A Historizmus c. könyv az újkor, a kialakuló polgári társadalom építészetéről szól, nagyjából a XVIII. század közepétől a XX. század második évtizedéig, az első világháborúig tart. Első fejezetében az általános építészettörténeti összefoglaló kívánja bemutatni a kort, annak társadalmi, kulturális körülményeivel együtt. Részben ide kívánkozott az a terjedelmes bevezetés, amely elhagyhatatlan bármely építészettörténeti kor bemutatásakor. Az építészeti fejlődést elemző fejezet, a funkcionális, szerkezeti és formai változások, az építészettel foglalkozó számára az építészeti igények, feladatok és megoldások áttekintő jellegű rendszerét adja. Az anyagokra, szerkezetekre, a technológiára és az ezekből is következő formára, térszervezésére, tömeg és homlokzatalakításra vonatkozó összefoglalások már szorosabban kapcsolódnak a történeti kifejtéshez, ezért ezeket a történet részletes tárgyalása előtt foglaljuk össze. Művészettörténész szemmel, vagy társadalomtudósként a hangsúlyok máshová is helyeződhetnek, de a tankönyv jelleg feltételezi a tantárgyi környezetet.
A további három fejezet a historizmus kialakulását, fénykorát és elmúlását taglalja. A "historizmus" szó értelmezése itt szorosan a vizsgált korszakra vonatkozik. A tárgyalás módja részben felsorolás, részben részletes elemzés. A magyar építészet megfelelő korszakának ismertetése során a nemzetközi példáknál részletesebb, de a teljes magyar építészettörténetnél szűkebb tárgyalás volt a cél. A historizmus építészete hazánkban európai színvonalú, megismerése és megértése ezért kiemelkedő fontosságú.
Az építészet története sorozat kötetei negyven éve az Építészmérnöki Kar alaptankönyvei. A szerzők többsége sajnos már nincs közöttünk, de Hajnóczy Gyula, Szentkirályi Zoltán, Szűcs Margit, Sódor Alajos, Zádor Mihály a könyveken keresztül mégis velünk élnek és hatással vannak ránk. Gondolataik semmit sem veszítettek elevenségükből, amin átsüt a téma iránti elkötelezettségük és szeretetük. Büszkék vagyunk rá, hogy a könyveket újra kiadhatjuk és a múlt megismerésének vállalkozását továbbvihetjük. Jelen kötet szerzője, Kalmár Miklós fent említett professzorok tanítványa, szellemében ugyan azt folytatja, mint elődei.
