magyar-
Vízgazdálkodási bírság
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Vgt.) alapján vízjogi engedély alapján végzett építési tevékenységhez kötődően a Vgt. vízgazdálkodási bírság megfizetését írja elő. A vízjogi engedélyt – építési tevékenységhez kapcsolódóan – a vízügyi hatóság ad ki
-
a vízimunka elvégzéséhez, a vízilétesítmény megépítéséhez és átalakításához (vízjogi létesítési engedély),
-
a vízilétesítmény használatbavételéhez és üzemeltetéséhez, a vízhasználathoz (vízjogi üzemeltetési engedély), és
-
a vízilétesítmény megszüntetéséhez (megszüntetési engedély).
Amennyiben a vízimunka elvégzése, illetve a vízi létesítmény megépítése vagy átalakítása jogerős hatósági engedély nélkül, vagy a jogerős hatósági engedélytől eltérően történt, a létesítő részére az üzemeltetési engedély kiadása megtagadható.
Amennyiben a hatóság a vízimunka, vízi létesítmény megvizsgálása után - az eset összes körülményeire is figyelemmel - a létesítő részére a fennmaradási engedélyt utólag megadja, egyidejűleg vízgazdálkodási bírság megfizetését kell előírni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. Természetes személyre a kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.
A vízgazdálkodási bírságot vízimunka, vízi létesítmény kivitelezőjével szemben kell kiszabni, kivéve
a) a kivitelező kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a jogellenes létesítésért való felelősség nem őt terheli, vagy
b) a kivitelező személye nem ismert.
Nem szabható ki vízgazdálkodási bírság
a) a vizeket érő balesetszerű szennyezés azonnali elhárítása érdekében szükséges, valamint
b) a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló kormányrendelet szerinti rendkívüli védekezés műszaki feladataihoz kötődő,
vízjogi engedély hiányában létesített vízilétesítmények, vagy végzett vízimunka esetében, ha az egyébként engedélyezhető lett volna.
A Vgt. alapján a jogszabályban, hatósági határozatban vagy közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban szereplő vízgazdálkodási előírást megszegője, ideértve a vízgazdálkodási adatszolgáltatási, nyilvántartás-vezetési kötelezettséget is, a jogsértő magatartás súlyához igazodó, legfeljebb 1 000 000 forint összegű vízgazdálkodási bírságot köteles fizetni. Természetes személyre a kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.
A bírság összegének számítására, a bírság megfizetésére a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 438/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet alkalmazandó. A bírság alapja – a fennmaradási engedélyezés és az adatszolgáltatási kötelezettségek nemteljesítése esetét kivéve – a vízilétesítmény értéke, amely a vízilétesítmény létrehozásának teljes költségével egyezik meg, mely magában foglalja a tervezés, az engedélyezés, a beépített anyagok és a kivitelezés költségeit is.
Az eljáró hatóság a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet alapján a megyei katasztrófevédelmi igazgatóságok
2. Építésfelügyeleti bírság
Az építésfelügyeleti bírság megállapítására az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet – figyelemmel annak 1. § (2) bekezdésében foglaltakra – alkalmazandó.
3. Egyéb szankciók
Az általános szabályok szerint.
