulladékkezelés módja megfelel-e a hulladékgazdálkodási követelményeknek, okoz-e a hulladékkezelés környezetterhelést, biztosított-e az üzlet hulladékszállítási szempontból történő megközelíthetősége – első fokú eljárásban a környezetvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalt, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget,
  • olyan üzlet esetében, amelyben az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó vegyi árut és anyagot, pirotechnikai terméket, tüzelő- és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint tűzveszélyes osztályba tartozó építőanyagot, járművet vagy üzemanyagot forgalmaznak
    • a működtetni kívánt üzlet működésének engedélyezése esetén – a db) alpontban foglalt kivétellel – az első- és másodfokú hatósági eljárásban közreműködő tűzvédelmi szakhatóságokat,
    • az ingatlan-nyilvántartás szerint a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében álló földrészleten (a továbbiakban: honvédelmi és katonai célú ingatlan) működtetni kívánt üzlet esetében tűzvédelmi szakhatóságként az első fokú hatósági eljárásban a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetőjét, a másodfokú hatósági eljárásban pedig a honvédelemért felelős minisztert, valamint
  • a honvédelmi és katonai célú ingatlanon működtetni kívánt üzlet esetében a honvédelmi ágazati munkavédelmi és munkabiztonsági követelményeknek való megfelelés kérdésében munkabiztonsági szakhatóságként az első fokú hatósági eljárásban a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetőjét, a másodfokú hatósági eljárásban a honvédelemért felelős minisztert.


A működési engedélyezési eljárásban külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül az üzlet, valamint – a külön jogszabály szerinti vásáron és piacon, valamint a bevásárlóközpontban lévő üzlet kivételével – az üzlettel közvetlenül szomszédos, az üzlettel közös határvonalú, telekhatárú ingatlan tulajdonosa, társasház esetében a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, lakásszövetkezet esetében az elnök.

A Ket[2].-ben foglalt kizárási szabály alkalmazása esetén a működés kiadása iránti eljárásban másodfokú hatóságként a 3/a. melléklet szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal jár el.

 

A jegyző a kereskedő kérelmére a szakhatóságokkal közös helyszíni szemle megtartásáról intézkedik. A jegyző a helyszíni szemléről szóló értesítést a működési engedély iránti kérelemben megjelölt, az 1. melléklet B) I. pontja szerinti adatokkal együtt küldi meg. Az értesítésben a jegyző felhívja az ügyfelek figyelmét, hogy távolmaradásuk a szemle megtartását nem akadályozza. Távolmaradás esetén a szemle időpontja előtt a jegyzőhöz írásban beadott észrevételeket a jegyző a szemlén ismerteti. A jegyző az eljárás során a megjelölt ügyfelek adatait, és az üzlet tulajdonjogának igazolásához szükséges tulajdoni lapot az ingatlanügyi hatóság megkeresése útján, vagy a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer használatával szerzi be. A helyszíni szemlén részt vevő szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe mondhatják.

A jegyző a működési engedély megadásával egyidejűleg az üzletet a 2. melléklet B) pontja szerint vezetett nyilvántartásba veszi és a 4. melléklet szerinti igazolást ad ki. A jegyző által vezetett nyilvántartás a 2. melléklet B) pontjában meghatározott adatok tekintetében – a természetes személyazonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, a jegyző a nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzéteszi.


A jegyző a működési engedély tárgyában hozott határozatot közli

  • A jegyző a Kertv. szerinti vendéglátás folytatása esetén a működési engedély tárgyában hozott határozatot elektronikus úton közli a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerint a környezeti zajkibocsátási határérték megállapítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező környezetvédelmi hatósággal, kivéve, ha ezen ügyben ugyanazon jegyző jár el.

 

A kereskedő a működési engedély megadását követően az 1. melléklet B) pontjában megjelölt adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitva tartási idő változása esetén az azt megelőző nyolc napon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek.


A jegyző az adatokban történt változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi.

Az üzlet használatára jogosult személyében történő változás esetén – amennyiben az üzletben folytatott tevékenységet, illetve forgalmazott üzletköteles termékkört nem érinti - annak megfelelő igazolása mellett az új jogosult köteles bejelenteni.


Az üzlet megszűnését a megszűnést követő nyolc napon belül be kell jelenteni a jegyzőnek. A jegyző a bejelentést követően haladéktalanul visszavonja a működési engedélyt, és az üzletet törli a nyilvántartásból.

 

 

 


[1] 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről – 3. melléklet

[2] 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

 

scrollUp