Az építésügyi hatósági eljárásokban több eljárási cselekmény és több jogkövetkezmény is fűződik az építmény értékéhez. Az építmény értékét többféleképpen is megállapíthatnánk: pl. forgalmi érték, szerződéses érték és számított építményérték. Egy építmény forgalmi értéke időben és térben igen változó, tarka képet mutat, emiatt közigazgatási eljárást erre alapozni nem lehet. Az építmény szerződéses értéke pedig – azon túl, hogy ez is nagymértékben függ a szerződő felek kondícióitól - általában csak a konkrét kivitelezési költségek nagyságára szorítkozik.
A közigazgatási eljárások időállóbb és kiszámíthatóbb szabályozást igényelnek, ezért a számított építményérték – még ha lényegesen alacsonyabb mértékű időnként pl. a forgalmi vagy szerződéses értékektől - méltányosabb és arányosabb alapját képezi az egyes jogkövetkezményeknek.
A 2017. januárjától megjelenő oldalunkon az alábbi jogszabályok szabályozási környezetében meghatározott építményérték számításához, alkalmazásához nyújtunk segítséget.
191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről
245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól
238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról
191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet az örökségvédelmi bírságról