Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a terc.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
további információ
Elfogadom
Nem fogadom el

Építésügyi hatóság

Magyar Mária
Létrehozva: 2017-11-30 / módosítva: 2018-04-12

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) rendelkezései szerint közigazgatási hatósági ügy az, amelynek intézése során a hatóság

  • döntésével az ügyfél jogát vagy kötelezettségét megállapítja,
  • jogvitáját eldönti,
  • jogsértését megállapítja,
  • tényt, állapotot, adatot igazol vagy
  • nyilvántartást vezet, illetve
  • az ezeket érintő döntését érvényesíti.

 

A törvény alkalmazásában az ügyet intéző hatóság az a

  • szerv,
  • szervezet, vagy
  • személy,

amelyet (akit)

  • törvény,
  • kormányrendelet vagy
  • önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet

hatósági hatáskör gyakorlására jogosít fel vagy jelöl ki.

Az ÁKR sem a hatóság, sem a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, sem pedig a felügyeleti szervre vonatkozóan nem tartalmaz mögöttes kijelölést.

 

Amikor egy építésügyi hatóság ügyet intéz, vizsgálnia kell, hogy rendelkezik e jogszabályi felhatalmazással erre, azaz van-e hatásköre az ügy intézésére. Hatáskör hiányában nem járhat el az ügyben. Azonban az építésügyi hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el. A hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén, vagy kijelölés alapján köteles eljárni, ezért ennek tényét az eljárás teljes folyamatában vizsgálnia kell.

 

Építési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához jogszabályban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság eljárásának lefolytatása szükséges, ezért

  • építési engedélyezési, tudomásul vételi,
  • összevont engedélyezési,
  • fennmaradási engedélyezési,
  • használatbavételi engedélyezési, tudomásulvételi
  • bontási engedélyezési,
  • közreműködő hatóság közreműködésével - integrált eljárást
  • összevont engedélyezési építésügyi hatósági
  • engedély hatályának meghosszabbítása iránti engedélyezési,
  • jogutódlás tudomásulvételi,
  • az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési,
  • hatósági bizonyítvány kiállítása iránti,
  • kötelezési,
  • végrehajtási,
  • szakhatósági, valamint
  • veszélyhelyzet, továbbá tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvételi

eljárásokat folytat, és jogszabályban meghatározott esetben és módon

  • építésügyi hatósági szolgáltatást nyújt,
  • egyszerű bejelentést fogad
  • hatósági ellenőrzéseket folytat.

 

Jogszabályban meghatározott esetekben és módon az építésügyi hatóság

  • elrendelheti
  • a telek bekerítését,
  • az engedély nélküli építményhasználat megszüntetését.
  • el kell rendelnie
  • az építmény, építményrész részleges vagy teljes átalakítását, - amennyiben ez nem lehetséges, vagy ha az építtető ezt nem vállalja - a lebontását vagy az újraépítését, ha a kivitelezés az állékonyságot, az életet és egészséget, a közbiztonságot veszélyeztető módon történik,
  • az építmény, építményrész állékonyságát, az életet, egészséget, a közbiztonságot veszélyeztető állapot és használat megszüntetését,
  • az építmény, építményrész hibáinak, hiányosságainak megszüntetését, ha azt rendeltetésszerű és biztonságos használatra nem alkalmas módon építették meg, vagy ezáltal idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a közbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett,
  • az építésügyi hatósági eljárásban záradékolt építészeti-műszaki dokumentációnak megfelelő állapot kialakítását, amennyiben a jogerős és végrehajtható építési engedélytől való eltérés építési engedélyhez kötött, de attól építésügyi hatósági engedély nélkül tértek el,
  • az építmény környezetéből az építési tevékenység során keletkezett építési hulladék, maradék építőanyag és építési segédeszközök elszállítását, a környezetnek és a terep felszínének az eredeti vagy az engedélyezett állapotban történő kialakítását, a környezetben okozott károk megszüntetését,
  • energetikai tanúsítvány elkészíttetését,
  • az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését vagy az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását, ha annak állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a közbiztonságot veszélyezteti.

 

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) megkülönböztet általános és sajátos építményfajtákat.

„18. Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos, atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények, amelyek létesítésekor - az építményekre, építési tevékenységekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség.”

 

Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet pedig ezen építményfajtákhoz eljáró építésügyi hatóságokat rendel. Ilyen formán megkülönböztetünk:

  • általános építmények tekintetében
    • általános építésügyi hatóságot
    • kiemelt építésügyi hatóságot
  • sajátos építményfajták körében
    • az általános és a kiemelt építésügyi hatóság az esetek többségében megegyezik
  • műemléki építmények tekintetében építésügyi és örökségvédelmi hatóságot

 

scrollUp