A végzésekről

Létrehozva: 2016-06-01 / módosítva: 2016-06-01

A Ket. alapján a közigazgatási hatóság - az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőivel, illetve az eljárásban előforduló más személyekkel, továbbá a más közigazgatási hatóságokkal (pl. szakhatóság, megkeresett hatóság) való érintkezési formák tekintetében - az adott hatósági ügyben többféle módon nyilvánulhat meg.

A Ket. 71. § (1) bekezdése alapján a hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki.

Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul és ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vett részt,

a) az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést és a kérelmezett jog gyakorlásáról szóló rendelkezést tartalmazó függő hatályú döntés meghozatalának nem volt helye,

b) a szakhatóság hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, ha a szakhatóság az előírt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást.

A hatóság mellőzi a határozathozatalt, ha az eljárás a jogszabályban meghatározott jogosultak pénzbeli ellátásának mérlegelés nélkül a jogszabályban meghatározott mértékre történő emelésére irányul. A hatóság mellőzi a határozathozatalt akkor is, ha jogszabályban biztosított jogosultság gyakorlásának kizárólag az ügyfél erre irányuló kérelmének benyújtása a feltétele. A hatóság az ügyfél kérelmére igazolja, hogy az ügyfél a kérelem benyújtásától a jogszabályban biztosított jogát jogszerűen gyakorolja.

 

1.      A közigazgatási hatóságnak az ügy érdemében hozott (az ügyfél kérelmének helyt adó, vagy azt - érdemi vizsgálatot követően - elutasító, valamint az ügyfél részére kötelezettséget megállapító, továbbá az ellenérdekű ügyfelek között létrejött egyezséget jóváhagyó) döntése határozat formáját ölti.

2.      A közigazgatási hatóság végzést hoz azokban az esetekben, amikor a Ket. ezt kifejezetten előírja, illetőleg - kifejezett előírás hiányában is - akkor, ha az ügyfél (az eljárás egyéb résztvevője, az eljárásban előforduló más személyek) által az eljárás folyamán benyújtott eljárási természetű kérelmét bírálja el, továbbá az eljárás folyamán eljárási természetű kötelezettséget állapít meg.

 

Ennek alapulvételével a közigazgatási hatóság a következő esetekben hoz végzést:

  1. / A Ket. kifejezett rendelkezése alapján a hatóság végzéssel dönt:
  • a kérelemre indult eljárásban a jogutódlásról
  • az ideiglenes intézkedésről
  • az ügyfél kérelmének (fellebbezési kérelmének, újrafelvételi kérelmének, méltányossági kérelmének) érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról
  • az eljárás felfüggesztéséről, az eljárás felfüggesztésére irányuló ügyféli kérelem elutasításáról, a felfüggesztés megszüntetéséről
  • az eljárás megszüntetéséről
  • az ügyfél által bejelentett kizárási okról
  • a bizonyítékok lefoglalásáról
  • a tanú elővezetéséről
  • a szakértő kirendeléséről
  • a tolmács kirendeléséről
  • a hatósági közvetítő kirendeléséről
  • az eljárási bírság kiszabásáról
  • az igazolási kérelemről az irat-betekintés kizárását vagy korlátozását tudomásul nem vevő, illetve az azt vitató harmadik személy esetében
  • az egyéb eljárási költség összegének megállapításáról
  • az eljárási költség ügyfél általi megelőlegezéséről, a megelőlegezett költség esetleges visszatérítéséről
  • az eljárási költség viseléséről
  • a személyes költségmentesség engedélyezéséről, az engedélyezett költségmentesség módosításáról, ill. visszavonásáról
  • a végrehajtás elrendeléséről
  • az azonnali beszedési megbízást nem teljesítő pénzügyi intézmény kötelezéséről, a nem teljesítésért felelős munkatárs (ennek hiányában a vezető) tekintetében eljárási bírság kiszabásáról
  •  az azonnali beszedési megbízással be nem hajtható, pénzügyi intézménynél kezelt és a kötelezett rendelkezésére álló pénzösszeg végrehajtás alá vonásáról
  • a munkabérből történő letiltásról, illetve a letiltás nem teljesítéséért felelős munkatárs (ennek hiányában a vezető) tekintetében eljárási bírság kiszabásáról
  •  az ingatlan jelzálogjoggal való megterheléséről és a jelzálogjog ingatlan nyilvántartásba való bejegyzéséről, a jelzálogjog törléséről  a végrehajtási eljárásban a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény alapján döntést igénylő kérdésekben
  • a meghatározott cselekmény elvégzése vagy meghatározott magatartás tanúsítása érdekében a végrehajtás foganatosításának módjáról
  • az ingóság pénzegyenértékének megállapításáról
  • a végrehajtás felfüggesztéséről, a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelem elutasításáról, a felfüggesztés megszüntetéséről
  • a végrehajtás megszüntetéséről
  • a biztosítási intézkedés elrendeléséről
  • a végrehajtási kifogásról
  • a fellebbezési eljárásban a végzésekkel kapcsolatos döntésekről.

 

  1. / A Ket. kifejezett rendelkezése hiányában is, az ügyfél/más személy által előterjesztett eljárási természetű kérelmek elbírálása, valamint az eljárási természetű kötelezettségek megállapítása körében a hatóság végzéssel dönt:
  • a hivatalból indult eljárásban a jogutódlásról
  • a képviselő visszautasításáról
  • a tanú, illetve a bejelentő személyazonosító adatainak zárt kezelésére irányuló kérelemről
  • a helyszíni szemle elrendeléséről
  • az ügyfélnek az ellenérdekű ügyfél irat-betekintési jogának kizárására irányuló kérelméről
  • az irat-betekintésre irányuló kérelemről
  • a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelemről
  • a kézbesítési ügygondnok kirendeléséről
  • a végrehajtás során a kötelezett fizetési kedvezményre irányuló kérelméről a késedelmi pótlék megállapításáról (a végrehajtást elrendelő végzés utáni időszakra)
  • a késedelmi pótlék mérsékléséről, illetve felszámításának mellőzéséről

 

3.      Bár ugyancsak kötelezettséget fogalmaz meg, viszont mégsem igényel végzési formát az idézés, illetőleg a végrehajtási eljárásban a kötelezett pénzforgalmi bankszámláját vezető pénzügyi intézményhez intézett azonnali beszedési megbízás.

4.       Minden egyéb esetben a közigazgatási hatóság a kevesebb formai kötöttséggel járó és - főképpen az ügyfél vonatkozásában - az udvarias hangnem használatának inkább kedvező hivatalos levél formájában érintkezik az eljárás szereplőivel (ügyfél, eljárás egyéb résztvevői, más személyek, más hatóságok).

 

Ennek alapján hivatalos levél formájában történik különösen:

  • az áttétel, az ügyfél értesítése az áttételről
  • a belföldi jogsegély, ide értve a 36. § (2) bekezdése szerinti megkeresést is
  • a nemzetközi jogsegély
  • a jogsegély-kérelmek megtagadása
  • az ügyfél értesítése az eljárás megindításáról
  • az ügyfél értesítése a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a szemléről, a tárgyalásról, illetve a hatósági ellenőrzésről
  • az ügyfél értesítése a bizonyítékok ismertetéséről
  • az idézés
  • a hiánypótlási felhívás
  • az ügyfél adatközlésre/nyilatkozattételre való felhívása
  • a szakhatósággal való érintkezés
  • a kizárás kérdésében való döntés, ha a kizárási okot nem az ügyfél jelentette be
  • az ügyintézési határidő meghosszabbítása
  • a hatósági ellenőrzés és szemle körében rendőrségi közreműködés kérése, hatósági tanú felkérése, ügyészi előzetes jóváhagyás beszerzése
  • ha a végrehajtás foganatosítását nem a végrehajtást elrendelő szerv végzi, a végrehajtást elrendelő szervnek a fizetési kedvezmény engedélyezéséhez való hozzájárulása.

 

scrollUp