Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a terc.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
további információ
Elfogadom
Nem fogadom el

Tervtanácsok

Magyar Mária
Létrehozva: 2015-11-21 / módosítva: 2018-04-24

Az építészeti értékvédelem és egyes építésügyi feladatok ellátása érdekében szakmai tanácsadó testületként településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsok működhetnek, melyek feladata különösen

  • településrendezési eszköz hiánya vagy hiányos szabályozása esetén az illeszkedési szabályok érvényesülésének elősegítése, továbbá
  • a települési környezet, a táj- és településkép,
  • a beépítési-, vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg, illetve
  • az építészeti örökség és az építészeti értékek (építészeti minőség)

külön jogszabály szerinti védelme.

 

Nem kell tervtanácsi vélemény

  • a tervpályázati eljárások szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó,
  • az építési engedélyezéshez szükséges tervek, továbbá
  • a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű építmény terveinek

készítésére kiírt tervpályázaton nyertes építészeti-műszaki tervdokumentációra.

 

A településrendezési tervtanács

A területi településrendezési tervtanács működési területe megegyezik az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területével.

A települési önkormányzat polgármestere vagy a településrendezési eszköz tervezője településrendezési tervtanácsi véleményt kérhet a készülő településrendezési eszközről a településrendezési eljárás közbenső véleményezési szakaszát megelőzően.

 

Az építészeti-műszaki tervtanácsok

 

A központi építészeti-műszaki tervtanács

  • működési területe az egész ország területére kiterjed.
  • feladata, hogy
  • az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben a másodfokú építésügyi hatóság megkeresésére véleményezze az első fokú építésügyi hatósági eljárásban a döntés alapjául szolgáló, a területi tervtanács által véleményezett építészeti-műszaki dokumentációt, valamint
  • véleményezze a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építési beruházás épületeinek építészeti-műszaki dokumentációját, ha a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendelet erre kijelöli.
  • véleményezze a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben az e rendeletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt.

 

A területi építészeti-műszaki tervtanács

  • működési területe megegyezik az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területével.
  • feladata, hogy véleményezze
  • a főpolgármester településképi véleménye hiányában a fővárosi helyi építészeti örökségvédelem alatt
  • álló területen az építéssel érintett telek közterülettel határos, vagy a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 20 méterre álló új épület építéséhez vagy ilyen helyen álló meglévő épület településképet érintő felújításához, átalakításához, bővítéséhez, továbbá
  • nem álló területen fővárosi helyi építészeti örökségvédelem alatt álló épület településképet érintő felújításához, átalakításához, bővítéséhez

szükséges építészeti-műszaki dokumentációt,

  • az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben a másodfokú építésügyi hatóság megkeresésére az első fokú eljárásban a döntés alapjául szolgáló, az önkormányzat polgármestere által - a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontjára alapozott - véleményezett építészeti-műszaki dokumentációt, továbbá
  • a polgármester településképi véleményezési eljárása hiányában a világörökségi területen a több, egy tájegységet képező település közigazgatási területén új épület építéséhez, meglévő épület bővítéséhez, valamint a településképet érintő homlokzati felújításához vagy átalakításához szükséges építészeti-műszaki dokumentációt.

Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal területi építészeti-műszaki tervtanácsként az építészeti és a beépítési jellegzetességek figyelembevételével összefüggő világörökségi területeken a több, egy tájegységet képező település közigazgatási területén végzett építési tevékenység tekintetében a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény szerint tájegységi tervtanácsokat működtethet a fenti körben. A tájegységi tervtanácsok az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben és a végrehajtására kiadott, a tájegységi tervtanácsok működéséről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint működnek.

 

Helyi építészeti-műszaki tervtanács

A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény szerint a településkép védelme érdekében az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez (településképi véleményezési eljárás). A polgármester véleményének kialakításához az önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint kikéri az önkormányzati főépítész vagy a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét.

A helyi építészeti-műszaki tervtanács feladata

  • a településképi követelmények érvényesítése,
  • az Étv. illeszkedési szabályai érvényesülésének elősegítése.

 

Örökségvédelmi tanácsadó testület

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerint a hatósági és egyéb szakmai döntések előkészítését jogszabályban meghatározottak szerint örökségvédelmi tanácsadó testületek segítik.

 

A Műemléki Tanácsadó Testület

  • A műemléki érték védelmével kapcsolatos hatósági és egyéb szakmai döntések előkészítésében vagy szakértőként a hatósági eljárás során véleményével segíti a miniszter, valamint az örökségvédelmi és építésügyi hatóság munkáját.
  • Húsz tagból áll, amelynek
  • két tagját a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézete,
  • egy tagját a Magyar Tudományos Akadémia Építészeti Tudományos Bizottsága,
  • két tagját a műemlékvédelmi szakirányú továbbképzés folytatására jogosult felsőoktatási intézmény,
  • két tagját a művészettörténet szakon mesterképzés folytatására jogosult felsőoktatási intézmény,
  • két tagját az okleveles restaurátorművész osztatlan képzés folytatására jogosult felsőoktatási intézmény,
  • két tagját a Magyar Építész Kamara,
  • két tagját a Magyar Építőművészek Szövetsége,
  • két tagját az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság,
  • egy tagját a Magyar Építészeti Múzeum

adja a Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ javaslata alapján, a műemléki területen szakértői jogosultsággal vagy kimagasló elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek közül,

  • további négy tagját az ugyanezen feltételeknek megfelelő szakemberek közül két évre a miniszter kéri fel.
  • Vizsgálja, hogy a tervezett tevékenység
  • szakszerű-e,
  • a benyújtott tervek alapján a védett műemléki érték védelmét veszélyezteti-e, valamint
  • a műemlék és műemléki jelentőségű terület esetében az érték érvényesülését szolgálja-e.
  • Vizsgálhatja az építészeti minőséget.

 

A hatóság a Műemléki Tanácsadó Testület szakvéleményét

  • az összevont eljárás elvi örökségvédelmi keretengedélyezési szakaszának megindításához vagy a keretengedélyezés szakaszában,
  • a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök egyeztetési eljárásában,
  • a hatósági eljárást megelőző egyeztetési szakaszban

kérheti, ha jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához, különleges követelmények előzetes tisztázásához szakértelem és komplex értékelés szükséges, vagy

  • a műemléki környezetet, műemléki jelentőségű területet, történeti tájat és világörökségi helyszínt és területet vagy világörökségi területet érintő összevont építésügyi engedélyezés elvi keretengedélyezési szakaszára vonatkozó örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata során szakhatósági eljárásában, továbbá
  • az országos védelem alatt álló műemléket, műemléki környezetet, műemléki jelentőségű területet, történeti tájat érintő esetben a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök egyeztetési eljárásában adott szakmai véleményhez kérheti

 

Ugyanazon ténybeli állapot mellett azonos építészeti megoldást tartalmazó építészeti-műszaki dokumentáció ismételten nem bírálható el egyik tervtanácsban sem..

 

A tervtanácsi vélemény

A tervtanács szakmai véleményét az előírt szempontok vizsgálata alapján alakítja ki és véleményében

  • a tervdokumentációt engedélyezésre
  • ajánlja vagy
  • nem ajánlja.
  • véleményét indokolja,
  • az indoklásban meghatározza azokat a jogszabályhelyeket is, amelyekre véleményét alapozta.
  • ha a tervdokumentációt engedélyezésre nem ajánlja, az indoklásában kitér azokra a javasolt tervmódosítási elemekre, amelyeket a terv átdolgozása során ajánl figyelembe venni
  • az indokolása tartalmazza a meghatározott szempontok vizsgálatát és annak eredményét, továbbá az átdolgozás szempontjait és az arra tett javaslatokat.

 

A tervtanács a jegyzőkönyvben és annak mellékleteiben foglaltak alapján külön dokumentumba foglalja a véleményét. A Világörökségi helyszínen a tájegységi tervtanácsi vélemény kialakítása során az érintett település polgármesterének álláspontját ki kell kérni és érdemben meg kell vizsgálni.

 

 

scrollUp