Világörökség

Dr. Fekete J. Csaba
létrehozva: 2015-11-23 / módosítva: 2016-11-30

A világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéket, a várományos helyszín kiemelkedő értéket hordoz, amelyet - a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján fennálló védettséggel összhangban - mindenki köteles megóvni. A világörökségi és a várományos terület védelme és fennmaradását szolgáló, értékőrző használata közérdek, amely - összhangban a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján fennálló védettségből fakadó kötelezettségeikkel - az állami és önkormányzati szervek, az egyházi jogi személyek, a társadalmi és egyéb szervezetek, illetve a természetes személyek együttműködésével valósul meg. (2011. évi LXXVII. törvény a világörökségről 3. § (1)-(2))

 

A nemzetközi építészeti örökség - a „Világörökség jegyzék”-ben nyilvántartott - kiemelkedő, egyetemes értékű elemeit a vonatkozó nemzetközi egyezményeknek is megfelelően kell fenntartani, megőrizni, használni és bemutatni. (1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 56. § (3))

 

Világörökségi vagy világörökségi várományos területté csak

  • a korábban hozott miniszteri döntéssel, határozattal vagy
  • a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján

védetté nyilvánított és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, vagy

  • a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján védett, védetté nyilvánított vagy kijelölt országos jelentőségű védett természeti terület, vagy
  • országos jelentőségű védett természeti terület védőövezete

nyilvánítható. A világörökségi vagy a világörökségi várományos területté nyilvánítás a már fennálló védettségen túl további oltalmat nem keletkeztet. (2011. évi LXXVII. törvény a világörökségről 1. § (2))

Valamely területnek a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történő felvétele a miniszternél kezdeményezhető. (315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet a világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről 13. § (1))

 

A világörökségi és a világörökségi várományosi helyszínek és területek központi közhiteles nyilvánítása

 

A Hatóság (a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ – 2017. január elsejét követően a Miniszterelnökség – országos illetékességgel) vezeti a világörökségi és a világörökségi várományosi helyszínek és területek központi, közhiteles nyilvántartását. A nyilvántartás a védettség fennállására vonatkozó adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A hatósági nyilvántartás közhitelessége a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 86. § (1a) bekezdése alapján azt jelenti, hogy az ellenkező bizonyításáig a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, a hatósági nyilvántartásból törölt adatról vélelmezni kell, hogy nem áll fenn. Senki sem hivatkozhat arra, hogy a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatot nem ismeri.

A védettség tényére vonatkozó adatokhoz való hozzáférés nem korlátozható. (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 71. § (1); 72. (1a))

 

A világörökségi és a Világörökség Jegyzékbe jelölendő várományos terület használata, bemutatása és fejlesztése a védettségre tekintettel, egységes kezelési elvek alapján, átláthatóan, a világörökségi címhez méltó módon történhet, így különösen

  • a helyszínnek meg kell őriznie eredeti értékeit, egységes látképét, történeti környezetbe ágyazott, illetve egyedi megjelenését különösen a - nappali és éjszakai - látvány, a térbeli kapcsolatok és arányok tekintetében,
  • ne veszélyeztesse a helyszín hitelességét, sértetlen fennmaradását és integritását, továbbá ne eredményezze a világörökségi értékek károsodását és a károsodás veszélyét ne idézze elő,
  • méltón illeszkedjen a terület kulturális, történeti, természeti értékeihez,
  • ne okozza akár közvetlenül, akár közvetve az egyetemes és nemzeti értékek csökkenését, értékvesztését,
  • érvényesüljön a közérdeknek megfelelő és hiteles, a világörökségi helyszínhez méltó funkció és jelleg,
  • biztosított legyen a világörökségi értékekhez való hozzáférés, a megközelíthetőség és a zavartalan látogatás. (2011. évi LXXVII. törvény a világörökségről 31. § (4))

 

A világörökségi területek kezelése - a kiemelkedő egyetemes érték, és az azt hordozó valamennyi anyagi és nem anyagi tényező megőrzése érdekében - kiterjed

  • a világörökségi területek használatának, fejlesztésének, bemutatásának, illetve
  • szükség szerinti helyreállításának

biztosítására, továbbá

  • a világörökségi területek megőrzésével és fenntartható mértékű használatával kapcsolatos tevékenységek összehangolására. (2011. évi LXXVII. törvény a világörökségről 7. § (1))

 

A kezelés körébe tartozik különösen:

  • a helyszínek tudományos alapú értékvizsgálatában, állapotának dokumentálásában, valamint a fenntartható használat adott helyszínre érvényes és a világörökségi kezelési tervben érvényesítendő kritériumainak kidolgozásában való részvétel;
  • a világörökségi területek vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín világörökségi kezelési terveinek kidolgozásában és felülvizsgálatában, az azzal kapcsolatos egyeztetések (az érintett tulajdonosokkal, önkormányzatokkal, a külön jogszabályban meghatározott tudományos, szakmai és civil szervezetekkel) lefolytatásában való közreműködés;
  • a világörökségi kezelési tervben foglaltak gyakorlati végrehajtásának az érintettek és érdekeltek körében történő megismertetésében való részvétel;
  • a határon átnyúló világörökségi területek esetében együttműködés az érintett határon túli kezelő szervezetekkel;
  • a világörökségi terület állapotának folyamatos követő-figyelése, az ezzel kapcsolatos intézkedések kezdeményezése, valamint a világörökségi kezelési terv végrehajtásához szükséges adatok gyűjtésében, elemzésében és a világörökségi kezelési tervteljesítéséhez szükséges lépések meghatározásában való részvétel;
  • az érintett partnerekkel - köztük a létesítő okiratuk szerint kulturális örökség védelmével, illetve természeti értékek esetén a természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel - folyamatosan együttműködve a világörökségi terület értékmegőrzésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósításának kezdeményezése, szervezése, előmozdítása, valamint
  • a kulturális örökség védelméért felelős miniszter részére jelentés készítése a világörökségi terület állapotáról, különös tekintettel a világörökségi területet érintő minden olyan tevékenységre, amely kihat a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékére. (2011. évi LXXVII. törvény a világörökségről 7. § (2))

 

A világörökségi kezelési terv

 

A világörökségi területek, valamint a Kormány döntése alapján a Világörökség Jegyzékbe javasolt várományos területek kezelését világörökségi kezelési terv alapján kell végezni. A világörökségi helyszínek által hordozott kiemelkedő egyetemes érték megőrzése, és a fennmaradást nem veszélyeztető hasznosíthatósága érdekében a világörökségi területek világörökségi kezelési tervét a Kormány rendeletben hirdeti ki. (2011. évi LXXVII. törvény a világörökségről 7. § (2); 8. § (1))

 

A világörökségi területek világörökségi kezelési tervében foglaltak figyelembevételével kell különösen

  • a területrendezési tervet, valamint a területfelhasználás rendjét és a területhasználat szabályait érintően a településrendezési eszközöket felülvizsgálni, és szükség esetén módosítani, összhangba hozni;
  • a világörökségi terület vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín természeti és kulturális örökségi értékeit érő káros hatások bekövetkezését megelőzni, a káros hatásokat elhárítani, csökkenteni; valamint
  • a világörökségi területet vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszínt érintő bármely változtatást (különösen fejlesztést, felújítást, helyreállítást) végezni.

 

A világörökségi kezelési tervet szükség szerint, de legalább hétévenként felül kell vizsgálni. (2011. évi LXXVII. törvény a világörökségről 8. § (6))

A világörökségi terület világörökségi kezelési tervének (a továbbiakban: kezelési terv) szakmai előkészítése érdekében megalapozó dokumentációt kell készíteni. (315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet a világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről 1. § (1))

 

A világörökségi gondnokság

 

A világörökségi helyszín, valamint a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín által hordozott kiemelkedő egyetemes érték megőrzését szolgáló kezelés feladatainak világörökségi kezelési terv alapján történő ellátására helyszínenként egy világörökségi gondnokság működik. A világörökségi gondnokság olyan, az adott világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének jellegéhez kötődő tevékenységű, jogi személyiséggel rendelkező szervezet - így különösen költségvetési szerv, helyi önkormányzat, egyházi jogi személy, egyesület, alapítvány, nonprofit gazdasági társaság -, amelynek tevékenysége kiterjed a világörökségi érdekek képviseletére, a kiemelkedő egyetemes érték védelmére, valamint működési területe magában foglalja a világörökségi területet vagy annak jelentős részét.

A világörökségi gondnokság megbízása visszavonásig, de legfeljebb hét évre szól, amely meghosszabbítható. (2011. évi LXXVII. törvény a világörökségről 10. § (1), (3))

 

A világörökséggel kapcsolatos preventív feladatok

 

A Világörökségi Egyezmény (amelyet Magyarország az 1985. évi 21. törvényerejű rendelettel ratifikált) megvalósításáról szóló működési irányelvek 172. pontja szerint:

„A Világörökség Bizottság felszólítja a (Világörökség) Egyezmény részes államait, hogy értesítsék a Világörökség Központot annak titkárságán keresztül azon szándékukról, amelynek értelmében világörökségi területen kezdeményeznek vagy engedélyeznek olyan nagy léptékű felújítást vagy új építést, amelyeknek a kiemelkedő egyetemes értéket befolyásoló hatása lehet.  Az értesítésnek amilyen hamar csak lehet (pl. a konkrét projektekre vonatkozó alapdokumentumok felvázolását megelőzően) és minden nehezen visszafordítható döntés megszületését megelőzően szükséges megtörténnie, hogy a Világörökség Bizottság segíthessen olyan megfelelő megoldások megkeresésében, amelyek biztosítják a terület kiemelkedő egyetem értékének teljes megóvását.”

 

A világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentáció

 

A világörökségi helyszín vagy terület kiemelkedő egyetemes értékét érintő beavatkozást megelőzően világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációt (hatásvizsgálati dokumentáció) kell készíteni, ha a világörökségi területen hatóságként eljáró vagy szakhatóságként közreműködő örökségvédelmi és természetvédelmi hatóság (együtt: hatóság) a tervezett beavatkozás kiemelkedő egyetemes értékre gyakorolt hatását nem tudja megítélni a hatásvizsgálati dokumentáció nélkül, valamint ha az eljárás tárgya olyan beavatkozás, amelynek

  • nincs kialakult gyakorlata;
  • esetében a kezelési terv nem nyújt elegendő támpontot a döntéshez;
  • esetében korábban nem ismert körülményekkel való együtthatásra is számítani kell; vagy
  • közvetlen hatása ugyan megítélhető, de valószínűsíthető, hogy időben és térben olyan járulékos hatások is felmerülhetnek, amelyek előzetes értékelése részletes és több tudományág általi elemzést igényel. (315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet a világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről 10. §)

 

Az örökségvédelmi szakkérdés vizsgálatának különös szabálya a világörökségi érintettség esetén

 

A világörökségi helyszínt vagy világörökségi területet érintő szakhatósági eljárásban vagy az örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata során a(z örökségvédelmi) hatóság - határidő kitűzésével - kikéri (2016. december 31-ig a Forster Központ, 2017. január 1-jét követően) a miniszter véleményét, állásfoglalását ennek figyelembe vételével adja meg. (39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 63. § (3))

 

Az építésügyi hatóság a világörökségi helyszínen vagy világörökségi területen új épület építésére vagy meglévő épület bővítésére, átalakítására vagy bontására irányuló építésügyi engedélyezési eljárásban az általa vizsgált örökségvédelmi szakkérdésben öt napos határidővel kikéri a világörökségi hatóság véleményét, és állásfoglalását ennek figyelembevételével adja meg. (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 11/C. §)

 

Világörökségi és világörökségi várományos terület esetén, örökségvédelem egyeztetési szakterületen a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök egyeztetési eljárásában részt vevő államigazgatási szerv (2016. december 31-ig) a Forster Központ, (2017. január 1-jét követően a Miniszterelnökség). (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 9. melléklet 12. sor)

 

A világörökségi címmel kapcsolatos költségvetési pénzeszközök

Az állam a központi költségvetésből finanszírozza az alábbi feladatokat:

  • a világörökségi kezelési terv kidolgozását;
  • a világörökségi területet és a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszínt és védőövezetét érintő restaurálási, helyreállítási, fejlesztési és építési, bányászati tevékenységre és művelési ág megváltoztatására irányuló ügyben felmerülő szakértői költségeket;
  • a területrendezési tervek és településrendezési eszközök világörökségi kezelési tervben foglaltak szerinti felülvizsgálatát és módosítását;
  • az állami vagyonelem használatát és hasznosítását érintő felülvizsgálattal összefüggésben felmerülő, másra át nem hárítható költségeket és egyéb fizetési kötelezettségeket;
  • a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín jelölésének költségeit.

 

Az állam a központi költségvetésből támogatást nyújt az alábbi feladatok ellátásához:

  • a világörökségi területtel kapcsolatos ismeretek terjesztése, oktatási, nevelési, továbbképzési programok kidolgozása, működtetése;
  • a világörökségi területtel kapcsolatos kutatások, a világörökségi területek értékmegőrzésével, fennmaradását nem veszélyeztető hasznosításával és bemutatásával kapcsolatos módszerek (modellek), eredmények alkalmazása, érvényre juttatása;
  • a világörökségi terület kezelésével, bemutatásával, fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek, beruházások támogatása;
  • a világörökségi területtel kapcsolatos elismerések támogatása;
  • a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti tervtanácsoknak - ideértve a világörökségi területen létrehozott helyi tervtanácsokat is - a világörökségi területtel kapcsolatos feladata ellátásának támogatása.

 

A védett értékek fenntartására, az állagvédelemre és a világörökségi kezelési tervnek megfelelő működtetéshez az állam adókedvezményt biztosíthat, amelyet külön törvényben állapít meg. (2011. évi LXXVII. törvény a világörökségről 12. § (1)- (4))

 

A világörökségi helyszínekkel összefüggő állami feladatokat a kulturális örökség védelméért felelős miniszterrel egyetértésben ellátó miniszterek:

 

 

 A

 B

 1

 Világörökségi helyszín

 Egyetértő miniszter

 2

 Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és

 állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter

 3

 az Andrássy út

 építésügyért felelős miniszter

 4

 

 európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter

 5

 

 közigazgatás-szervezésért felelős miniszter

 6

 

 természetvédelemért felelős miniszter

 7

 

 területrendezésért felelős miniszter

 8

 

 településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter

 9

 

 turizmusért felelős miniszter

 10

 Hollókő ófalu és környezete

 agrárpolitikáért felelős miniszter

 11

 

 építésügyért felelős miniszter

 12

 

 európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter

 13

 

 közigazgatás-szervezésért felelős miniszter

 14

 

 természetvédelemért felelős miniszter

 15

 

 területrendezésért felelős miniszter

 16

 

 településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter

 17

 

 turizmusért felelős miniszter

 18

 Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai

 európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter

 19

 

 közigazgatás-szervezésért felelős miniszter

 20

 

 természetvédelemért felelős miniszter

 21

 

 területrendezésért felelős miniszter

 22

 

 településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter

 23

 

 turizmusért felelős miniszter

 24

 Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete

 építésügyért felelős miniszter

 25

 

 európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter

 26

 

 közigazgatás-szervezésért felelős miniszter

 27

 

 természetvédelemért felelős miniszter

 28

 

 területrendezésért felelős miniszter

 29

 

 településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter

 30

 

 turizmusért felelős miniszter

 31

 Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta

 agrárpolitikáért felelős miniszter

 32

 

 építésügyért felelős miniszter

 33

 

 európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter

 34

 

 közigazgatás-szervezésért felelős miniszter

 35

 

 természetvédelemért felelős miniszter

 36

 

 területrendezésért felelős miniszter

 37

 

 településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter

 38

 

 turizmusért felelős miniszter

 39

 Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője

 építésügyért felelős miniszter

 40

 

 európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter

 41

 

 közigazgatás-szervezésért felelős miniszter

 42

 

 területrendezésért felelős miniszter

 43

 

 településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter

 44

 

 turizmusért felelős miniszter

 45

 Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj (röviden: Fertő-táj)

 agrárpolitikáért felelős miniszter

 46

 

 építésügyért felelős miniszter

 47

 

 európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter

 48

 

 közigazgatás-szervezésért felelős miniszter

 49

 

 természetvédelemért felelős miniszter

 50

 

 területrendezésért felelős miniszter

 51

 

 településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter

 52

 

 turizmusért felelős miniszter

 53

 Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj

 agrárpolitikáért felelős miniszter

 54

 

 építésügyért felelős miniszter

 55

 

 európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter

 56

 

 közigazgatás-szervezésért felelős miniszter

 57

 

 természetvédelemért felelős miniszter

 58

 

 területrendezésért felelős miniszter

 59

 

 településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter

 60

 

 turizmusért felelős miniszter

 

scrollUp