Vízmelegítők és melegvíz-tároló tartályok címkézése

Dr. Szakács György
létrehozva: 2017-12-04 / módosítva: 2017-12-04

A szabályozást a 2010/30/EU „energiacímkézési” irányelvhez[1] kapcsolódó, közvetlen hatályú, a vízmelegítőkre, a melegvíz-tároló tartályokra, valamint a napenergia készüléket tartalmazó csomagokra vonatkozó 812/2013/EU rendelet[2] tartalmazza. (Megjegyzés: a 2010/30/EU irányelvet 2017. augusztus 1-től felváltotta a 2017/1369 (EU) rendelet[3], a 812/2013/EU rendelet a 2017/1369 (EU) rendelethez kapcsolódóan is érvényesnek tekintendő.)

A rendelet hatálya a következő berendezésekre terjed ki:

  • a legfeljebb 70 kW mért hőteljesítményű vízmelegítők;
  • a legfeljebb 500 liter tárolási térfogatú melegvíz-tároló tartályok;
  • a legfeljebb 70 kW mért hőteljesítményű vízmelegítőből és napenergia-készülékből álló csomagok.

A rendelet nem alkalmazandó a következő berendezésekre:

  • a kifejezetten a főként biomasszából előállított folyékony vagy gáznemű tüzelőanyagok használatára tervezett vízmelegítők;
  • a szilárd tüzelőanyaggal üzemelő vízmelegítők;
  • a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv[4] hatálya alá tartozó vízmelegítők;
  • a 811/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet[5] 2. cikkében meghatározott kombinált fűtőberendezések;
  • azokra a vízmelegítőkre, amelyek nem felelnek meg legalább a VII. melléklet 3. táblázatában meghatározott, a legalacsonyabb referenciaenergiára vonatkozó terhelési profilnak;
  • a kizárólag forró ital, illetve étel készítésére tervezett vízmelegítők.

A fontosabb fogalmak a következők:

A 2. cikk 1. pontja szerint:

vízmelegítő: olyan készülék, amely

  1. külső ivó- vagy szanitervízforráshoz kapcsolódik;
  2. adott hőmérsékletű, mennyiségű és áramlási sebességű, meleg ivó- vagy szanitervíz adott időközönként történő előállítása céljából hőt fejleszt és ad át; és
  3. egy vagy több hőfejlesztő berendezéssel rendelkezik;”

A 2. cikk 9. pontja szerint:

melegvíz-tároló tartály: olyan edény, amely vízmelegítésre, illetve helyiségfűtésre használt meleg víz tárolására szolgál, és – esetlegesen egy vagy több tartalék merülő fűtőbetéttől eltekintve – nem rendelkezik hőfejlesztő berendezéssel;”

A 2. cikk 11. pontja szerint:

napenergia-készülék: önállóan forgalomba hozott, kizárólag napenergiával működő rendszer, napkollektor, napenergiával működő melegvíz-tároló tartály vagy a kollektorkörben található szivattyú;”

A II. mellékletben a vízmelegítők energiahatékonysági osztályait (A+++–G) a ηwh vízmelegítési hatásfoktól függően sorolják be, amely azonban függ a névleges terhelési profiltól is. A különböző terhelési profilokat a III. melléklet 1. táblázata definiálja a következő paraméterek függvényében:

  • hasznos vízáramlási sebesség (f),
  • hasznos vízhőmérséklet (Tm),
  • hasznos energiatartalom (Qtap)
  • csúcshőmérséklet (Tp),
  • referenciaenergia (Qref)

A Qref referenciaenergia a 07:00–21:45 közötti időtartamban meghatározott vízvételek hasznos energiatartalmainak napi összege. E paraméter nagysága szerint növekvő sorrendben a névleges terhelési profilok jelölése a következő: 3XS, XXS, XS, S, M, L, XL, XXL.

 

 

 

 

 

 

Az energiahatékonysági osztályoknak a hatásfoktól függő besorolását mutatja bizonyos készülékcsoportok esetére az 1. táblázat.

1. táblázat: A fűtőberendezések szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályai, kivéve az alacsony hőmérsékletű hőszivattyúkat és az alacsony hőmérsékletű használatra szolgáló hőszivattyús helyiségfűtő berendezéseket

Szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztály

ηs szezonális helyiségfűtési hatásfok (%-ban)

A+++

ηs ≥ 150

A++

125 ≤ ηs < 150

A+

98 ≤ ηs < 125

A

90 ≤ ηs < 98

B

82 ≤ ηs < 90

C

75 ≤ ηs < 82

D

36 ≤ ηs < 75

E

34 ≤ ηs < 36

F

30 ≤ ηs < 34

G

ηs < 30

 

A termékismertető adatlapokra, egyéb dokumentációkra és a címkékre vonatkozó előírásokat 2015. szeptember 26-tól kell alkalmazni, de az ún. 2. címkékre vonatkozó előírások 2019. szeptember 26-tól lépnek hatályba. A rendelet a különböző fűtőberendezések fajtájától függően tizennégy címketípust határoz meg. Ezek közül példaképp egy egyszerűbb készüléktípus 1. címkéjét mutatjuk be az 1. ábrán.

 

1. ábra: Az A++ és G közötti szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályba tartozó helyiségfűtő kazánok 1. címkéje 2015. szeptember 26-tól

 

A címkén a következő adatoknak kell szerepelnie:

  • I. a beszállító neve vagy védjegye;
  • II. a beszállító által megadott modellazonosító;
  • III. a helyiségfűtési funkció;
  • IV. a készüléknek a II. melléklet 1. pontja szerint megállapított szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztálya; a helyiségfűtő kazán szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályát jelző nyíl hegye legyen egy magasságban az energiahatékonysági skála megfelelő szintjét jelző nyíl hegyével;
  • V. a mért hőteljesítmény kW-ban kifejezett, a legközelebbi egész számra kerekített értéke;
  • VI. az LWA hangteljesítményszint beltéri értéke dB-ben kifejezve, a legközelebbi egész számra kerekítve.

Ugyanennek a fűtőberendezésnek a 2019. szeptember 26-tól alkalmazandó 2. címkéje látható a 2. ábrán.

 

2. ábra: Az A+++ és D közötti szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályba tartozó helyiségfűtő kazánok 2. címkéje 2019. szeptember 26-tól

 

A címkén szereplő adatok ugyanazok, mint amelyeket az 1. ábránál felsoroltunk. A két címke között az a lényeges különbség, hogy 2019-től a legkedvezőbb energiahatékonysági osztályok tovább bővülnek az A+++ osztállyal, a legkedvezőtlenebb energiahatékonysági osztályok viszont szűkülnek, mert az E–G energiahatékonysági osztályok megszűnnek. A forgalomba hozott berendezésekkel szembeni energiahatékonysági elvárások tehát szigorodnak.

 

 

[1] az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről szóló 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2010. május 19.) (2017. augusztus 1-től hatályát vesztette)

[2] a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a vízmelegítők, a melegvíz-tároló tartályok, valamint a vízmelegítőből és napenergia-készülékből álló csomagok energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló 812/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2013. február 18.)

[3] az energiacímkézés keretének meghatározásáról és a 2010/30/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2017/1369 (EU) európai parlamenti és tanácsi rendelet (2017. július 4.)

[4] az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2010. november 24.)

[5] a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések, a kombinált fűtőberendezések, a helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok, valamint a kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló 811/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2013. február 18.)

scrollUp