Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a terc.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
további információ
Elfogadom
Nem fogadom el

Kisvállalkozó

Wéber László
Létrehozva: 2015-11-19 / módosítva: 2018-01-04

 

Az építőipar a hazai nemzetgazdaság egyik legfontosabb ágazata: 2016. évben a magyarországi építési produkció összege 1.813 millió forintot tett ki, ami a bruttó nemzeti termék (GDP) 5,12 %-át jelentette; megjegyzendő, hogy az Európai Unió tagállamainak átlagában az építőipar GDP-arányos termelése 8,60 % volt ugyanebben az évben. Az idei esztendőben tapasztalt hazai építőipari boom a termelés jelentős növekedését hozza: várhatóan 2.300 milliárd Ft-ot tesz majd ki 2017-ben az építési produkció.

Az építőipar jelentős foglalkoztató is: a jelzett esztendőben a Központi Statisztikai Hivatal szerint 277.800 főnek adott munkát, ami az összes hazai foglalkoztatott 6,4 %-át jelenti; ugyancsak megjegyzendő az Európai Unióra vonatkozó adat: ez az átlagos arány 6,5 % volt. Mivel az EU-n belül a statisztikai tevékenységet szinkronizálták és az adatok azonos tartalomra vonatkoznak, érdemes lenne szakértői szinten elemezni azt, hogy a tagállami átlagban alig valamivel nagyobb arányú építőipari foglalkoztatott lényegesen nagyobb GDP-arányos termelést produkált – ez a termelékenységi differencia miből következik, milyen összetevői vannak?

A KSH a foglalkoztatottak előzőek szerinti számában mindazokat nyilvántartja, akiknek a munkájuk jövedelmet biztosított; ettől eltérő az alkalmazásban állók száma, amihez a munkaviszonyban történő munkavégzés kapcsolódik; ez a szám 2016.évben Magyarországon az építőiparban 99.000 fő volt. Tudnunk kell, hogy a KSH csak a szabályosan bejelentett munkaviszonyt regisztrálja …

Az említett termelést az építőipar nyilvánvalóan vállalkozások tevékenysége révén érte el; 2016. év végén

  • a bejegyzett építőipari vállalkozások száma 88.514 volt, ebből
  • a működőként nyilvántartott építőipari vállalkozások száma mintegy 82.000 volt,
  • a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által regisztrált építőipari vállalkozás 65.800 volt; lényegében ezt az adatot tekinthetjük a valójában és szabályosan működő építőipari vállalkozásokról szóló reális számnak.

A vállalkozások számát egy adott országban és egy adott iparágban igen sok tényező befolyásolja (termelési hagyományok, kultúrák, struktúrák, stb.), ezért az Európai Unió összesített adataihoz nincs értelme viszonyítani – ám érdemes néhány ország idevágó számát megismerni az Európai Építőipari Szövetség (FIEC) bázisából; eszerint a bejegyzett építőipari vállalkozások száma 2016-ban

  • Németországban 365.000,
  • Olaszországban 529.000,
  • Svédországban 102.000,
  • Ausztriában 34.000,
  • Szlovákiában 3.000,
  • Horvátországban 8.000,
  • Szlovéniában 18.000 volt.

A földrajzi környezetünkben lévő országok vállalkozásainak számához viszonyítva a bejegyzett magyarországi cégek nagy száma feltűnő; nem véletlen, hogy a vállalkozások létszám-kategóriák szerinti megoszlása is sajátos az ÉVOSz adatai szerint:

  • önálló vállalkozó                            39.681                       44,83 %
  • 9 fő alatti társas                             44.896                      50,72 %
  • 10 – 49 fő közötti társas                3.634                         4,11 %
  • 50 – 249 fő közötti társas                             287                          0,32 %
  • 250 fő feletti társas                                          16                           0,02 %   

Ezeknek a létszám-kategóriáknak és a gazdálkodás bizonyos jellemzőinek alapján a vállalkozások egy meghatározott körét mind az Európai Unióban, mind Magyarországon pozitívan diszkriminálják: a kis- és középvállalkozásokat sok szempontból előnyben részesítik, mivel nagyon jelentős a számuk és meghatározóan nagy arányú foglalkoztatók. Az utóbbi esztendők átlagát tekintve ez a kkv-szektor

  • jelenti a hazai vállalkozások több. mint 95%-át,
  • a magyar GDP 45 %-át állítja elő, miközben
  • a hazai foglalkoztatottak 60 %-a – több mint 2 millió fő – ebben a szektorban tevékenykedik.

Ezeknek a kis- és középvállalkozásoknak a kétharmada egyéni, egyharmada társas vállalkozás.  A kkv-vállalkozások számának alakulását az elmúlt években az egyéni vállalkozások arányának lassú csökkenése jellemezte, párhuzamosan a társas vállalkozások aránya nő.  A magyar kkv-k átlagos mérete az EU régi tagországaihoz képest kicsi, 5 fő alatt van, mindössze Görögországban és Olaszországban kisebb ez a méret; ebből a szempontból mi Portugáliával vagyunk azonos szinten. 

Ezeknek az adatoknak az értelmezéséhez figyelembe kell venni a kkv-szektor kialakulásának a körülményeit: jól tudjuk, hogy Magyarországon a rendszerváltást követően, az 1990-es évek első felében munkahelyek százezrei szűntek meg – és alakultak ki azok az ún. kényszervállalkozói struktúrák, amelyeket ma kis- és középvállalkozói kategóriának nevezünk. A félreértések elkerülése végett: ez a kkv-kör egész Európára jellemzően fontos vállalkozói kategória – ám míg az EU régi tagállamaiban és más fejlett országokban egyfajta szerves fejlődés révén (például a családi vállalkozások terebélyesedése útján) alakult ki, addig hazánkban és sok, a rendszerváltást követő „gazdasági sokkhatáson” átesett európai országban a termelési struktúraváltozás következtében munkahely nélkül maradt korábbi munkavállalók kényszerültek vállalkozóvá lenni; ennek lett adekvát formája a mai kkv-szektor.

Különösen jellemző ez a folyamat a magyar építőiparra, ahol a korábbi állami és tanácsi építőipari vállalatok megszűnése után a szakmunkások ezrei minimális méretű, sokszor az egykori munkabrigádjukra alapozott vállalkozásokat hoztak létre, hogy dolgozni és pénzt keresni tudjanak – ezeket nevezzük kényszervállalkozásoknak. Azóta ezek egy része valódi építési vállalkozássá fejlődött, megtalálta a helyét a mai cég-struktúrában; ugyanakkor nem kis hányaduk életképtelennek bizonyult és megszűnt, átalakult, beleolvadt más vállalkozásokba. 

Általános tapasztalat, hogy a kkv-szektorban működő vállalkozásoknak az átlagosnál élesebb versenyhelyzetben lehetséges megbízáshoz, megrendeléshez jutni; nyilvánvalóan ezeknek a cégeknek a számosságával is összefügg, hogy az ár, határidő és a minőség terén szinte minden területen komoly verseny van. Az építőiparban ezek a cégek szakkivitelezőként, egy-egy munkafázisra, munkanemre specializálódva vannak jelen, szaktudásukkal, sokszor élőmunka-kapacitásukkal kapcsolódva a nagyobb cégek, nagyvállalkozások munkájához.

Ma egyértelmű jogi kategória ez a státusz: a kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény alapján

„3. § (1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek

a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és

b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

(2) A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és

b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

(3) A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és

b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

(4)Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot.

(5) A (4) bekezdésben foglalt korlátozó rendelkezést nem kell alkalmazni a 19. § 1. pontjában meghatározott befektetők részesedése esetében.

(6) Ahol jogszabály ,,KKV-t'', ,,mikro-, kis- és középvállalkozást'', illetve ,,kis- és középvállalkozást'' említ, azon – ha törvény másként nem rendelkezik az e törvény szerinti KKV-t kell érteni.”

Mint olvashatjuk, a kkv-szektor három „alszektorra” bontható:

  • mikrovállalkozás,
  • kisvállalkozás,
  • középvállalkozás.

Az előzőek összefoglalásaként közöljük a következő táblázatot:

http://www.terc.hu/ckfinder/images/kisvallalkozas.jpg

Fontos látnunk, hogy egy vállalkozás akkor tartozik a kkv-szektorba, illetve annak egy alszektorába, ha a létszám-határoknak és a gazdálkodási (a nettó árbevételre vagy a mérlegfőösszegre vonatkozó) kikötéseknek együttesen felel meg; nem elegendő vagy az egyik, vagy a másik kritériumnak eleget tenni.

A kkv-szektorba tartozó vállalkozások -  a szektor gazdasági és társadalmi jelentőségénél fogva – az Európai Unióban és hazánkban is többféle, elsősorban gazdasági, gazdálkodási előnyhöz juthatnak, például  

  • az Európai Unió 2014-2020. évek közötti fejlesztési programjaiban a részesedésük – kormányzati célok alapján meghatározó – ezek jelentős részben vissza nem térítendő fejlesztési forrásokat jelentenek, amelyeket a kkv-szektor vállalkozásai megpályázhatnak – lásd erről bővebben a Széchenyi 2020 program keretében: http://palyazat.gov.hu/content/11910
  • közismeretek a kkv-szektorba tartozó vállalkozások adózási kedvezményei: egyfelől az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) mellett a kisvállalati adó (kiva) és a kisadózók tételes adója (kata) sem, amelyeket alapvetően a kkv-kör (főleg a mikro- és kisvállalatok) számára alkottak meg;
  • komoly likviditási előnyt jelenthet a kkv-knak a pénzforgalmi általános forgalmi adó; bizonyos esetekben csak akkor kell majd megfizetni az adót, ha a vevő valóban kifizette a számla ellenértékét;
  • igen jelentős kedvezményeket tudnak a kkv-szektor vállalkozási igénybe venni hitelfelvétel esetében, lásd például Széchenyi Kártya konstrukcióját: a mikro-, kis- és középvállalkozások egyszerűsített módon olyan kedvezményes kamatozású hitelhez juthatnak, melyet bankkártyával is igénybe lehet venni. Ennek a hitelkonstrukciónak a szakmai irányítására és a koordinációs feladatok ellátására az MKIK és a VOSZ létrehozta a KAVOSz Zrt-t: http://www.kavosz.hu/
  • az ebbe a körbe tartozó építési vállalkozások a fentieken túlmenően a munkához jutás terén is pozitív megkülönböztetésben részesülnek a közbeszerzések területén – lásd erről a 2015. évi CXLIII. törvény harmadik részét, az uniós értékhatár alatti beszerzések szabályait a 110. § - 115. § szakaszokban, ahol a mikro- és kisvállalkozások preferenciáiról olvashatunk.

A kkv-szektor számára segítséget nyújtó jogszabályok relatíve gyakran változnak, illetve az említett pályázati kiírások folyamatosan frissülnek; egyértelműen azt tanácsoljuk az ezekkel élni kívánó cégtulajdonosoknak, cégvezetőknek, hogy mindig keressék a naprakész információkat, adott esetben forduljanak adótanácsadóhoz, megfelelő szakemberhez.

 

scrollUp