Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a terc.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
további információ
Elfogadom
Nem fogadom el

EBH2004. 1083

Létrehozva: 2015-11-27

A társasház alapító okiratának eltérő rendelkezése hiányában a külön tulajdonban álló lakás építési munkával nem járó rendeltetésének részbeni megváltoztatásához a többi tulajdonostárs hozzájárulására nincs szükség [1952. évi III. tv. 274. §; 1977. évi 11. tvr. 8. §; 1997. évi CLVII. tv. 41. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 54. §; 46/1997. (XII. 29.) KTM r. 37. §].

Az N. út 14. szám alatti ingatlan négylakásos társasház, amelyben a 2. sz. lakás tulajdonosa az alperesi beavatkozó, míg az 1. sz. lakás tulajdonosa a felperes. A beavatkozó a tulajdonában álló lakás földszinti nappali helyiségének építési munkához nem kötött rendeltetésmód megváltoztatásához és a hozzá tartozó garázs építési munkával járó rendeltetés megváltoztatásához kért építési engedélyt. A kérelem szerint a lakás nappali helyisége funkcióváltásához a kiegészítő helyiségeket a már meglévő konyha és mosdó-WC biztosítja, míg a lakás többi helyiségeit továbbra is lakásként használják.

Az építésügyi hatóság a 2002. március 4-én kelt határozatával a beavatkozó részére a 2. sz. lakás és a hozzá tartozó gépkocsitároló egy részére, a filmstúdióhoz tartozó irodaként való használatára rendeltetési mód változtatást engedélyezett. Az engedély feltételei között előírta a megengedhető zajszintre vonatkozóan a nappali, illetve az éjszakai hangnyomásszint maximumát és ennek be nem tartásával kapcsolatban kilátásba helyezte a zajbírság kiszabását, illetve a tevékenység korlátozását.

Az alperes a 2002. október 18-án kelt határozatában az elsőfokú határozatot részben megváltoztatta azzal, hogy a 2. sz. lakáshoz tartozó gépkocsitároló rendeltetési mód változtatását nem engedélyezte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az építésügyi hatóságot új eljárásra kötelezte. Ítéletének indokolásában - az irányadó jogszabályok részbeni felsorolása mellett - megállapította, hogy az építésügyi hatóság határozatai nem tartalmaznak egyértelmű döntést a vonatkozásban, hogy az alperesi beavatkozónak mely helyiségekben engedélyezi az irodahasználatot. Megalapozottnak találta a felperesnek azt a kereseti kérelmét is, hogy az építésügyi eljárásban áthallás-vizsgálat végzésére is szükség lett volna. Megállapította, hogy a beavatkozó nem csatolta be a tulajdonostársak szükséges hozzájáruló nyilatkozatát, ugyanis a társasház alapító okirata az alapító okirat módosítását egyhangú szavazáshoz köti. Az alperesi beavatkozó csak valamennyi tulajdonostárs hozzájárulásával kérheti az alapító okirat módosítását eredményező rendeltetésmód változtatást, az alperes ennek megléte esetén adhatja ki az engedélyt.

Az ítélet ellen a beavatkozó nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezése mellett a felperes keresetének elutasítását kérte.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 273. §-ának (1) bekezdése alapján előzetesen megvizsgálva megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem megfelel a Pp. 270. § (2) bekezdése b) pontja ba) alpontjában meghatározott feltételeknek, mert elvi jelentőségű jogkérdésként merült fel az, hogy a társasház tulajdonosának kizárólagos használatában és külön tulajdonában álló lakás részbeni rendeltetés változtatásához a többi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges-e, és ehhez képest az alapító okiratot módosítaniuk kell-e.

A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között.

A felülvizsgálati kérelem alapos.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 54. §-ának (3) bekezdése értelmében az építmény eredeti rendeltetésétől eltérő használatához az építésügyi hatóság engedélye szükséges. A KTM rendelet 37. §-ának (1) bekezdése értelmében az építmény - építési engedélyhez nem kötött építési munkával járó, illetve építési munkával nem járó - rendeltetésének megváltoztatására irányuló kérelmet az 5. § (1) bekezdésében meghatározott okiratok csatolása mellett lehet előterjeszteni. A KTM rendelet 5. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint a rendeltetés - módosítási jogosultság - társasházi tulajdon esetében az erről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint igazolandó.

A jelen ügyben alkalmazandó társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 41. §-ának (1) bekezdése szerint a törvény hatálybalépése előtt keletkezett körülményre alapított igényt a keletkezés idején hatályos szabály szerint kell elbírálni. A perbeli társasház alapító okirata 1988. szeptember 1. napján készült el, rendelkezései a társasházról szóló 1977. évi 11. törvényerejű rendeletben (a továbbiakban: Tvr.) foglaltakon alapultak. A Tvr. 3. §-a szerint az alapító okirat tartalmát a tulajdonostársak állapítják meg; a Tvr. rendelkezéseitől csak akkor térhetnek el, ha az, az eltérést megengedi.

Az alapító okirat az egyes tulajdonostársak kizárólagos használatában álló lakás rendeltetésének megváltoztatására és az ahhoz való tulajdonosi hozzájárulásra rendelkezést nem tartalmazott. A Tvr. 8. §-ának (1) bekezdése értelmében a tulajdonos a társasház-öröklakásban építési munkát is végezhet, ha azonban a munka más társasházi lakások tulajdonosainak jogát vagy jogos érdekét érinti, ki kell kérnie ezek hozzájárulását. Következésképp az építési munkával nem járó rendeltetésmód változtatáshoz a tulajdonosok, így a felperes hozzájárulására nem volt szükség. Az 1998. március 1. napjától hatályos Ttv. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése már az építési munkával járó rendeltetés-változtatást sem kötötte tulajdonostársi hozzájáruláshoz. A Ttv. 12. §-ának (3) bekezdése csupán a nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésének megváltoztatására tartalmaz korlátozást.

Az ismertetettek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a külön tulajdonban álló lakás tulajdonosát megilleti a használat joga, amely magában foglalja azt is, hogy a lakást egészben, vagy részben nem lakás céljára használhassa. Az ilyen irányú használat annyiban korlátozott, hogy a tulajdonos a használat jogát nem gyakorolhatja a többi tulajdonosnak a dologhoz fűződő joga és érdeke sérelmével, másrészt az alapító okirat meghatározhatja a külön tulajdonban álló lakás használatának szabályait. Az előbbi esetben a tulajdonos a Ptk. 100. §-ának szabályait is köteles betartani, az esetleges érdeksérelem azonban nem az építési engedélyezési eljárás tárgya. Az utóbbi esetben pedig - amennyiben az alapító okirat a külön tulajdonban álló lakás más irányú használatát kizárja, vagy korlátozza - ahhoz valóban kell az alapító okirat módosítása, amelyhez valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges.

A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a társasház tulajdonosának a külön tulajdonában álló lakás rendeltetése - építési munkával nem járó - részben, vagy egészben történő megváltoztatásához a többi tulajdonostárs hozzájárulására nem volt szükség, mert az alapító okirat ezt nem tartalmazta.

Megállapította a Legfelsőbb Bíróság, hogy az építésügyi hatóság meghatározta a használat során megengedett és betartandó zajszintet, így nem volt szükséges a KTM rendelet 37. §-a (3) bekezdésének b) pontjára tekintettel külön áthallás-vizsgálat elvégzése. Az építésügyi hatóságok határozatai és a rendeltetésváltozás iránti kérelem, valamint a csatolt tervdokumentáció összevetése alapján egyértelmű volt, hogy az építésügyi hatóság engedélye a 2. számú lakás részbeni irodai használatára vonatkozott.

Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Kfv. II. 39.318/2003. sz.)

(Megjelent: Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteménye 2004/1)

 

 

scrollUp