Ezen a napon lépett hatályba az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) módosításának első üteme. A második módosítási ütem július 1-jén, a harmadik pedig szeptember 1-jén lesz hatályos.
Tekintettel arra, hogy a törvénymódosításhoz kapcsolódó kormányrendeleti változtatások még nem jelentek meg, ezért részletes elemzésbe ma még nem bocsátkozunk, csupán a törvénymódosítás egyes elemeire hívjuk fel a figyelmet.
A legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén a Kormány az év elején bejelentési kötelezettséget írt elő, minimális telepítési-építési követelménnyel és tervdokumentációs melléklettel.
A betartandó telepítési követelmények most szigorodtak, mert a bejelentés műszaki tartalmának kidolgozásakor a telepítési követelményeket szélesebb körben kell figyelembe venni, mint eddig.
A legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén a létesítésekor a helyi építési szabályzatban meghatározott
a) övezet, építési övezet területi lehatárolását;
b) övezetre, építési övezetre vonatkozóan
ba) a védelemmel és korlátozásokkal érintett területeken a szennyvízelvezetés vagy tisztítás szabályait közegészségügyi szempont szerint,
bb) a megengedett legnagyobb beépítettséget,
bc) a telken, az építési telken elhelyezhető épület, valamint az önálló rendeltetési egység számát,
bd) a megengedett legnagyobb beépítési magasságot vagy építménymagasságot,
be) a szabályozási vonalat,
bf) a beépítési módot, az építési helyet és
bg) a minimális zöldfelület mértékét;
c) országos vagy helyi építészeti örökségvédelemmel, településképi védelemmel, országos régészeti-, táj- és természetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá a veszélyeztetett területekre, a természeti csapások elleni védelemre, a katasztrófavédelemre vonatkozó követelményeket, védőterületet, védőtávolságot
figyelembe kell venni.
Az építési tilalomra vonatkozóan pontosításra került, hogy a tilalom nem terjed ki:
a) a tilalom hatálybalépésekor hatályos építésügyi hatósági engedéllyel megvalósuló építési, javítási-karbantartási és a jogszabályokban megengedett más építési munkákra, valamint a 33/A. § szerinti egyszerű bejelentés alapján megkezdett tevékenységre.
A bejelentés kezdeményezésével kapcsolatban a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén egyértelműbbé vált, hogy
a) az építtető az építési tevékenységet a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal - kormányrendeletben meghatározottak szerint - a nevének és lakcímének, szervezet esetén a megnevezésének és székhelyének megjelölésével, július 1-jéig akármilyen formában, ezt követően kizárólag elektronikus úton [BK1] jelenti be az építésügyi hatóságnak,
b) ha a tervező a tervezés során a közműellátás és az égéstermék-elvezető megvalósítása érdekében az arra jogosult szolgáltató hozzájárulását vagy jóváhagyását kéri, és arra nyolc napon belül nem kap érdemi választ, a hozzájárulást vagy jóváhagyást megadottnak kell tekinteni,
c) a bejelentéshez kormányrendeletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentációt kell mellékelni,
d) a kivitelezési dokumentációtól kormányrendeletben meghatározott eltérést be kell jelenteni.
Az építtető pedig köteles az építész tervezőt tervezői művezetésre megbízni.
Változás az is, hogy az építési tevékenységet – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik csak kivitelezési dokumentáció alapján lehet végezni. A kivitelezési dokumentáció tartalma – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – nem térhet el a hatósági eljárásban záradékolt építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól.
Könnyítésnek tűnik, hogy a törvényből törölték azt a kötelezettséget, miszerint építési szakmunkát csak az végezhet, aki az adott tevékenység végzésének megfelelő, jogszabályban meghatározott szakképesítéssel, rész-szakképesítéssel rendelkezik.
A kivitelező, a felelős műszaki vezető és az építtető felelőssége az alábbiak szerint változott.
A kivitelező felel:
- az építőipari kivitelezési tevékenység jogszerű megkezdéséért és folytatásáért, az építési napló vezetéséért, kivitelezői jogosultságának meglétéért,
- az építtető által rendelkezésére bocsátott, hatósági eljárásban záradékolt építészeti-műszaki dokumentációban, valamint a kivitelezési dokumentációban előírtak betartásáért és betartatásáért.
A felelős műszaki vezető felel:
- az építményfajtának, építési tevékenységnek megfelelő jogosultságának meglétéért,
- a szakmunka irányításáért,
- a kormányrendeletben meghatározott feladatai körében az építmény, építményrész jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési dokumentációnak megfelelő megvalósításáért.
Az építtető felel:
- az építési beruházás teljes fedezetének biztosításáért,
- az engedélyezési és kivitelezési terv tervezőjének, az építési műszaki ellenőr, valamint a kivitelező kiválasztásáért,
- az építésügyi hatósági engedély, építésügyi vagy építésfelügyeleti tudomásulvétel megszerzéséért,
- a hatósági eljárásban záradékolt építészeti-műszaki dokumentációban, valamint a kivitelezési dokumentációban foglaltak betartásáért.
Az építésfelügyeleti és az építésügyi hatóság feladatainak változásai.
Az építésfelügyeleti hatóság:
- a helyszínen, illetve a Nyilvántartás igénybevételével ellenőrzi az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez előírt építési napló meglétének, vezetésének módját és tartalmát,
- jogszabályban meghatározott módon az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását építési napló hiányában megtiltja.
Az építésügyi hatóságnak külön kormányrendeletben foglaltak szerint el kell rendelnie a jogszerűtlen építési tevékenység esetében az építési tevékenység végzésének megszüntetését, valamint a hatósági eljárásban záradékolt építészeti-műszaki dokumentációnak vagy az egyszerű bejelentésnek megfelelő állapot kialakítását.
A szabálytalanság fogalomkörének változásai.
Jogszerűtlen az építési tevékenység, ha
a) a jogszabály alapján hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételhez kötött építési vagy bontási tevékenységet
aa) engedély vagy tudomásulvétel nélkül,
ab) az engedélytől vagy tudomásulvételtől eltérően,
ac) az engedély jogerőssé válása nélkül – kivéve, ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá válik –,
vagy
ad) a jogerős engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére;
b) a 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet
ba) bejelentés nélkül, vagy
bb) a bejelentett és a kormányrendeletben meghatározott mértékű változás bejelentésétől eltérően;
c) ahhoz jogszabály alapján építési napló vezetése szükséges és a tevékenységet építési napló hiányában
végzik.
Szakszerűtlen a tevékenység, valamint a kivitelezői tevékenység, ha
a) azt – a 33/A. § szerinti építési tevékenység kivételével – a helyi építési szabályzat rendelkezéseitől eltérően végzik,
b) a 33/A. § szerinti építési tevékenység esetén a 13. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően végzik,
c) az alapvető követelmények, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével végzik, vagy
d) a tevékenység végzése az életet, az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot vagy használatot eredményez.
Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg, az építésügyi hatóság arra az építtető vagy a tulajdonos kérelme alapján – amennyiben az építmény, építményrész fennmaradása nem eredményez az életet, egészséget veszélyeztető használatot vagy állapotot – fennmaradási engedélyt ad, ha
- az e törvényben, az egyéb jogszabályban meghatározott műszaki és egyéb feltételek teljesülnek, vagy
- az építményt, építményrészt építési vagy más tevékenységgel szabályossá teszi, vagy
- az műemlékvédelmi érdeket nem sért.
Az így kiadott fennmaradási engedély nem mentesít az egyszerű rendelkezéseinek alkalmazása alól.
[BK1]hatályba lép: 2016. július 1.
