Termék listázás

Alpár Ignác a dualizmus korának egyik legtermékenyebb magyar építésze, a historizáló architektúra kiváló képviselője volt. Nagyszámú alkotása valósult meg Erdélyben. Széles hírnévre az Ezredéves Országos Kiállítás történelmi épületegyüttesnek tervezőjeként tett szert, majd a századfordulón a Tőzsdepalota és az Osztrák–Magyar Bank pályázatának elnyerésével a pénzügyi épületek specialistájává emelkedett. Ezután a főváros legnagyobb banképületei és egy biztosítótársaság székháza, az Anker-ház valósult meg elképzelései szerint az 1910-es évekig. 

A végeselemmódszer egy sajátos, számítógépet használó számítási módszer, melynek fő felhasználási területe a mérnöki munka segítése. A könyv megismertet a módszer lényegével: milyen matematikai alapokra épül, melyek a legfontosabb lépései, hogyan kapcsolódik a mechanika más számítási eljárásaihoz, mi a sajátossága a legfontosabb szerkezettípusok vizsgálatának, hogyan célszerű értékelni az eredményeket, és mire kell vigyázni a modellalkotás során. A könyvet ajánljuk egyetemi hallgatóknak, leendő mérnököknek, és a gyakorlati tervezési, számítási munkák világában élő szakembereknek.

"Munkája persze van szerte az országban. (...) Műegyetemi tanszéke mellett az ország akkori legnagyobb létszámú tervező irodáját szervezi meg.(...)  A két világháború közötti szakasz második felében ez az iskola képviselete a mérsékelten haladó, a száraz német konstruktivizmustól távolálló, a magyar tájban jobban beillő, néha nemzeti vonatkozásokat is tükrözni szándékozó irányzatot. (…) Hogy barokk volt? Hát Istenem, barokk volt maga az ország is. Így volt, és ez ma már történelem. Az pedig bizonyos, hogy Wälder Gyula volt a legkifejezőbb építésze.”

Hevesy Sándor

Batár Attila Párizsi térportrék című legújabb kötete 19 párizsi teret mutat be rajzzal, fotókkal, pontos leírással. Batár Attila 1925-ben született Budapesten, ahol először történelem szakon diplomázott, majd 1963-ban elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki karát. 1956-ban aktív résztvevője volt a forradalmi megmozdulásoknak, ezért állandó zaklatásnak volt kitéve. 1968-ban Franciaországba menekült, 1970–1990 között az Egyesült Államokba költözött, majd 1990-től Párizsban él. A városi terek, mint az urbánus lét legfontosabb helyei, évtizedek óta szemlélődésének tengelyében állnak. Számos kötete jelent meg erről.

A könyv a festéknagykereskedők és az iparág néhány képviselőjének a szakmai életét mutatja be, azt, hogy milyen gazdasági viszonyok között jött létre a festékesek számára is a rendszerváltozás. Ezzel emlékezetessé tesszük azt az izgalmas kort, emléket állítunk az akkori eseményeknek és természetesen a benne szereplőknek is.

Selyemfényű /félfényes/ Canon fotópapír.

Összevont Építőipari Normarendszer ÖN II/1. Keverékek és ideiglenes segédszerkezetek

11. Keverékkészítés

Szrogh György építésztervezői munkássága tanúsítja, hogy a száraz "program-csontvázhoz" milyen humánus, szubjektív "testet-lelket" teremthet a művész. Testet, tehát tömeget, fénnyel és plasztikai hatásokkal gazdagított formai kompozíciót, és lelket, tehát - a hasznos szolgálaton túl - a környezetre sugárzó belső tartalmat. Az embert és a természetet szerető humánuma, belső derűje vezette ötven éven keresztül Leica kameráját, amely megörökítette az ember alkotta szépséget. Könyvében megosztja velünk bölcs gondolatait. Megtanít látni, s miközben térben és időben követjük gondolatait, körbeutazzuk bolygónkat.

A könyv a klasszikus formatant tárgyalja. Bemutatja az antikra épülő építészeti világ formáit és gondolkodását is, tulajdonképpen formatani segédlet. Célunk valóban a segítség - ahogyan az a "segédlet" szóban benne is van - vagyis az építtetők megfogalmazásainak és a tervezők munkásságának könnyítése. Éppen ezért e könyv felépítése nem szigorúan véve történeti alapú, hanem a szerkezetek és részletek homlokzati logikáján alapszik.

Az építészeti tervezés intézményesített formájának, a tervezővállalatok kialakulásának és a nagylétszámú tervezőirodák megjelenésének inkább politikai, mint tervezésszervezeti okai voltak. Ennek ellenére a háború utáni magyar építészet szempontjából meghatározó eredmény lett később az építészeti célok elsődlegességének térnyerése a magasabb szempontként indult ideológiai kényszer helyett.