Az e-építési napló és a vállalkozói kifizetések elősegítése

létrehozva: 2015-11-25 / módosítva: 2015-11-27

A munkaterület birtokba adása

 

A Ptk. szerint a birtokot megszerzi, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába kerül (birtokos).

Az építésügyi szabályozás a birtoklás szabályainak egyértelmű gyakorlását teszi lehetővé azzal, hogy az építési napló megnyitásakor a területátadás szabályairól rendelkezik.

 

Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építtető az építési munkaterületet a szerződés szerint átadja a fővállalkozó kivitelező részére. Az alvállalkozó kivitelező részére az építési területet a megrendelő vállalkozó kivitelező adja át.

Az építési munkaterület átadásával egyidejűleg meg kell nyitni az építési naplót - az elektronikus építési napló esetén az első elektronikus építési főnaplót - és abban az átadás-átvételt - az időpont, a tevékenység és a munkaterület megjelölésével - rögzíteni kell.

Az általános építmények körében, ha az építtető nem az építési tevékenységgel érintett telek, építmény vagy építményrész tulajdonosa, az építési munkaterület fővállalkozó kivitelező részére történő átadását a telek, építmény, építményrész tulajdonosának külön nyilatkozatban kell tudomásul vennie és azt az építési naplóhoz csatolnia.

A nyilatkozat hiányában az építési munkaterület nem adható át a fővállalkozó kivitelező részére, az építési napló nem nyitható meg és a kivitelezés nem kezdhető meg.

A fővállalkozó kivitelező az e-főnaplót, az alvállalkozó kivitelező az e-alnaplót az építési munkaterület átvételekor az átvétel időpontjának rögzítésével nyitja meg, és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezését követően az építési munkaterületről levonulás időpontjának rögzítésével zárja le.

 

A kivitelezés időtartamára a vállalkozó kivitelező – az építési napló által igazoltan - polgári jogi értelemben a terület birtokosává válik.

 

Ettől az időponttól fogva a vállalkozó kivitelezőt, mint birtokost, ha a birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják, birtokvédelem illeti meg.

A vállalkozó kivitelező birtokláshoz való jogosultsága az építési tevékenység befejezéséig és ezt követően az építési munkaterület visszaadásáig tart.  

 

A fővállalkozó kivitelező a fővállalkozói kivitelezési szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben az építési naplóban, a kivitelezési szerződésben meghatározott mértékben és módon az építési munkaterületre vonatkozóan a birtokláshoz való jogára - a munkaterület átvételétől az átadásáig, ennek hiányában a használatbavételi engedély kiadásáig vagy a használatbavétel építésügyi hatóság általi tudomásul vételéig - kellő alappal hivatkozhat az építtetővel, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával szemben is.

 

Az alvállalkozói kivitelezési szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadását, továbbá a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékének kézhezvételét követően az alvállalkozó kivitelező átadja a megrendelő vállalkozó kivitelezőnek az építési munkaterületet.

A fővállalkozó kivitelezőt az építtetővel, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával szemben megillető birtoklás jogára az alvállalkozó kivitelező is hivatkozhat a munkaterület átvételétől átadásig vagy ennek hiányában a fővállalkozó kivitelező birtoklási jogának fennállásáig.

 

Ha az építtető és a fővállalkozó kivitelező közötti vita miatt nem történik meg az építési munkaterület átadás-átvétele, a vitarendezés érdekében a fővállalkozó kivitelező vitarendezési eljárást vagy szakértői szervezet szakvéleményének kiadását kezdeményezheti.

 

A teljesítésigazolás kiadását, továbbá a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékének kézhezvételét követően a fővállalkozó kivitelező visszaadja az építtetőnek az építési munkaterületet.

Ezt követően a vállalkozó kivitelezőnek nincs jogalapja a terület további birtokban tartására.

Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni.

A birtokos a dolog kiadását megtagadhatja, amíg a birtoklással kapcsolatosan őt megillető igényeket ki nem elégítik; jogállására a felelős őrzés szabályai irányadók.

 

Használatbavételi engedélyezés

2013. október 1-től a használatbavételi engedély feltétele az építési munkaterület építési naplóban dokumentált átvétele.

 

Használatbavételi engedély alapján vehető használatba a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel érintett építmény, építményrész, ha

a) műemlék, vagy

b) annak használatbavételi engedélyezési eljárásába szakhatóságot szükséges bevonni.

 

A használatbavételi engedély iránti kérelmet az építtető az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, az építési munkaterület építtető részére történő, építési naplóban igazolt átadását követően, az építési engedély hatályossága alatt - a használatbavétel előtt - nyújtja be az építésügyi hatósághoz.

 

A használatbavételi engedély iránti kérelemhez, a tartalmától függően mellékelni kell papír alapon vezetett építési napló esetében az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott építési napló összesítő lapját,

 

A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság meggyőződik többek között arról, hogy a fővállalkozó kivitelező az építési munkaterületet - az építési naplóban igazoltan - visszaadta-e az építtetőnek.

Ha a használatbavételi engedély megkéréséhez az építési munkaterület visszaadása - az építési naplóban igazoltan - nem történt meg (mert pl. az ellenérték nem került kifizetésre), az építésügyi hatóság hatvan napos határidő megjelölésével ennek pótlására hívja fel az építtetőt.

 

A 60 napon belül

  • az építtető az építési munkaterület átvételét utólag igazolhatja,
  • a fővállalkozó kivitelező – a vita rendezése érdekében - vitarendezési eljárást vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárását kezdeményezheti.

A használatbavételt az építésügyi hatóság a munkaterület átvételének igazolásától számított 5 napon belül vagy a munkaterület átvételének igazolása hiányában a 60. nap leteltét követő 5 napon belül engedélyezi vagy tudomásul veszi

 

3. Mi a teendő több típusú építményt tartalmazó beruházás naplóvezetésekor?

Többször előfordul, hogy egy építési beruházás keretében többfajta építmény valósul meg: pl. új épületek építése, meglévő védett épület felújítása, útépítés, közmű és energia-előállító építmények építése, vasúti vagy hírközlési építmény építése, stb.

 

Tekintettel arra, hogy a különféle sajátos és az általános építmények tekintetében az elektronikus építési napló bevezetésének időpontjai eltérőek, azért előállhat az az eset, hogy egy beruházás keretében többféle építési naplóvezetési szabály is érvényesül.

Vagyis jelenleg csak az általános építmények tekintetében kötelező az e-építési napló vezetése [2013. október 1-től], ezért a „vegyes” beruházásoknál is vegyes építési naplóvezetés érvényesülhet: az általános építménykörben elektronikus, a sajátos építményfajtáknál pedig papír alapú. Azonban jogszabály nem tiltja az önkéntes elektronikus naplóvezetést, ezért a javasolt megoldás „vegyes” típusú építési beruházásoknál az önkéntes alapú teljes elektronikus építési naplóvezetés.

 

4. „Sajátkivitelezés” naplóval vagy anélkül?

 

Az építési tevékenységeket két – két csoportra lehet osztani:

  1. A tevékenység végzése
  • építésügyi hatósági engedélyhez kötött (Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött tevékenység folytatásának feltételeit törvény és kormányrendeletek szabályozzák)
  • építésügyi hatósági engedély nélkül végezhető. Az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építmény, építési tevékenység kivitelezése akkor folytatható, ha
  • az építésügyi jogszabályokat (ideértve a helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervet),
  • az országos településrendezési és építési követelményeket, és
  • a kivitelezési tevékenységet érintő más hatósági előírásokat

megtartják.

 

VAGY

 

  1. A tevékenységet
  • üzletszerű gazdasági tevékenységként végzik-e és akkor építőipari kivitelezési tevékenységről beszélünk, vagy
  • nem üzletszerű gazdasági tevékenységként végzik, ilyen pl. a saját célra történő építés is.

 

Míg a hatályos jogszabályok az üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenység feltételeit részletesen szabályozzák, addig a nem üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építési tevékenységről csak szűkszavúan szólnak.

 

Vagyis saját részre történő („házilagos”) kivitelezésnél

  • Ilyen esetekben az építtető és a kivitelező személye sokszor megegyezik, vagyis az összes építtetői és kivitelezői feladat és felelősség egy személyé.
  • A kivitelezőnek nem kell regisztrálnia az Ipar és Kereskedelmi Kamaránál, nem kell rendelkeznie minden feltétellel, ami az üzletszerű gazdasági vállalkozási tevékenység esetén meghatározott.
  • Az építtető–kivitelezőnek viszont legalább szakképesítettnek kell lennie, mert építési szakmunkát csak az végezhet, aki az adott tevékenység végzésének megfelelő, jogszabályban meghatározott szakképesítéssel, részszakképesítéssel rendelkezik.
  • Az építőipari kivitelezési munka jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhet olyan - építési engedélyhez nem kötött építményt, építményrészt érintő - építőipari kivitelezési tevékenységet, melynek teljesítéséhez nem vesz igénybe további alvállalkozót. E tevékenység végzése során a szakmunkás mindazon feladatokat köteles ellátni és mindazokért felel, melyen feladatokat, felelősséget jogszabály a felelős műszaki vezető számára előír.
  • Építésügyi hatósági engedélyhez kötött tevékenységet viszont csak felelős műszaki vezető irányítása mellett lehet végezni.
  • Aki – pl. a kivitelezői regisztráció hiányában - vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult, de a tevékenység jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkezik, kormányrendeletben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenységet csak saját vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozó céljára végezhet.

 

scrollUp