Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a terc.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
további információ
Elfogadom
Nem fogadom el

Választott bíróság

Magyar Mária
Létrehozva: 2018-06-27 / módosítva: 2018-06-27

A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény szerint:

  • választottbíráskodás: kereskedelmi jogviszonyokban felmerült jogvitáknak állami bírósági peres eljárás helyett a felek által választott eljárásban történő eldöntése, akár eseti, akár állandó választottbírósági intézmény folytatja le az eljárást;
  • választottbírósági szerződés a felek megállapodása, amelyben meghatározott - akár szerződéses, akár szerződésen kívüli - jogviszonyukból keletkező, köztük már felmerült vagy a jövőben felmerülő minden vagy valamely konkrétan meghatározott vitát választottbíráskodásnak vetnek alá. A választottbírósági szerződés lehet más szerződés része (választottbírósági kikötés) vagy önálló szerződés.

 

A választottbírósági szerződést írásba kell foglalni.

A felek a választottbírák számában szabadon állapodhatnak meg, a választottbírák száma azonban csak páratlan lehet [Ha a felek a választottbírák számában nem állapodtak meg, a választottbírák száma három]

A választott bírák kijelölésére irányuló megállapodás hiányában:

  • három választottbíróból álló választottbírósági tanács esetében mindegyik fél egy-egy választottbírót jelöl, és az így kijelölt két választottbíró jelöli ki az elnöklő bírót,
  • egyedül eljáró választottbíró esetében, ha a felek a választottbíró személyében nem tudnak megállapodni, bármelyikük kérésére őt a választottbíróság honlapján közzétett választottbíró-ajánlási listáról a választottbíróság elnöksége jelöli ki,
  • háromnál több választottbíróból álló választottbírósági tanács esetében a felek egyenlő arányban jelölnek választottbírákat, és a hiányzó választottbíró kijelöléséről a megválasztott bírák szótöbbséggel döntenek.

 

A felek

  • a választottbírósági tanács által követendő eljárás szabályaiban szabadon állapodhatnak meg. Megállapodás hiányában a választottbírósági tanács az eljárási szabályokat a belátása szerint határozza meg.
  • a választottbíráskodás helyében szabadon állapodhatnak meg. Megállapodás hiányában a választottbíráskodás helyét a választottbírósági tanács az eset körülményeit figyelembe véve határozza meg, ideértve különösen azt, hogy az a feleknek megfelelő legyen.

 

A felperes a felek által megállapodott vagy a választottbírósági tanács által meghatározott határidőn belül köteles előadni a kereseti kérelmét, az azt alátámasztó tényeket és a vitatott kérdéseket, az alperes pedig köteles az ezekre vonatkozó védekezését előterjeszteni, kivéve, ha a felek a perbeli nyilatkozatok tartalmát illetően eltérően állapodtak meg. A felek nyilatkozataikkal együtt előterjeszthetik bizonyítékaikat is.

Ha a felek eltérően nem állapodtak meg, a választottbírósági eljárás során bármelyik fél módosíthatja vagy kiegészítheti keresetét, illetve védekezését, kivéve, ha a választottbírósági tanács az ezzel okozott késedelem miatt annak előterjesztését nem engedi meg.

 

A választottbírósági tanácsnak a jogvitát a felek által a vitás kérdések érdemi eldöntésére választott jog rendelkezéseivel összhangban kell eldöntenie. A felek eltérő megállapodásának hiányában a választottbírósági tanács szótöbbséggel hozza meg határozatát, többségi álláspont hiányában a választottbírósági tanács elnöke dönt.

Ha az eljárás során a felek a jogvitában egyezséget kötnek, a választottbírósági tanács az eljárást megszünteti.

 

A választottbírósági ítéletet és az eljárást megszüntető végzést írásba kell foglalni, és azt a választottbírósági tanács tagjai aláírják. Több választottbíró eljárása esetén elegendő a tagok többségének aláírása, feltéve, hogy az elmaradt aláírás hiányának okát feltüntetik az ítéleten.

A választottbírósági ítéletben rögzíteni kell a döntés alapjául szolgáló indokokat.

A választottbírósági ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté; annak végrehajtására a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok irányadók.

 

Magyarországon állandó választottbíróságként a Kereskedelmi Választottbíróság, illetve az eljárási szabályzata szerint megalakított választottbírósági tanács jár el, mely ellátja az ügyrendjében és az eljárási szabályzatban meghatározott feladatait.

A Kereskedelmi Választottbíróság szervei:

  • a héttagú elnökség, mely általános döntéshozó szerve. Az elnökségbe az elnököt és két tagot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, egy-egy tagot pedig a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Budapesti Értéktőzsde Zrt., a Magyar Bankszövetség, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara delegál.
  • a Kereskedelmi Választottbíróság ügyvitelét ellátó titkárság.

Az alelnöki tisztséget a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Budapesti Értéktőzsde Zrt., a Magyar Bankszövetség, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara által delegált tag tölti be. Az alelnöki tisztségben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Budapesti Értéktőzsde Zrt., a Magyar Bankszövetség, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara által delegált tagok - ebben a sorrendben - évente váltják egymást.

 

 

scrollUp