A jogerő értelmezése

Létrehozva: 2016-06-01 / módosítva: 2016-06-01

A jogerő értelmezése a különböző eljárási jogok szakirodalmában nem teljesen azonos. A közigazgatási eljárási jog körében kétféle jogerőt szokás megkülönböztetni. Leegyszerűsítve és általában

  • az alaki jogerő a döntés megtámadhatatlanságát,
  • az anyagi jogerő pedig a döntés megváltoztathatatlanságát jelenti. A közigazgatás világában az anyagi jogerő - itt nem részletezett okokból következően - nagyon szűk körben érvényesül.

A Ket.-ben használt jogerő fogalom, tehát mint alaki jogerő értelmezhető és nagyon gyakran közvetlenül a végrehajthatósághoz kapcsolódik.

 

A Ket. szerint:

„73/A. § (1) A hatóság első fokú döntése jogerőssé válik, ha

a) ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt,

b) a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták,

c) a fellebbezésnek - ideértve a végzések elleni önálló fellebbezést - nincs helye, vagy

d) a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta.”

 

A jogerő értelemszerűen akkor is beáll, ha az első fokú hatóság az ügyfél fellebbezési kérelmének megfelelően döntését módosítja vagy visszavonja, feltéve, hogy nincs ellenérdekű ügyfél.

 

„A másodfokon hozott döntés a közléssel válik jogerőssé.” Ez azonban nem minden esetben eredményez megtámadhatatlanságot a jogorvoslati eljárás közigazgatási szakaszában. Van ugyanis két kérelem alapján indítható jogorvoslat, amelyek csak jogerős határozattal szemben vehetők igénybe:

  1. az újrafelvételi eljárás és
  2. a méltányossági eljárás.

 

A fentiek alapján megállapítható, hogy a Ket. esetenként a döntés, más esetben a határozat jogerejéről rendelkezik. Álláspontunk szerint a döntés fogalmi körébe a végzés is beleértendő. A Ket. módosítása a bírósági felülvizsgálat körében is egyértelművé tette, hogy a jogerős határozat mellett a jogerős végzés bírósági felülvizsgálata is kezdeményezhető. „Ha törvény alapján végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, az ügyfél továbbá a kifejezetten rá vonatkozó végzés esetében az eljárás egyéb résztvevője jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezheti a jogerős végzés bírósági felülvizsgálatát.”

 

Összegezésként megállapítható, a jogerő beállta a Ket. jogorvoslati rendszerében kifejezetten a fellebbezéshez kapcsolódik. E szerint a döntés akkor jogerős, ha fellebbezésre a fentebb felsorolt okokból (már) nincs lehetőség.

Ugyanakkor figyelemmel a bírósági felülvizsgálatra egyértelműen megállapítható, hogy a jogerő nem azonos a megtámadhatatlansággal.

 

A végrehajthatóság a következő esetekben válik el a jogerőtől:

  1. Az azonnali végrehajtás megelőzi a jogerő beálltát, mivel fellebbezésre tekintet nélkül elrendelhető.
  2. Az ügyfél a bírósági felülvizsgálat keretében kérheti a jogerős döntés végrehajtásának a felfüggesztését. Az ügyfélre nézve kedvező döntés esetén a jogerő ugyan beállt, de nem kapcsolódik hozzá a végrehajtás, amíg a felfüggesztés tart.
  3. A végrehajtás felfüggesztésének időtartama alatt.
  4. A végrehajtáshoz való jog elévülése esetén.
  5. Biztosítási intézkedés elrendelése esetén.

 

A teljesség kedvéért utalunk rá, hogy a Ket. két olyan esetet is szabályoz, amikor a már jogerőre emelkedett határozat elveszíti jogerejét. Az egyik: ha a fellebbezés késedelmes benyújtásával kapcsolatos igazolási kérelem eredményre vezet, a másik pedig, ha az ügyfélnek az elsőfokú határozattal kapcsolatos kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmének a hatóság helyt ad.

 

scrollUp