A kormányhivatalok feladatai

Létrehozva: 2016-06-08 / módosítva: 2016-06-08

A fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezete és működésére 2015. évben a külső és belső integráció volt jellemző:

  • A belső integráció keretében a szakigazgatási szervek összevont főosztályokká alakultak és megszűnt a korábbi önálló hatáskörgyakorlás.
  • A külső integráció keretében további feladat- és hatáskörök átvételére került sor, illetve újabb területi államigazgatási szervek integrálódtak a kormányhivatalokba (a helyi önkormányzatoktól szociális feladatai, a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságainak, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi hivatalainak, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal egyes feladatai, illetve a bányakapitányságok és a regionális környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek szervezeti integrációja).

A külső-belső integráció megvalósításával egyértelművé vált a kormányhivatalokon belül a hatáskör gyakorlása és a felelősségi rend, a szakigazgatási szervek helyett a feladat- és hatáskörök címzettje a kormánymegbízott, illetve a járási hivatalvezető lett.

 

Az integráció fontos pozitív hatása volt a hatósági eljárások egyszerűsítése. Az integrált eljárási modell mind a hatóságok, mind az ügyfelek számára érezhető módon egyszerűsítette és rövidítette a kormányhivatali eljárásokat, hozzájárulva ezzel az állami rezsicsökkentéshez.

 

A szervezeti átalakulás mellett további új feladatok is megjelentek a kormányhivataloknál, ilyen többek között az aktív korúak ellátásával, a hadigondozottakkal, valamint a családi csődvédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtása.

 

Kiemelt szerepet töltött be az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer (EKÁER) bevezetése. A rendszer célja az áruk valós útjának nyomon követése, az árubeszerzések, értékesítések során keletkező közterhek megfizetésének biztosítása, valamint az, hogy Magyarországon ne kerülhessen forgalomba olyan áru, amely előzetesen nem volt bejelentve az adóhatósághoz.

 

A járási hivatalok működésével kapcsolatban kiemelhető, hogy a korábban létrehozott kormányablakokon túl több mint 80 új kormányablak kialakítására került sor.

 

Megtörtént a kormányhivatalok bevonása a Központi Érkeztető Rendszerbe (KÉR).

 

A területi államigazgatás külső és belső szervezeti integrációjának szakszerű lebonyolítása, az ehhez kapcsolódó funkcionális és jogi feladatok jogszerű előkészítése és végrehajtása valamennyi kormányhivatal olyan kiemelt feladata volt, melynek megvalósításával együtt járt az integráció következtében létrejött vagy módosult feladatot ellátó szervezeti egységek feladat- és hatásköreinek felülvizsgálata és módosítása, az integrált szervezetek infrastruktúrájának felmérése, továbbá informatikai támogatásuk biztosítása.

 

A külső integráció következtében a munkatervekbe beépítésre kerültek – többek között – az OEP területi hivatalaitól átvett, a baleseti megtérítéssel, az anyatej-elszámolással, az üzemi baleset és a keresőképtelenség elbírálásával kapcsolatos feladatok, a MÁK családtámogatási és lakáscélú állami támogatással összefüggő feladatok, az újonnan szervezett Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály hatáskörébe került feladatkörök. A belső integráció következtében a kormányhivatalok főosztályi szerkezetének kialakítása és a megszűnt szakigazgatási szervek által korábban ellátott feladatok e struktúrához rendelése valósult meg.

 

A területi közigazgatás átalakításának egyik kiemelt prioritása a külső integráció, azaz a kormányhivatalokon kívüli területi államigazgatási szerveknek a kormányhivatalokba történő integrálása, illetve a belső integráció, amelynek célja a kormányhivatalok szervezeti és működési rendszerének átalakítása, hatékonyabbá tétele. A Kormány a külső integráció keretében elsősorban a hatósági típusú államigazgatási feladatoknak a kormányhivatalokba történő integrálásáról döntött, biztosítva azok egy szervezetben való hatékonyabb és gyorsabb ellátását.

 

A kormányhivatalok integrációs folyamatát a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VIII. törvény, valamint a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet hatályba lépése alapozta meg.

 

Az integrációt követően jelentősen bővült a kormányhivatalok feladatköre. A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségek és a Bányakapitányságok regionális szervei integrálódtak a kormányhivatalokba, működésüket a kormányhivatalok szervezeti egységeiként (főosztályaiként, illetve osztályaiként) folytatták. A kormányhivatalokhoz kerültek továbbá a MÁK-tól a családtámogatási és a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatok és az OEP-től átvett baleseti megtérítési eljáráshoz, az anyatejelszámolások fogadásához, ellenőrzéséhez és feldolgozásához, valamint az üzemi balesetekhez vagy foglalkozási megbetegedésekhez, illetve a hadigondozottak ellátásához kapcsolódó különböző feladatok. Budapest Főváros Kormányhivatala látja el a honosított és határon túli anyakönyvezéssel kapcsolatos feladatokat, mely feladat a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól került a kormányhivatal hatáskörébe.

 

A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségek integrációjával Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályok jöttek létre a Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas Megyei Kormányhivatal szervezetén belül a környezetvédelmi és természetvédelmi feladatok elvégzésére.

 

A Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztályon belül Bányászati Osztály működik a Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Veszprém Megyei Kormányhivatalnál, ellátva a bányafelügyeleti feladatokat.

 

A MÁK-tól átvett a családtámogatási és a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatokat 2015. április 1-jét követően – a Pest Megyei Kormányhivatal kivételével – a kormányhivatalok Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályainak osztályai látják el. Budapest Főváros Kormányhivatalánál a családtámogatási feladatokat a Családtámogatási Főosztály Családtámogatási Osztályain, a lakáscélú állami támogatási feladatokat pedig a Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Lakástámogatási Osztályán látják el Pest megyére is kiterjedő illetékességgel.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi szerveitől a baleseti megtérítési és keresőképtelenség vizsgálatával kapcsolatos feladatok a Pest Megyei Kormányhivatal kivételével valamennyi kormányhivatalnál megjelentek.

 

A külső integrációval párhuzamosan valósult meg a kormányhivatalok belső integrációja. Ennek lényege, hogy megszűnt a korábbi törzshivatali – szakigazgatási szervi felosztás. Az eddig önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szakigazgatási szervek és törzshivatali főosztályok egységes hivatali rendbe, főosztályi struktúrába rendeződtek. A hatáskörök címzettje ezt követően megyei szinten a kormányhivatalt vezető kormánymegbízott lett.

 

Az integráció a járási hivatali struktúrát is érintette. Az eddig önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező a járási szakigazgatási szervek és járási törzshivatali osztályok egységes hivatali rendbe, osztály struktúrába rendeződtek. A hatáskörök címzettje a járási (fővárosi kerületi) hivatalvezető lett. A járási szakigazgatási szervek az SZMSZ-ben a járási hivatalok osztályaiként jelennek meg. Mindezek eredményeképpen tehát megszűnt az a speciális működés, amelynek alapján a kormányhivatalokon belül a kormánymegbízotton kívül még további 17 másik szakigazgatási szerv vezetője, míg a járási (fővárosi kerületi) hivatalokon belül a járási hivatalvezetőn kívül további 6 szakigazgatási szerv vezetője rendelkezett saját hatósági feladat- és hatáskörrel.

 

A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény rendelkezett a kormányhivatalokon belül működő Családi Csődvédelmi Szolgálatok területi szerveinek 2015. szeptember 1-jével történő felállításáról.

A természetes személyek adósságrendezésére vonatkozó új törvényi szabályozás célja, hogy az adós és valamennyi hitelezőjének felelős együttműködése az adós fizetőképességét helyreállítsa, továbbá hozzájáruljon a fizetési nehézségekkel küzdők számára olyan fizetési fegyelmet megkövetelő adósságtörlesztési terv összeállításához, amely figyelembe veszi a hitelezők méltányos érdekeit, ugyanakkor az adós és annak családja létfenntartásának és lakhatásának biztosítását is. A feladatot a Gyámügyi és Igazságügyi Főosztályok látják el.

 

A fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2015. (III. 31.) MvM utasítás 24-27. §-ai rendelkeznek a szakkérdés vizsgálatára vonatkozó különös szabályokról, amelynek értelmében a hatósági eljárást lefolytató szervezeti egység az eljárás során felmerülő szakkérdés vizsgálatát elsődlegesen a szakkérdés megítélésére megfelelő szakértelemmel rendelkező szervezeti egység bevonásával végzi (kormányhivatalon belüli együttműködés). A hatósági feladatellátás során felmerülő olyan szakkérdés esetén, amelynek elbírálásához a szükséges szakmai ismerettel rendelkező humán-, illetve tárgyi erőforrás nem áll rendelkezésre, a kormánymegbízott megkeresi a humán- vagy tárgyi erőforrással rendelkező kormányhivatalt. (kormányhivatalon kívüli együttműködés).

 

Szintén befolyásolta a kormányhivatalok feladat- és hatáskörét, hogy a 2015. év folyamán a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 13.) Korm. rendelet a kormányablakokban azonnal és saját hatáskörben elintézhető ügytípusok körét több lépcsőben bővítette, valamint hogy a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény módosításának köszönhetően 2015. március 1. napjával az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása a települési önkormányzatok jegyzőitől a járási hivatalok hatáskörébe került.

 

Az egyablakos ügyintézés országosan 243 db kormányablakban valósult meg. Az ügyfélszolgálati tevékenységet az okmányirodai feladatok tekintetében 1741 db ügyfélszolgálati, 768 db háttér munkaállomás, a kormányablakban intézhető ügyek vonatkozásában 577 db ügyfélszolgálati, 307 db háttér munkaállomás és további 544 db 3. típusú munkaállomás támogatásával látták el a kormányhivatalok munkatársai. Az egyes megyékben található kormányablak helyszínek számát az alábbi diagram mutatja:

 

 

A kormányhivatalok szervezeti egységeinek ügyfélszolgálati tevékenysége – a fizikai kialakítást, illetve a szolgáltatás nyújtásának jellegét tekintve – jelentős eltéréseket mutat. Egyes kormányhivatali szervezeti egységek – az egyéb hatósági ügyintézés mellett – elkülönült ügyfélszolgálattal rendelkeznek, azaz klasszikus ügyfélszolgálati tevékenységet is ellátnak.

 

Több szervezeti egység az ügyfélfogadási tevékenységét – klasszikus ügyfélszolgálat hiányában vagy az ügyek specialitására tekintettel – közvetlenül a munkatársak munkaállomásainál végzi. Az ügyfélforgalom ebben a formában nagyságrendileg többnyire megegyezik, de egyes esetekben meg is haladja a szervezeti egységek klasszikus ügyfélszolgálat keretében zajló ügyfélforgalmát. A munkaállomásnál fogadott ügyfélkiszolgálás esetében általában az ügyfélfogadás rendjét, időpontját az ügyrendben meghatározott módon, vagy előzetes egyeztetés alapján határozzák meg a kormányhivatalok.

 

A települési ügysegédi rendszer további bővülésével az államigazgatási reformok fontos elemeként a lakóhelyhez közeli ügyintézési lehetőség valósul meg. A települési ügysegédek munkájával kapcsolatos visszajelzések rendkívül pozitívak. Az ügysegédek közvetlenül az ügyfél részére szakmai, informatikai segítséget nyújtanak a járási hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben. A legtöbb esetben szociális ügyekben (közgyógyellátás, ápolási díj, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság) konkrét segítséget nyújtanak a helyben – a településen - történő ügyintézés lehetőségével.

 

A közérdekű panaszok és bejelentések túlnyomó része a fogyasztóvédelem, a munkaügy, munkavédelem, továbbá az élelmiszerlánc-biztonság és állategészségügy, élelmiszerlánc-felügyelet tárgykörében érkezett.

 

A járási hivatalok szervezeti egységei vonatkozásában a közérdekű bejelentések és a panaszok többsége az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály, illetőleg a Népegészségügyi Osztály részére érkezett (élelmezés- és táplálkozás egészségügy tárgykörben, egészségügyi kártevőkre, állattartás körülményeire, hulladék felhalmozásra és egészségügyi ellátásra vonatkozóan, illetőleg az egészségügyi kártevők elszaporodásával, a nem megfelelő trágyatárolás, parlagfű fertőzöttség, dohányzási előírások megszegése stb. témakörben).

 

A megalapozott, illetve részben megalapozott közérdekű bejelentések és panaszok (saját hatáskörben történt) kivizsgálását követően a kormányhivatalok – a bejelentők, illetőleg panaszosok egyidejű tájékoztatása mellett – az alábbi intézkedések tették:

  • figyelemfelhívás a jogsértő felé,
  • a feltárt hibák okainak megszüntetése,
  • a jogszerű, illetőleg a közérdeknek megfelelő állapot helyreállítása,
  • az okozott sérelem orvoslása, törvényességi felügyeleti intézkedés,
  • a felelősségre vonás kezdeményezése,
  • a működés, illetőleg a tevékenység felfüggesztése, továbbá – hatósági eljárás keretében – bírság kiszabása.

 

A kormányhivatalok a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósulását 32 új kormányrendelet alapján segítették. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény legfőbb célja az Európai Unió támogatásából finanszírozott projektek megvalósítása során a jellemzően sokszereplős hatósági engedélyezési eljárások felgyorsítása, az ügyintézési határidők csökkentése.

 

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet alapján a kormánymegbízottat a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások esetében egyfajta koordinációs szereppel ruházta fel, melynek keretében a kormánymegbízott kapcsolattartási, adatbekérési, munkacsoport-alakítási, felügyeleti intézkedésekre, ellenőrzésre, történő javaslattételi jogokkal és a Kormány felé tájékoztatási, előterjesztés-készítési kötelezettségekkel lett felruházva.

 

Valamennyi kormányhivatalt érintette az integrált kormányzati ügyfélszolgálatok (Kormányablakok) létrehozását, fejlesztését célzó beruházások megvalósításáról szóló 132/2013. (V. 9.) Korm. rendeletben foglalt feladat. Kiemelt cél, hogy a kormányablakok egységes arculattal és szolgáltatásokkal nyíljanak meg, minden helyszín akadálymentes legyen, tehát a közszolgáltatás egyenlő esélyekkel legyen hozzáférhető a mozgásukban vagy kommunikációjukban korlátozott személyeknek, valamint az időskorúaknak, a járókerettel vagy babakocsival közlekedőknek is.

 

A sportot és rekreációt szolgáló 2015-ben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánított beruházás a tatabányai multifunkcionális sportcsarnokkal kapcsolatos beruházás, a kecskeméti, a kisvárdai és a szolnoki atlétikai centrummal kapcsolatos beruházás, a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program keretében megvalósuló beruházás, valamint a Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró-, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztés.

 

Kulturális, közművelődési, oktatási célt szolgáló 2015-ben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánított beruházás

-a Gül Baba türbéje és környezete komplex rekonstrukciójához kapcsolódó beruházás,

-a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében megvalósuló izsáki és dunakeszi iskolaépítés,

-a Fővárosi Állat- és Növénykert fejlesztésére irányuló Pannon Park és Mesepark projektekhez kapcsolódó beruházások,

-a geszti Arany János Általános Iskola elhelyezéséhez szükséges új iskola és tornaterem beruházási program,

-a Nemzeti Hauszmann-terv keretében a Budavári Palota épületegyütteshez kapcsolódó egykori lovarda, főőrségi épület, valamint a Stöckl-lépcső újjáépítésével összefüggő beruházás,

-Budapest XII. kerületi Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskolához csatlakozó tornaterem építésére irányuló beruházás,

-az ózdi „Nemzeti Filmtörténeti Élménypark” című kiemelt projekt megvalósításával összefüggő beruházás,

-a Magyar Állami Operaház és Erkel Színház műhelyháza és próbacentruma létrehozását célzó beruházás,

-a Budai Vigadó felújítására irányuló beruházás,

-a Budapest IX. kerületi konferencia-központ létesítésével kapcsolatos beruházás,

-a Magyar Művészeti Akadémia Székháza kialakítását szolgáló beruházás,

-a Budapest, Rákoskeresztúri Új köztemető Látogatóközpont megvalósításával kapcsolatos beruházás, valamint

-a Károlyi-Csekonics Palotaegyüttes átfogó, állagmegóvó felújítási feladatainak megvalósításával összefüggő beruházás.

 

Jelentős infrastrukturális projekt a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartására irányuló beruházás, az MVM Hungarowind Szélerőmű Üzemeltető Korlátolt Felelősségű Társaságnak a költségvetési szervek villamosenergia költségének csökkentése érdekében napelemes erőmű létrehozására irányuló beruházása, továbbá a Jedlik Ányos Terv keretében létesítendő, az elektromos járművek használatához szükséges alapvető töltő infrastruktúra telepítésével összefüggő beruházás.

 

A fentieken túl, néhány 2015-ben indult fontos beruházás, amelyek a kormánymegbízott koordinációjával valósulnak meg.

-a Tokaj Kereskedőház Zrt. telephelyeinek fejlesztésével összefüggő beruházás,

-a Párizs Property Kft. Budapesten megvalósuló beruházása,

-a Debrecenben megvalósuló ipari telephely kialakításával összefüggő beruházás,

-az INTERSPAN Faipari Korlátolt Felelősségű Társaság Vásárosnaményban megvalósuló beruházása,

-az ALUMETAL GROUP HUNGARY Kft. Komáromban megvalósuló beruházása,

-a TISZA-TK PROJEKT Kft. Tiszapüspökiben megvalósuló beruházása,

-a Melis Investment Kft. Budapesten megvalósuló beruházása,

-a Jászfényszarun megvalósuló ipari telephely kialakításával kapcsolatos beruházás,

-az SMR Automotive Mirror Technology Hungary Bt. beruházása,

-az OBO Bettermann Hungary Kft. és a Bettermann Ingatlankezelő Kft. beruházása,

-a Dispomedicor Zrt. Tiszafüred területén megvalósuló megvalósuló beruházása,

-a CSABA METÁL Zrt. Békéscsabán és Szeghalmon megvalósuló beruházása,

-az EGLO Magyarország Termelő Korlátolt Felelősségű Társaság Pásztón megvalósuló beruházása,

-az Országos Fáradt Olaj Újrahasznosító Korlátolt Felelősségű Társaság Kerekegyházán megvalósuló beruházása,

-a Homatech Recycling Zrt. Százhalombattán megvalósuló beruházása,

-a Belügyminisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezésével kapcsolatos beruházása,

-a KNORR-BREMSE Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Korlátolt Felelősségű Társaság Budapesten megvalósuló beruházása,

-a Gyöngyöshalászon megvalósuló ipari telephely létesítésével összefüggő beruházás,

-a MASTER GOOD Termelő és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság Kisvárdán megvalósuló beruházása, valamint

-a Miskolc Megyei Jogú Város keleti iparterület megvalósításával összefüggő beruházás.

 

scrollUp