A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban Bt.) meghatározza azokat az építési tevékenységeket és azon építmények körét, amelyhez a bányafelügyelet engedélye szükséges. Ezek a Bt. 31. § (1) bekezdése szerint
-
a bányászati tevékenységek gyakorlásához szükséges építmények, létesítmények és berendezések, továbbá a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei töltő és tároló létesítményeinek és elosztóvezetékeinek építéséhez, használatbavételéhez, javításához, átalakításához, bontásához és felhagyásához, valamint
-
egyes nyomástartó berendezések építéséhez, használatbavételéhez, javításához, átalakításához.
1. Építésügyi jellegű bírság:
A Bt. – az Étv.-vel részben párhuzamos szabályokat megállapítva – a szabálytalan építési tevékenység esetén bírság kiszabását rendeli a törvényben meghatározott esetekben.
A Bt. bírság kiszabását a következő esetekben rendeli el:
-
a sajátos építményre vagy annak egy részére vonatkozó építési tevékenységet jogerős és végrehajtható vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított engedély nélkül végzi,
-
az építési tevékenységet az engedélytől eltérően végzi,
-
a sajátos építményre vagy annak egy részére vonatkozó építési tevékenységet bejelentés nélkül vagy attól eltérően végzi,
-
sajátos építményt vagy annak részét a településrendezési eszközök és az általános érvényű kötelező építésügyi előírások és biztonsági szabályzatok megszegésével létesít, vagy
-
építési engedélyhez kötött sajátos építményt használatbavételi engedély nélkül használ
A bírság kiszabásán túl, a bányafelügyelet az építtetőt eltiltja a tevékenység folytatásától, illetve a használattól.
Különös szabály, hogy a bányafelügyelet nem szabhat ki bírságot, ha a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított építési engedélyt megsemmisítették, vagy azt a bíróság hatályon kívül helyezte.
Bírság kiszabására a fennmaradási engedély megadása esetén akkor sem kerülhet sor, ha az Étv. szerinti bírság kiszabására meghatározott határidő letelt vagy a szabálytalan állapot legalább egy éve a bányafelügyelet tudomására jutott.
A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet 39. §-a határozza meg a bírság mértékét az egyes tevékenységek kapcsán, a bányafelügyelet készültségi fokot is figyelembevevő mérlegelésére bízva a bírság összegét, amely legalább ötszázezer forint, legfeljebb tízmillió forint lehet. A mérlegelési szempontokat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény VI/A. fejezete tartalmazza.
A bírságot a bányafelügyeletnek kell megfizetni.
A bányafelügyelet különös illetékességi területtel a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Veszprém Megyei Kormányhivatal, valamint a kormányrendeletben meghatározott esetekben és másodfokon a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal jár el.
2. Építésfelügyeleti bírság
Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó.
A bírság megállapítására az engedélyezési jogkörrel rendelkező bányafelügyelet jogosult, amely a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Veszprém Megyei Kormányhivatal.
3. Egyéb szankciók:
A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet különös szabályokat állapít meg a bányafelügyeletnek az építésügyi és építésfelügyeleti ellenőrzése alapján hozott intézkedések körére.
A bányafelügyelet elrendeli az építési tevékenység felfüggesztését és a szabálytalan állapot megszüntetését:
-
az állékonyságot, állagot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető állapot esetében,
-
a kivitelezési tevékenység végzésének, a beépített anyagok, szerkezetek, berendezések minőségében azonnali intézkedést igénylő hatás, állapot esetében,
-
súlyos környezetkárosítás közvetlen veszélyének fennállása vagy súlyos környezetkárosítás esetében,
-
ha a kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezető nélkül, vagy jogosultsággal nem rendelkező felelős műszaki vezető részvételével történt, vagy
-
ha jogszabályban meghatározott feltételeknek nem megfelelő anyagok, szerkezetek, berendezések és termékek felhasználását, beépítését állapítja meg.
A bányafelügyelet – mérlegelésétől függően – elrendelheti
-
a sajátos építmény vagy sajátos építményrész építésügyi hatósági engedélyben meghatározott, ennek hiányában az eredeti rendeltetésétől eltérő használatának megszüntetését,
-
szabálytalan építkezés esetében az építési tevékenység megszüntetését és az építést megelőző állapot helyreállítását, a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott műszaki tervdokumentációnak megfelelő állapot kialakítását, illetve
-
a műszaki követelményeknek meg nem felelő építési termékek kicserélését.