Biztonsági és egészségvédelmi koordinátor

A munka- és egészségvédelmi jogszabályok az építési munkahelyet általában igen veszélyesnek minősítik; ezt a munkavédelmi statisztikai adatok is alátámasztják. Ennek megfelelően külön jogszabály foglalkozik az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekkel: a 4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM együttes rendelet.

Ez a jogszabály vezette be a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor fogalmát; az ezt a feladatot ellátó természetes személyt

• egyrészt a tervező veszi igénybe, amikor a kiviteli tervdokumentációt készíti,
• másrészt a kivitelező veszi igénybe az építési munkahelyen,

amennyiben a tervező és a kivitelező nem rendelkezik a munkabiztonsági szaktevékenység ellátásához előírt képesítéssel.

A biztonsági és egészségvédelmi koordinátor legfontosabb feladata, hogy

• a kiviteli terv készítése során biztonsági és egészségvédelmi tervben határozza meg az adott építési munkahely sajátosságainak a figyelembevételével a munkahelyre, a munkavégzésre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelményeket. A tervnek tartalmaznia kell azokat a különleges intézkedéseket, amelyek a fokozottan veszélyes munkák (felsorolásukat lásd a hivatkozott jogszabály 2. számú mellékletben) veszélyeinek kiküszöbölését szolgálják;
• a kivitelezés során a meghatározott követelmények megvalósulásának összehangolása annak érdekében, hogy a munkáltató és a munkát személyesen végző önálló vállalkozók az említett biztonsági és egészségvédelmi tervben meghatározottakat megvalósítsák, továbbá
• közreműködjön az építési munkahelyen egyidejűleg tevékenykedő, illetve egymást követően felvonuló munkáltatók között a tevékenységek összehangolásában, figyelemmel a vonatkozó jogszabályokban megfogalmazott felelősségi szabályokra, illetve
• a szükséges intézkedések megtétele annak érdekében, hogy az építési munkahelyre kizárólag csak az arra jogosultak léphessenek be.

Fontos hangsúlyozni: a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor megbízása vagy foglalkoztatása nem érinti a megbízónak (foglalkoztatónak) és a felelős műszaki vezetőnek a munkavédelemre vonatkozó szabályokban megállapított felelősségét.

Idevágóan megjegyezzük, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hasonló témában a következőképpen rendelkezik:

„6:243. § [A munkavégzés összehangolása]

Ha ugyanazon a munkaterületen egyidejűleg vagy egymást követően több vállalkozó tevékenykedik, a munkák gazdaságos és összehangolt elvégzésének feltételeit a megrendelő köteles megteremteni.”

Láthatjuk, hogy a PTK az egy munkaterületen dolgozó vállalkozók tevékenységének összehangolását nem elsősorban a biztonságos és egészséges munkafeltételek megteremtésének szempontjából írja elő - ám az összehangolás követelménye egyértelmű és annak következményei a munkahelyi biztonságra, a munka- és egészségvédelemre is kihatással vannak.

A hivatkozott a 4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről – címéből fakadóan – tartalmazza az építési munkahelyeken biztosítandó minimális követelmények felsorolását is; ezek közül ki kell emelnünk a következő előírásokat:

• az építési munkahelyen rendet és tisztaságot kell tartani;
• a munkavégzés helyének meghatározásakor figyelembe kell venni annak elérhetőségét, meg kell határozni a közlekedési utakat vagy zónákat;
• meg kell határozni a munkahelyek kémiai biztonságával összefüggő szabályokat, ideértve a veszélyes anyagok és készítmények, a foglalkozási eredetű rákkeltők egészségkárosító hatásának megelőzésére vonatkozó előírásokat is;
• gondoskodni kell a karbantartásról, az üzemeltetést megelőző ellenőrzésről, az eszközök és berendezések rendszeres ellenőrzéséről, a meghibásodások elhárításáról;
• az anyagok tárolási területeit el kell határolni, el kell választani, biztosítani kell szabályos tárolásukat, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és készítményekre;
• meg kell határozni a veszélyes anyagok, készítmények és veszélyes hulladékok kezelési és eltávolítási szabályait;
• meg kell állapítani az ipari és kommunális hulladékok, valamint az építési törmelék helyszíni tárolásának, elszállításának a szabályait;
• rendszeresen át kell tekinteni a munkafolyamatok, illetve munkaszakaszok tervezett elvégzési idejét és módját, az organizációs tervet szükség szerint módosítani kell a munkák előrehaladásához, illetve a körülmények változásához igazodva;
• biztosítani kell az együttműködést a munkáltatók és az önálló vállalkozók között az építési munkahely és a környezetében lévő ipari tevékenységek kölcsönhatásainak figyelembevételével.

Az előzőekben felsorolt intézkedésekhez a jogszabály az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális egészségvédelmi és biztonsági követelmények konkrét listáját teszi közzé annak 4. számú mellékletében. Ez a több, mint 30 (!) oldalas követelmény-jegyzék részletesen és egyértelműen tartalmazza mindazon előírásokat, amelyek munkavédelmi, balesetelhárítási, egészségvédelmi szempontból biztonságossá teszik az adott (építési) munkahelyet. Az ezek alapján a munkáltató által tett intézkedésekkel kapcsolatban a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor javaslatait figyelembe kell venni, valamint a munkavállalók és képviselőik meghallgatását, részvételét biztosítani kell az idevágó intézkedések kidolgozása és megvalósítása során, ha a kockázat mértéke és az építési munkahely mérete ezt indokolttá teszi.