Vasúti közlekedési építmények

létrehozva: 2015-11-20

A vasúti közlekedési építmények törvényi szabályait a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény határozza meg, amelynek hatálya a Magyarország területén található vasúti rendszerekre, a belföldi vasúti közlekedésre és a belföldön végzett vasúti közlekedési tevékenységre, valamint az azzal összefüggő jogokra és kötelezettségekre, a Magyarország területén folytatott vasúti közlekedést irányító, működtető, illetve az abban részt vevő természetes személyekre és szervezetekre, az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatásokra és az ilyen szolgáltatást végző vasúti munkavállalókra terjed ki.

Ez a törvény, mint a sajátos építményekre vonatkozó törvények általában nem csak az építményekre vonatkozó szabályokat tartalmazzák, hanem egyéb a tevékenységre vonatkozó szabályokat is.

A vasúti sajátos építésügyi hatóság kijelölését a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet, a vasúti közlekedési építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárás szabályait (a kérelem és mellékletek) a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet tartalmazza.


Jellemző a vasúti közlekedési építményekre, hogy a sajátos építmény létesítésére (vasúti sajátos építményre) műszaki engedélyt ad az eljáró közlekedési hatóság, és utána a közlekedésre külön engedélyt ad, amellyel magát a vasút üzembe helyezését engedélyezi, ez a működési engedély.


A vasúti közlekedési szempontjából fontos fogalmak:

  • áteresz: olyan vasúti pályatartozék, amely vasúti terhet visel, a vasúti pálya alatti szabad nyílást hidal át, és amelynek belső átmérője, vagy a hídfőkre vagy hídfalazatokra merőlegesen mért nyílása két méternél nem nagyobb;
  • vasútgépészeti berendezés: azok a vasúti pálya tartozékok, amelyek helyhez kötött gépészeti berendezéssel biztosítják a vasútüzem működését, a rakodó-, mérlegelő-, valamint járműmozgató berendezések, vágányfék, siklás érzékelő, továbbá a vasúti járművek javításához, karbantartásához szükséges helyhez kötött, a vágányra, vágányba vagy a vágány alá vagy fölé épített emelő-, mozgató- és egyéb technológiai berendezések;
  • vasúti híd: olyan vasúti pályatartozék, amely vasúti terhet visel, vasúti pálya alatti szabad nyílást hidal át, és amelynek belső átmérője, vagy a hídfőkre vagy hídfalazatokra merőlegesen mért nyílása két méternél nagyobb, a vasúti pályát természetes és mesterséges akadályok felett vezeti át.
  • átalakítás: a meglévő vasúti építmény engedélyezett műszaki paramétereinek, kapacitásának növelése vagy használati módjának megváltoztatása érdekében végzett, új vasúti építmény építésének nem minősülő építési munka;
  • építési forgalom: az építési tevékenységet támogató vasúti közlekedés, valamint az épített vasúti pálya és tartozékainak kipróbálását szolgáló próbamenetek;
  • karbantartás: meglévő vasúti építmény, tartozékai, alrendszerei, rendszerelemei bármely okból történő javítása, helyreállítása, ha az nem jár a használatbavételi engedélyben meghatározott műszaki jellemzők - sebesség, tengelyterhelés - növelésével, valamint a nyomvonal, és a pályatartozékok funkciói nem változnak, és a javítás, helyreállítás nem jár a pálya vagy tartozékainak megszüntetésével;
  • korlátozott szolgáltatási szintű forgalom: a vasúti pályán, a pályahálózat működtetésére engedéllyel rendelkező szervezet által meghatározott módon, de legfeljebb a vasúti hatóság által engedélyezett feltételekkel történő vasúti személyszállítás vagy árutovábbítás;


Vasúti építmény építéséhez, használatbavételéhez, forgalombahelyezéshez, átalakításához, korszerűsítéséhez, megszüntetéshez, üzemszünet engedélyezéséhez, feltétfüzet alkalmazásához a vasúti közlekedési hatóság engedélye szükséges.

A fenn nem említett építési tevékenységek hatósági engedély nélkül végezhetők.


A vasúti építményre vonatkozó vasúti közlekedési hatósági eljárások során kiadható műszaki engedélyek (a továbbiakban: vasúti hatósági engedély) fajtái:

  • feltétfüzet alkalmazási engedély,
  • elvi építési engedély,
  • vasút építési engedély,
  • átalakítási, korszerűsítési engedély,
  • használatbavételi engedély,
  • ideiglenes használatbavételi engedély,
  • fennmaradási engedély,
  • megszüntetési vagy bontási engedély,
  • üzemszünet engedély,
  • eltérési engedély.


Az engedélyezési eljárások közös szabályai

Az engedélyezési eljárásokban hatásterületnek minősül azon ingatlan területe, amelyeket a tervezett tevékenység terület-igénybevétellel érinti, vagy amely közvetlenül határos a tevékenységgel igénybevett ingatlan tervezési határok közötti területével.

Az eljárásban a Ket.-ben meghatározott feltételek külön vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül az, aki - a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet szerint - előzetes vizsgálati eljárásban, vagy környezeti hatásvizsgálati eljárásban ügyfél volt, valamint az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

A vasúti közlekedési hatóság döntéseit - a hirdetményi út kivételével - írásban közli a kérelmezővel, az építtetővel, a tervezővel, az eljárásban közreműködő szakhatóságokkal, a vasúti építmény kezelőjével és tulajdonosával, valamint a terület igénybevétellel érintett ügyfelekkel.

Az építési tevékenységgel érintett, a hatásterületen élő - a hatálya alá nem tartozó - ügyfeleket hirdetményi úton kell értesíteni a vasúti közlekedési hatóság döntéseiről.

Az engedély iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni.


A kérelemhez csatolni kell egy eredeti és egy másolati példányban:

  • az egyes építési tevékenységek 1. mellékletben foglalt - a vasúti pályahálózat működtetőjének hozzájárulásával záradékolt - műszaki dokumentációját, szakági terveit,
  • az átjárhatósági műszaki előírásokban előírt alrendszerekre, vagy rendszerelemekre megfelelőség-értékelő szervezet vagy bejelentett szervezet tanúsítását vagy megfelelőség-értékelését, valamint - ha jogszabály előírja - kockázatértékelést,
  • egy eredeti példányban a fejlesztési közreműködő által vagy megbízásából kezdeményezett eljárások esetében a kérelemben szereplő építmény üzemeltetőjével kötött együttműködési szerződést,
  • vasútgépészeti berendezéseknél a vasútgépészeti berendezések műszaki dokumentációját,
  • veszélyes áruk mozgatását végző berendezéseknél a berendezéseknek a környezetre gyakorolt hatására vonatkozó számításokat, nyilatkozatokat,
  • a felszín alatti vasutak vasúti állomási épületeinek engedélyezési eljárásában a tervezői nyilatkozatot egy példányban, és az Épelj. Rend. az egyes építésügyi engedélyezési eljárásaira vonatkozó rendelkezései szerint az Épelj. Rend. 8. mellékletében meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt.


A szakhatóság állásfoglalásának kialakításához átnézeti helyszínrajzot és műszaki leírást kell mellékelni.

A felszín alatti vasutak vasúti állomási épületeinek engedélyezési eljárásában a szakhatóságok állásfoglalásainak megkéréséhez az Épelj. Rend. 5. melléklete szerinti dokumentációkat kell benyújtani.

Amennyiben jogszabály valamely munkarész elkészítését tervezési jogosultsághoz köti, a vasúti közlekedési hatóság a tervező jogosultságát ellenőrzi.


A vasúti közlekedési hatóság helyszíni szemlét tart

  • ha az építést nem kizárólag az állam vagy az építtető tulajdonában álló területre tervezik, vagy
  • a használatbavételi vagy fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során.

 

 

scrollUp