Vegyes beruházás engedélyezése

létrehozva: 2015-11-20

Nem minden esetben lehetséges az építményeknél tisztán elhatárolni, hogy melyik építmény pontosan hová tartozik, és milyen szabályok vonatkoznak rá. Az életben sokszor találkozhatunk azzal, hogy egy összetett építési beruházás megvalósításához és működéséhez több különböző általános és sajátos építmény megépítése és használatbavétele szükséges. Ha a fenti eljárások egymástól teljesen függetlenül kerülnek lefolytatásra, akkor előfordulhat az is, hogy az egyik engedély ellehetetleníti a másikat, míg végül az egész építési beruházás meghiúsulhat. A fentiekre tekintettel az általános építmények vonatkozásban van egy kisegítő szabály a vegyes beruházás engedélyezésére és az integrált eljárás is többek között ezt a célt szolgálja.


A kisegítő szabály a következő:

Az építmény létesítési céljának megfelelő fő rendeltetése szerinti építésügyi hatóság jár el engedélyező hatóságként (a továbbiakban: építésügyi főhatóság) – az atomenergia alkalmazására szolgáló sajátos technológiájú építmények kivételével –,

  • ha többcélú felhasználás céljára új építmény épül és az ezen építményben létesülő önálló rendeltetési egységek engedélyezésére több – nem építésügyi főhatóságnak minősülő – építésügyi hatóság is hatáskörrel rendelkezik, vagy
  • ha a meglévő építmény többcélú felhasználása érdekében az építmény vagy annak részeként létesülő önálló rendeltetési egység építésének, kialakításának engedélyezésére több építésügyi hatóság is hatáskörrel rendelkezik.


Az építésügyi főhatóság által lefolytatott engedélyezési eljárásban szakhatóságként működnek közre

  • – az építményfajtára vonatkozó építésügyi követelmények érvényre juttatásával kapcsolatos szakkérdésben – az építésügyi főhatóságnak minősülő építésügyi hatóságok, valamint
  • azok a hatóságok, amelyek az építésügyi hatóság eljárásában szakhatóságként jártak volna el.


Az integrált eljárás szabályai a következők:

Az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről szóló 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet ismerteti részletesen a szabályokat, amely segítheti a vegyes beruházások engedélyezését.


A következő fogalmak fontosak az integrált eljárás szempontjából:

  • általános építésügyi hatósági eljárás: az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló kormányrendelet szerinti eljárás,
  • sajátos építésügyi hatósági eljárás: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 18. pontjában meghatározott sajátos építményfajtákkal kapcsolatos külön jogszabályok szerinti eljárás.


Az integrált eljárásban az építési beruházás megvalósítása érdekében engedélyezési vagy hatásvizsgálati eljárást lefolytató hatóságok eljárásait a közreműködő hatóság koordinálja.

A közreműködő hatóság az általa lefolytatott engedélyezési vagy hatásvizsgálati eljárásban a társhatóságra irányadó szabályok szerint jár el.

 


Az integrált eljárás típusai:

  • integrált építésügyi hatósági eljárás,
  • integrált engedélyezési eljárás,
  • integrált hatásvizsgálati eljárás.

Az ügyfél az eljárás tárgyát képező egyedi beruházás sajátosságai alapján határozza meg, hogy az adott integrált eljárás típusban meghatározott eljárások közül mely eljárásokat kéri a közreműködő hatóságtól integráltan lefolytatni.


Ha az integrált eljárásban általános építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor közreműködő és társhatóságként első és másodfokon az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló kormányrendeletben az integrált eljárásban való közreműködő vagy társhatósági feladatok ellátására kijelölt hatóság az eljáró általános építésügyi hatóság.

Az integrált eljárásban a közreműködő hatóság, a társhatóság és a szakhatóság a tényállás tisztázása érdekében köteles a legszélesebb körű együttműködésre és az egymás közötti hatékony kommunikáció biztosítására.


A közreműködő hatóság, a társhatóság és a szakhatóság között a kapcsolattartás

  • ha az irattovábbítást is igényel, elektronikus úton, telefaxon, postai úton vagy személyes átadás útján,
  • ha irattovábbítást nem igényel, telefonon vagy elektronikus levélben

történik.


Ha a közreműködő hatósággal, a társhatósággal és a szakhatósággal a kérelmező jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani, és az integrált eljárásra irányuló kérelmét (a továbbiakban: alapkérelem) az egyes társhatósági eljárásokra a külön jogszabályban előírt kérelemmel (a továbbiakban: eljárási kérelem) és az eljárási kérelem mellékleteivel együtt elektronikus úton nyújtotta be, akkor a közreműködő hatóság az alapkérelmet, az eljárási kérelmet és a mellékletet elektronikus úton küldi meg a társhatóságnak és a szakhatóságnak. Egyéb esetben a közreműködő hatóság postai úton vagy személyesen továbbítja az alapkérelmet, az eljárási kérelmet és a mellékletet a társhatóság és a szakhatóság részére.

A közös helyszíni szemle meghívóját a közreműködő hatóság elektronikus levélben küldi meg a társhatóság és a szakhatóság részére.

Ha a társhatóság alaki hiánypótlási felhívást bocsátott ki és a közös helyszíni szemlén ezért nem vesz részt, a szemléről való távolmaradásáról előzetesen elektronikus levélben tájékoztatja a közreműködő hatóságot.


A társhatóságok kötelesek egymásnak telefaxon és elektronikus levélben megküldeni

  • a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról hozott döntést,
  • az eljárás megszüntetéséről hozott döntést,
  • az eljárás felfüggesztéséről hozott döntést,
  • az ügyben hozott érdemi döntést,
  • az ügyfél fellebbezését,
  • a módosító vagy visszavonó döntést,
  • a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság döntését,
  • a keresetlevelet,
  • a bíróságnak a végrehajtás felfüggesztéséről hozott döntését,
  • a bíróságnak az ügy érdemében hozott döntését.

A társhatóságok közötti együttműködés során a társhatósági minőség nem érinti az ágazati jogszabályokban előírt követelményeket.

A kérelmező az integrált eljáráshoz szükséges alapkérelmet, az egyes társhatósági eljárások megindításhoz szükséges eljárási kérelmet és annak mellékleteit az e rendeletben meghatározott közreműködő hatósághoz nyújtja be.


Az alapkérelemnek tartalmaznia kell:

  • az integrált eljárás típusának megnevezését,
  • hogy mely társhatóságok milyen eljárásainak integrált lefolytatását kérelmezi az ügyfél,
  • az integrált eljárással érintett ingatlan címét, helyrajzi számát,
  • az építési beruházás jellégét és rövid ismertetését, akkor is, ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági engedélyezési eljárás lefolytatására nem kerül sor,
  • a kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét,
  • annak felsorolását, hogy az egyes társhatósági eljárási kérelmekhez milyen mellékletek kerülnek benyújtásra,
  • az eljárási illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását,
  • a kérelmező aláírását, és
  • a kérelemmel érintett építmények számát és rendeltetését, valamint az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint számított építményértéket.


A kérelmező az adatokon túlmenően az ingatlannal rendelkezni jogosultak nevét, lakcímét vagy székhelyét is megadhatja a gyorsabb ügyintézés érdekében az alapkérelemben.

A kérelmezőnek a kérelmét és annak mellékleteit az egyes társhatósági és szakhatósági eljárások lefolytatásához alkalmas, jogszabályban meghatározott tartalommal és módon kell összeállítania. A mellékleteket szakhatósági közreműködés esetén a kérelmezőnek úgy kell összeállítania, hogy alkalmas legyen a szakhatósági eljárás lefolytatásához, kivéve, ha a kérelmező az eljárási kérelemhez mellékelte a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalást.

Az integrált eljárás iránti kérelmet az építésügyért felelős miniszter által – az adott integrált eljárás tekintetében társhatóságként és szakhatóságként eljáró hatóságot irányító miniszterrel egyetértésben – a jogszabályban meghatározott adattartalommal rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.

Az integrált eljárás megindításáról a közreműködő hatóság 5 napon belül, papíron vagy elektronikusan értesíti az ismert ügyfeleket. Ha nem állapítható meg az ügyféli kör, a közreműködő hatóság hirdetményi úton ad értesítést az eljárás megindításáról.


Az értesítésnek tartalmaznia kell:

  • az integrált eljárásra történő utalást, megnevezve annak típusát,
  • a társhatóságok megnevezését és elérhetőségét,
  • a szakhatóságok megnevezését és elérhetőségét,
  • általános tájékoztatót az integrált eljárás ügyintézési határidejéről és a társhatóságok ügyintézési határidejéről,
  • a közös helyszíni szemle helyét és időpontját.


Közös helyszíni szemlét tűz ki a közreműködő hatóság, amennyiben jogszabály kötelező helyszíni szemle tartását írja elő. A közös helyszíni szemlén a hatóság részt vesz, ha azt jogszabály kötelezően előírja. Közös helyszíni szemlét az eljárás megindításától vagy a hiánypótlás teljesítésétől számított 5 napon belül kell kitűzni úgy, hogy az

  • hiánytalan kérelem esetében és ha a szakhatósági állásfoglalások is rendelkezésre állnak, legkésőbb az eljárás megindításától számított 15. napon,
  • hiányos kérelem esetében legkésőbb a hiánypótlás teljesítését követő 10. napon

megtartásra kerüljön.


A közös helyszíni szemle meghívójának tartalmaznia kell

  • az eljárás közreműködő hatóságnál történő megindításának napját, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét,
  • a társhatóságok megnevezését és elérhetőségét,
  • a szakhatóságok megnevezését és elérhetőségét,
  • általános tájékoztatót az integrált eljárás ügyintézési határidejéről – ha van egységes – és a társhatóságok ügyintézési határidejéről,
  • a közös helyszíni szemle helyét és időpontját.


A közreműködő hatóság egyidejűleg küldi meg

  • a meghatározott iratokat és a közös helyszíni szemle meghívóját a társhatóság és a szakhatóság részére, és
  • az ügyfeleknek szóló értesítést, valamint
  • hiánypótlási felhívást.

Ha a kérelmező alaki hiánypótlási felhívást kapott és a hiánypótlásnak nem tett eleget vagy nem megfelelő tartalommal, akkor az alaki hiánypótlási felhívást kibocsátó társhatóság elállhat a közös helyszíni szemlén való részvételtől.


Integrált eljárásban a társhatósági eljárásokban akkor kell szakhatóságot bevonni, ha azt a társhatóság eljárása tekintetében törvény vagy kormányrendelet előírja. Integrált eljárásban a közreműködő hatóságnak a szakhatósághoz küldött megkereséshez és a közös helyszíni szemle meghívójához csatolnia kell a szakhatóságot érintő dokumentációt. A társhatóságok szakhatóságai a közös helyszíni szemlén vagy legkésőbb a szemlét követő nyolc napon belül kötelesek megadni a szakhatósági állásfoglalásukat. Ha valamely hatóság az integrált eljárás több eljárásában is szakhatóságként részt vesz, akkor a vizsgált szakkérdésekre a szakhatósági állásfoglalásait egyidejűleg adja ki, és azokat egy szakhatósági állásfoglalásba foglalhatja. A kérelmezőnek az eljárás megindítása előtt – a szakhatósági eljárásért fizetendő illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj megfizetése mellett – benyújtott kérelmére a szakhatóság – hat hónapig felhasználható – előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.

A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról a hatáskörét érintő részében a társhatóság dönt.

A társhatóság – az alapkérelem, az eljárási kérelem és a melléklet hozzá történő megérkezését követő naptól számított – 5 napon belül alaki hiánypótlási felhívást bocsát ki azzal, hogy a hiánypótlást a kérelmező a társhatóság részére köteles megküldeni. Amennyiben az eljárási illetéket vagy az igazgatási szolgáltatási díjat a kérelmező nem fizette meg, a hiánypótlási felhívást a társhatóság bocsátja ki.

Az eljárás megszüntetéséről – a hatáskörét érintő részében – a társhatóság dönt.


Ha az integrált eljárásban lefolytatásra kerülő eljárások bármelyike felfüggesztésre kerül, és a másik társhatóság eljárásában a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti felfüggesztés egyébként nem lehetséges, akkor a társhatóság felfüggeszti az eljárását, ha

  • jogszabály a társhatóság döntésének meghozatalát a már felfüggesztett eljárás lezárásához köti, vagy
  • az eljárás felfüggesztését a kérelmező maga kéri.

Ha a társhatóság engedélye megadásának előfeltétele külön jogszabály szerint egy másik társhatóság engedélyének megléte, és a másik társhatóság döntése ellen jogorvoslattal éltek, akkor a másodfokú döntés meghozataláig a társhatóság az eljárását felfüggeszti. Ha a társhatóság engedélye megadásának előfeltétele külön jogszabály szerint egy másik társhatóság engedélyének megléte és a másik társhatóság döntése ellen bírósági felülvizsgálat folyik, akkor a bíróság érdemi döntésének meghozataláig a társhatóság az eljárását felfüggeszti.


A társhatóságok ügyintézési határideje megegyezik a rájuk vonatkozó jogszabályban megállapított ügyintézési határidővel.

Ha a társhatóság érdemi döntésének meghozatalához jogszabály szerint egy másik társhatóság döntésének ismerete szükséges, és ennek a társhatóságnak a rendelkezésre álló ügyintézési határideje megegyezik vagy hosszabb a döntésére váró társhatóság ügyintézési határidejénél, akkor a döntésre váró társhatóság ügyintézési határideje a döntés meghozatalát követő 15. napon jár le.

Az integrált eljárásban lefolytatandó egyes eljárásokban, ha a társhatóság engedélye megadásának előfeltétele külön jogszabály szerint egy másik társhatóság engedélyének megléte, akkor mind a két társhatósági eljárásban kizárt az ügyintézési határidő meghosszabbítása. Az eljárásban részt vevő társhatóság és a közreműködő hatóság a döntésük meghozatala után saját hatáskörben intézkednek a döntések közléséről és a külön jogszabályban meghatározottak tájékoztatásáról.

A jogorvoslati eljárást annál a társhatóságnál kell megindítani, amelyik a megtámadott döntést hozta.

 

scrollUp