Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a terc.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
további információ
Elfogadom
Nem fogadom el

Hogyan kell értelmezni az összes hasznos alapterületet?

Magyar Mária
Létrehozva: 2016-10-28 / módosítva: 2018-07-30

Ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani, hogy az építendő vagy bővítendő lakóépület belefér-e a legfeljebb 300 négyzetméteres összes hasznos alapterület mértékébe, ismernünk kell az ennek meghatározásához alkalmazandó alapfogalmakat 

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet [OTÉK] 1. számú mellékletének fogalom-meghatározásait [hasznos alapterület, nettó alapterület, összes hasznos alapterület, építményszint, helyiség] alapulvéve:

A nettó alapterületbe csak a helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területét számíthatjuk bele [ezért pl. a határolófalakkal részben határolt loggia vagy terasz területe is beleszámít].

A nettó alapterületnek csak az 1,9m-nél nagyobb belmagasságú területeit vehetjük figyelembe az épületen belül,

Az összes, helyiséget tartalmazó használati szintet figyelembe kell venni, ezért ebből a szempontból figyelmen kívül kell hagyni

  • pl. a beépítetlen tetőteret, a padlás területét, valamint azt a tetőszintet, amelyen a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más helyiség nincs.
  • a lépcsőház területét egynél több szinten vagy
  • az olyan szintek területét, amelyeken helyiség nem található, vagy
  • rendeltetés nélküliek (ilyennek tekinthetőek a flexibilis megnevezésű „rendeltetések” is), illetve
  • járófelülettel nem rendelkeznek (pl. szerelőszintek, álmennyezet feletti terek, stb.)

Csak az épületszerkezettel részben vagy egészben körülhatárolt területek veendők figyelembe a határoló szerkezetek területének kivételével.

A területek vízszintes vetületben számított értékét kell figyelembe venni.

A fentiek alapján az összes hasznos alapterület = az összes, helyiséget tartalmazó használati szint helyiségeinek vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tereinek vízszintes vetületben számított területének azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m.

Vagyis, egy épület összes épületszintjén össze kell adni az összes olyan helyiség nettó alapterületét, ahol a belmagasság eléri az 1,90 m-t.

A fenti szabályoknak a bővített épület bővítéssel együtt kell megfeleljen.

scrollUp