logo

Megváltoztak a 300m2 alatti új lakóépület építési szabályai!

  • 713
  • 2016. január 11.

Könnyebb vagy problémásabb a megoldás, mint az eddigi?

A válaszhoz a részletes elemzést az Építésügyi Tudás Műhely „SZAKMAI BÖNGÉSZŐ” témakörében a „Szakmai anyagok” főcím és azon belül a „Hatósági tevékenység” alcím alatt találhatja meg. JÓ BÖNGÉSZÉST!

 

Napjainkban a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építési szándéka esetén a tervezőnek a helyi építési szabályzat rendelkezései közül csak az építési telek megengedett legnagyobb beépítettségét, megengedett legnagyobb építménymagasságát vagy beépítési magasságát, szabályozási vonalát és beépítési módját vagy építési helyét kell figyelembe venni. A helyi építési szabályzat egyéb előírásai (pl. építészeti értékvédelem, településkép) figyelmen kívül hagyhatóak. Azonban a törvényi rendelkezések nem szólnak arról, hogy az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeleti szabályozás előírásai (építmény elhelyezése és kialakítása) is figyelmen kívül hagyhatóak, ezért a tervezőnek ezeket – mint anyagi jogi előírásokat - továbbra is szem előtt kell tartania.

 

A legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén már elegendő a szándékot egyszerű bejelentés formájában a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal bejelenteni az építésügyi hatóságnak. A bejelentést papír alapon vagy elektronikus úton kell megtenni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet kérelem benyújtására vonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazásával, az Országos Építésügyi Nyilvántartás használatával, vagyis az ÉTDR igénybevételével.

 

A bejelentésnek csak az építtető nevét és lakcímét, szervezet esetén a megnevezését és székhelyének megjelölését, továbbá az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, az építészeti-műszaki tervező (beleértve a szakági tervezőt is) nevét, elérhetőségét, kamarai névjegyzéki bejegyzésének számát, számított építményértéket és az építtető aláírását kell tartalmaznia.

A bejelentéshez csupán egyszerű bejelentési dokumentációt kell mellékelni.

 

A bejelentést építésügyi hatósági eljárás nem követi, mert a bejelentés nem minősül közigazgatási hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemnek, sem hivatalbóli eljárás megindítására okot adó körülménynek. Ezért az építtető az építési tevékenységet a bejelentés benyújtását követő naptól számított tizenöt napos határidő elteltét követően meg kezdheti.

 

Hiányos bejelentés esetén a jegyző nyolc napon belül tájékoztatja az építtetőt a hiányokról és arról, hogy bejelentése nem minősül bejelentésnek, továbbá az építés elkezdése az építési tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeit vonja maga után.

Ha az építéssel érintett ingatlanon az építtetőn kívül más személy is rendelkezik tulajdonjoggal, a jegyző a bejelentésről - annak benyújtásától számított nyolc napon belül - tájékoztatja a jogosultat.

 

Az építtető az építési tevékenységet az építési naplóval kapcsolatos szabályokra figyelemmel kezdheti meg, ez többek között azt jelenti, hogy a napló megnyitásához kell a tulajdonosi hozzájárulás, a naplóhoz pedig csatolni kell a szerkezeti típustól, nagyságrendtől függő tartalmú kivitelezési tervet is.

 

A jegyző a bejelentés tényéről és tartalmáról tájékoztatja az építésfelügyeleti hatóságot az építésfelügyeleti tevékenység ellátása érdekében.

Az egyszerű bejelentési dokumentációtól való eltérést tizenöt nappal az eltérés megvalósítását megelőzően kell bejelenteni.

 

Az épületet a bejelentéstől számított tíz éven belül fel kell építeni és a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjétől, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjétől, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőtől. A hatósági bizonyítvány iránti kérelemhez mellékelni kell az elektronikus építési napló összesítő lapját, az energetikai tanúsítványt, valamint - ha a hatósági bizonyítványért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni - a díj megfizetésének igazolását. A hatósági bizonyítványért az alábbi igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

 

 

 A

 B

 1.

 A bejelentéstől számított évek száma

 Fizetendő igazgatási szolgáltatási díj

 2.

 0-3

 díjmentes

 3.

 3-4

 200 000 forint

 4.

 4-5

 400 000 forint

 5.

 5-6

 600 000 forint

 6.

 6-7

 800 000 forint

 7.

 7-8

 1 000 000 forint

 8.

 8-9

 1 200 000 forint

 9.

 9-10

 1 400 000 forint

 

A hatósági bizonyítványt a kiállítója a kiállítással egyidejűleg feltölti az Országos Építésügyi Nyilvántartásba.

 

Ha a bejelentéstől számított tíz éven belül nem építették fel az épületet, az elkészült építményt le kell bontani. Ha a bejelentés alapján végzett építési tevékenység eredményeként megvalósult építményt le kell bontani, az építésfelügyeleti hatóság a bontás elrendelése során az építésrendészeti eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával jár el.

 

Ha a bejelentéstől a kivitelezés során újabb bejelentés nélkül eltértek, az jogszerűtlen építési tevékenységnek minősül és az építésfelügyeleti hatóság a megfelelő jogkövetkezményeket alkalmazza. Szakszerűtlen a kivitelezési tevékenység, ha azt helyi építési szabályzat figyelembe vehető előírásai és az alapvető követelmények, valamint a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével végzik, vagy a tevékenység végzése az életet, az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot vagy használatot eredményez. Az építésfelügyeleti hatóság ez esetben is az előírt szankciókat alkalmazza.

 

scrollUp