magyarA szabályozást a 2010/30/EU „energiacímkézési” irányelvhez[1] kapcsolódó, közvetlen hatályú, a vízmelegítőkre, a melegvíz-tároló tartályokra, valamint a napenergia készüléket tartalmazó csomagokra vonatkozó 812/2013/EU rendelet[2] tartalmazza. (Megjegyzés: a 2010/30/EU irányelvet 2017. augusztus 1-től felváltotta a 2017/1369 (EU) rendelet[3], a 812/2013/EU rendelet a 2017/1369 (EU) rendelethez kapcsolódóan is érvényesnek tekintendő.)
A rendelet hatálya a következő berendezésekre terjed ki:
- a legfeljebb 70 kW mért hőteljesítményű vízmelegítők;
- a legfeljebb 500 liter tárolási térfogatú melegvíz-tároló tartályok;
- a legfeljebb 70 kW mért hőteljesítményű vízmelegítőből és napenergia-készülékből álló csomagok.
A rendelet nem alkalmazandó a következő berendezésekre:
- a kifejezetten a főként biomasszából előállított folyékony vagy gáznemű tüzelőanyagok használatára tervezett vízmelegítők;
- a szilárd tüzelőanyaggal üzemelő vízmelegítők;
- a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv[4] hatálya alá tartozó vízmelegítők;
- a 811/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet[5] 2. cikkében meghatározott kombinált fűtőberendezések;
- azokra a vízmelegítőkre, amelyek nem felelnek meg legalább a VII. melléklet 3. táblázatában meghatározott, a legalacsonyabb referenciaenergiára vonatkozó terhelési profilnak;
- a kizárólag forró ital, illetve étel készítésére tervezett vízmelegítők.
A fontosabb fogalmak a következők:
A 2. cikk 1. pontja szerint:
„vízmelegítő: olyan készülék, amely
- külső ivó- vagy szanitervízforráshoz kapcsolódik;
- adott hőmérsékletű, mennyiségű és áramlási sebességű, meleg ivó- vagy szanitervíz adott időközönként történő előállítása céljából hőt fejleszt és ad át; és
- egy vagy több hőfejlesztő berendezéssel rendelkezik;”
A 2. cikk 9. pontja szerint:
„melegvíz-tároló tartály: olyan edény, amely vízmelegítésre, illetve helyiségfűtésre használt meleg víz tárolására szolgál, és – esetlegesen egy vagy több tartalék merülő fűtőbetéttől eltekintve – nem rendelkezik hőfejlesztő berendezéssel;”
A 2. cikk 11. pontja szerint:
„napenergia-készülék: önállóan forgalomba hozott, kizárólag napenergiával működő rendszer, napkollektor, napenergiával működő melegvíz-tároló tartály vagy a kollektorkörben található szivattyú;”
A II. mellékletben a vízmelegítők energiahatékonysági osztályait (A+++–G) a ηwh vízmelegítési hatásfoktól függően sorolják be, amely azonban függ a névleges terhelési profiltól is. A különböző terhelési profilokat a III. melléklet 1. táblázata definiálja a következő paraméterek függvényében:
- hasznos vízáramlási sebesség (f),
- hasznos vízhőmérséklet (Tm),
- hasznos energiatartalom (Qtap)
- csúcshőmérséklet (Tp),
- referenciaenergia (Qref)
A Qref referenciaenergia a 07:00–21:45 közötti időtartamban meghatározott vízvételek hasznos energiatartalmainak napi összege. E paraméter nagysága szerint növekvő sorrendben a névleges terhelési profilok jelölése a következő: 3XS, XXS, XS, S, M, L, XL, XXL.
Az energiahatékonysági osztályoknak a hatásfoktól függő besorolását mutatja bizonyos készülékcsoportok esetére az 1. táblázat.
1. táblázat: A fűtőberendezések szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályai, kivéve az alacsony hőmérsékletű hőszivattyúkat és az alacsony hőmérsékletű használatra szolgáló hőszivattyús helyiségfűtő berendezéseket
|
Szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztály |
ηs szezonális helyiségfűtési hatásfok (%-ban) |
|
A+++ |
ηs ≥ 150 |
|
A++ |
125 ≤ ηs < 150 |
|
A+ |
98 ≤ ηs < 125 |
|
A |
90 ≤ ηs < 98 |
|
B |
82 ≤ ηs < 90 |
|
C |
75 ≤ ηs < 82 |
|
D |
36 ≤ ηs < 75 |
|
E |
34 ≤ ηs < 36 |
|
F |
30 ≤ ηs < 34 |
|
G |
ηs < 30 |
A termékismertető adatlapokra, egyéb dokumentációkra és a címkékre vonatkozó előírásokat 2015. szeptember 26-tól kell alkalmazni, de az ún. 2. címkékre vonatkozó előírások 2019. szeptember 26-tól lépnek hatályba. A rendelet a különböző fűtőberendezések fajtájától függően tizennégy címketípust határoz meg. Ezek közül példaképp egy egyszerűbb készüléktípus 1. címkéjét mutatjuk be az 1. ábrán.
1. ábra: Az A++ és G közötti szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályba tartozó helyiségfűtő kazánok 1. címkéje 2015. szeptember 26-tól
A címkén a következő adatoknak kell szerepelnie:
- I. a beszállító neve vagy védjegye;
- II. a beszállító által megadott modellazonosító;
- III. a helyiségfűtési funkció;
- IV. a készüléknek a II. melléklet 1. pontja szerint megállapított szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztálya; a helyiségfűtő kazán szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályát jelző nyíl hegye legyen egy magasságban az energiahatékonysági skála megfelelő szintjét jelző nyíl hegyével;
- V. a mért hőteljesítmény kW-ban kifejezett, a legközelebbi egész számra kerekített értéke;
- VI. az LWA hangteljesítményszint beltéri értéke dB-ben kifejezve, a legközelebbi egész számra kerekítve.
Ugyanennek a fűtőberendezésnek a 2019. szeptember 26-tól alkalmazandó 2. címkéje látható a 2. ábrán.
2. ábra: Az A+++ és D közötti szezonális helyiségfűtési energiahatékonysági osztályba tartozó helyiségfűtő kazánok 2. címkéje 2019. szeptember 26-tól
A címkén szereplő adatok ugyanazok, mint amelyeket az 1. ábránál felsoroltunk. A két címke között az a lényeges különbség, hogy 2019-től a legkedvezőbb energiahatékonysági osztályok tovább bővülnek az A+++ osztállyal, a legkedvezőtlenebb energiahatékonysági osztályok viszont szűkülnek, mert az E–G energiahatékonysági osztályok megszűnnek. A forgalomba hozott berendezésekkel szembeni energiahatékonysági elvárások tehát szigorodnak.
[1] az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről szóló 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2010. május 19.) (2017. augusztus 1-től hatályát vesztette)
[2] a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a vízmelegítők, a melegvíz-tároló tartályok, valamint a vízmelegítőből és napenergia-készülékből álló csomagok energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló 812/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2013. február 18.)
[3] az energiacímkézés keretének meghatározásáról és a 2010/30/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2017/1369 (EU) európai parlamenti és tanácsi rendelet (2017. július 4.)
[4] az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2010. november 24.)
[5] a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyiségfűtő berendezések, a kombinált fűtőberendezések, a helyiségfűtő berendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok, valamint a kombinált fűtőberendezésből, hőmérséklet-szabályozóból és napenergia-készülékből álló csomagok energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló 811/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2013. február 18.)
