Termék listázás

Összevont Építőipari Normarendszer ÖN IV/6. Építőmesteri munkák

36. Vakolás és rabicolás

Adolf Loos (1870-1933) építészként és íróként is a modern építészet klasszikusai közé tartozik. Épületbelsői, lakberendező tevékenysége, villái és a Goldmann&Salatsch cég számára épült, ma már csak Looshausként emlegetett üzletháza a kiemelkedő tehetségekben bővelkedő bécsi századforduló alkotói között is fontos helyet biztosított számára. Barátai közé tartozott többek között Karl Kraus, Peter Altenberg, Arnold Schönberg és Oskar Kokoschka. Loos munkásságában az építész tevékenység és az írás elválaszthatatlanul összetartoznak. Nemcsak építészettel foglalkozott, esszéi, elemzései kiterjedtek a tárgyi kultúra és az életforma kérdéseire is. S címzettje sem pusztán a szakmai közönség volt, hanem a tágabb nyilvánossághoz, laikusokhoz is szólt, akiket használóként és befogadóként e kultúra részeseinek és alakítóinak tekintett. Kérdésfeltevései így a modern kultúra (vagy szerinte inkább: kulturálatlanság) tágabb környezetére, összefüggéseire irányultak, műfajilag pedig a kritika, az esszé, a polémia formájában fogalmazódtak meg.

Péter Vladimir a mai magyar fémműves formatervezés vitathatatlanul egyik legjelentősebb alakja. Könyve tárgyszerű és szikár önvallomás, aminek legfontosabb témája azonban maga az életmű. Máté Gábor fotóin megismerhetővé és értelmezhetővé válnak a tárgyak, amelyek végtelen közelségbe kerülhetnek az olvasóval. A tárgy nem kér "történetet", magát magyarázza, megfelelősége közvetlen módon igazolódik. Az ilyen műtárgy természetes érhálózaton keresztül jut a környezet megcélzott pontjai felé. Ott aztán megfogan, gyökeret ereszt, és megkezdi dolgos életét, vagy ha nem rögzül, akkor haszontalan kacattá válik? (Péter Vladimir). A kötetet Vargha Balázs tervezte.

Összevont Építőipari Normarendszer ÖN XI/5. Kiegészítő tevékenységek, létesítmények

92. Szabadidő és sport létesítmények

 A könyv anyagtani vonatkozású fejezetekben ismerteti az áthidaló- és födémelemek keresztmetszetét, legfontosabb méreteit (táblázatos formában), illetve a gyártói előírásokat. A kivitelezéssel foglalkozó fejezetekben a beépítés menetét, legfontosabb szabályait sajátíthatja el a tanuló/olvasó. Külön fejezetben mutatja be a koszorúk és párkányok szerkezetalakítási elveit, illetve a kivitelezés menetét, majd áthidalások, födémek csomóponti rajzaival, terveivel, illetve a vonatkozó munkavédelmi előírások bemutatásával zárul. A rajzok elemzését, megértését mennyiség számítási feladatok támogatják. Az egyes fejezetek végén számos kérdést és gyakorlati feladatot tartalmaz.

Forrásanyagokra (emlékiratok, korabeli sajtó) és régészeti leletekre, kórházépítészeti emlékekre támaszkodik ez a munka, melyet gazdag képanyag (metszetek, képeslapok) illusztrál. A főváros azon ritka települések egyike, ahol az egymásra épülő korok emlékei jól elkülöníthetők. Kis történelmi sétát teszünk a pesti és a budai oldalon: a kórházak, gyógyító helyek történeti fejlődése már a rómaiaktól, a népvándorlás korától nyomon követhető. Időrendben, a keresztény középkortól (kolostorházak, gyógyító rendek) a felvilágosult abszolutizmus, majd a reform- és a dualizmus korszakán át (orvosi karok, kórházrendszer), a 20. század újrakezdésein és korszerűsítésein keresztül napjainkig mutatjuk be a gyógyító város történelmét. 

A munkafüzet a gyakorlati munka elősegítésére készült, célja hogy segítse a gyakorlatokon végzett munkát és az egyes témakörök önálló feldolgozását.

A szerző korábbi nagysikerű könyvének bővített változata a Nagyalföldön elterjedt búbos kemencéket mutatja be. Megismerhetjük belőle a kemencék történetét, a különböző formai változatokat, a használat csínját-bínját és nem utolsósorban a kemenceépítés fortélyait, amelyre kiemelt hangsúlyt helyez, hiszen nem titkolt szándéka, hogy segítse azokat, akik búbos kemencét szeretnének építeni lakásukban vagy kertjükben. Az új kiadás a korábbinál gazdagabb képanyaggal segíti az olvasót a könnyebb tájékozódásban és a megismerés örömében.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kara a magyar műszaki felsőoktatás okl. építészmérnök képzésének legnagyobb létszámú és legnagyobb múltú szervezeti egysége, amely hivatásának tekinti az erős alapképzésre épülő differenciált, többszintű, különböző szakirányú minőségi oktatást, valamint az elitképzést. Az évkönyv a BME Építészmérnöki Kar 11 tanszékének szervezeti felépítését, a tanszékek munkatársait, az ottani alkotó tevékenységet - építészet, pályázatok, kiállítások, könyv, tankönyv, publikációk, kutatások, szakértések - mutatja be. Segít eligazodni az egyes tanszékek oktatási rendje, tantárgyai között. A rajzokat és terveket az elmúlt két év legjobb hallgatói munkáiból válogattuk az első évesektől a diplomázókig. A szép kivitelű évkönyvet nemcsak az egyetemen oktatóknak, tanulóknak ajánljuk figyelmébe, hanem az építészet iránt érdeklődőknek és a pályaválasztás előtt állóknak is.

Összevont Építőipari Normarendszer ÖN XI/4. Kiegészítő tevékenységek, létesítmények

91. Kert- és parképítési munkák