Termék listázás

Magyarországon is egyre szélesebb körben alkalmazzák az alumínium nyílászárókat, ezért szükségessé vált egy olyan átfogó mű kiadása, ami segít eligazodni a különböző gyártmányok megítélésében, kiválasztásában, betervezésében, legyártásában, beépítésében. Ajánlható a könyv építtetőknek, beruházóknak, tervezőknek, kivitelezőknek, lebonyolítóknak, műszaki ellenőröknek, karbantartóknak, épületfenntartóknak és mindazoknak, akik építési tevékenységük során kapcsolatba kerülnek alumínium nyílászárókkal.

A zöldtetők szakterületén előállt fejlődés és a rendszertelen információs áradat szükségessé teszi az időről időre megjelenő szakmai összefoglalókat és a komplex szemléletű elemzéseket. Ebből kiindulva könyvünk tartalmazza a zöldtetők témakörének szerkezeti, épületfizikai, funkcionális és városépítészeti vonatkozásait, tájékoztat a tetőfelületek vegetációs feltételeiről, ismerteti a hazai növényválasztékot és a kivitelezési technológiát. A könyv célkitűzése: az egyes szakterületeken túlmutató összefüggések feltárása és e felismerések közzététele.

A magyar népi építészet és a népművészet kiemelkedő alkotásai a székelykapuk. Az eddig megjelent részfeldolgozások, egy-egy vidék kapuinak ismertetésére vállalkozó munkák után ez az első könyv, amelyik a székelykapuk részletes, elfogultságtól mentes, hiteles bemutatására vállalkozik.

Mednyánszky Miklós új könyve egy tájegység hagyományával ismertet meg. Ahogy egy-egy népcsoport művészete, kultúrájának története nem választható el annak sorsától, a könyv – anélkül, hogy megpróbálna igazságot tenni, vagy újabb vitákat szítani – igyekszik röviden vázolni a moldvai csángók történetét, természetesen elsősorban a tárgyalkotó kultúra, s ezen belül az építési szokások, hagyományok összefüggéseivel együtt. A könyv ezért elsősorban az alkalmazott technológiákra, anyagokra, eszközökre koncentrál, igyekezvén megőrizni a mára már jórészt elfeledett mesterségbeli fogásokat, a népi építési szaktudást. A könyvet számos korabeli és mai fotó illusztrálja.

A könyv reprint kiadása az 1912-1942 között Foerk Ernő vezetésével készített felmérési rajzoknak, melyeket évente lapokban adtak ki. A kötet igazi műszaki és kultúrtörténeti kuriózum, melynek gyakorlati haszna is van, ha valaki a benne föllelhető több száz épület valamelyikével találkozik ma tervezőként, szakértőként, műemlékes felújítóként. A szakmával szembeni odaadást, pontos munkát tükröző szép rajzok példaértékűek ma. A kötet tartalma: I. Erdélyi templomok 1912, II. Szepesség 1913, III. Márkusfalva 1914, IV. Pest-Buda 1915, V. Pest-Buda 1916, VI. Török emlékek 1917, VII. A magyar falu 1918-25, VIII. Sopron 1926-27, IX. Sopron 1928-29, X. Sopron 1936-37, XI. Győr 1939-40, XII. Kolozsvár 1941-42.

A könyv a Fóti Római Katolikus Plébánia és a Magyar Építészeti Múzeum által szervezett, 2005. október 6-án és 7-én megtartott tudományos konferencia előadásain alapul, amelyet az Ybl Miklós tervei szerint épült fóti templom felszentelésének 150. évfordulója hívott életre.

A néprajztudomány, amikor az egyes tájak építészete közötti különbségeket vizsgálja, rendszerint a lakóházakból indul ki, és mint a 20. század első felében Bátky Zsigmond háztípusokkal vagy a század végén Barabás Jenő házvidékkel foglalkozik. Így hosszú időn keresztül északi magyar háztípusról, majd északi házvidékről beszéltünk. Mindkettő lényegében nem más, mint az ún. palóc ház. Ha azonban a népi építészet egészét nézzük, tehát a gazdasági rendeltetésű épületeket és elhelyezkedésüket, azaz a települések és a telkek elrendezését is, akkor a Felföld akár történetileg, akár mai szűkebb értelmében jól használható területi elhatárolásnak bizonyul. Nyugaton a Garam, bizonyos esetekben a Vág, északon és keleten a magyar nyelvhatár, délen pedig az Északi-középhegység Alföldre kifutó pereme határolja azt a tájat, amely népi építészetének áttekintésére vállalkozik a szerző. A Felföld népi építészetében a legszembetűnőbb határvonal a Sajó, ezért a szerző külön tárgyalja a Felföld nyugati és a keleti részét az eltérő anyagok, szerkezetek, háztípusok és díszítések miatt.

A Felföld népi építészetéről először jelenik meg ilyen összefoglalás. A Kárpát-medence északkeleti része kisebb tájairól vagy az egyes épületekről több publikáció is megjelent, nem utolsósorban Balassa M. Ivánnak köszönhetően. Ez a könyv azonban egyrészt összegzi mindezeket, másrészt számos új, eddig nem közölt kutatási eredményt beépítve átfogó képet ad a nagytáj magyar népessége népi építészetének elmúlt századairól. Nemcsak az ismert épületeket, lakóházakat ismerteti a szerző, hanem a gazdasági rendeltetésűeket is a csűrtől a gabonás kamrán, kapun és kerítésen át az egyes vidékeken jellemző pincéig.

A 20. század városépítési elveinek története versenyfutás az idővel: az urbanizáció mindig előtte jár a fejlesztési modelleknek. Mire egy irányzat megvalósul, már elavultnak számít, mert közben az urbanizáció és a nyomában sarjadzó életérések is új fordulatot vesznek. Eközben gyorsuló ütemben váltják egymást a városépítészeti irányzatok: szinte élet-halál harcot vív egymással a kultúra folyamatosságát őrző tradicionalizmus a műszaki civilizáció megváltó erejébe vetett hittel. A modernizmus optimizmusát először a diktatúrák, majd a század utolsó harmadában a kiábrándulás és a posztmodern életérzés hűti le, ami a jelenlegi városépítészeti irányzatok pluralizmusához vezet. A könyv útikalauz a 20. századi urbanisztikai gondolkodás útvesztőiben, a nagyszabású koncepciók, a válságok és az újrakezdések drámai történetében. Felöleli a jelentősebb irányzatokat, eseményeket, amelyek befolyásolják a várostervezést a mai napig: szociálutópiák, kertvárosmozgalmak, az Athéni Karta, tömeges lakásépítés, lakótelepek, regionalizmus stb. A 20. század urbanisztikájának útvesztői kibővített újra kiadása a 1985-ös, akkor szinte forradalminak számító A városépítés útjai és tévútjai c. kötetnek. A jelen jövőtlensége c. új fejezet az azóta eltelt idő kérdéseit is fölteszi, elemzi a városszerkezet és a város imázsának átalakulását, a jelenkori urbanizáció feladatait. Hogyan tudunk és tudunk-e egyáltalán fenntartható és élhető városmodellt építeni, miközben nemcsak a város, hanem az emberi lét értelme is kérdésessé válik…

A könyv Széll László 1960-ban megjelent két kötetének reprint kiadása.

A könyv keresztmetszete napjaink lágyforrasztási technológiájának öt fejezetben:

1. Általános áttekintés a kötéstípusok rendeszerezéséről.

2. Elméleti anyagtudományi alapok 

3. Forrasztási technológiák

4. A forrasztott kötések minőségellenőrzési vizsgálati módszerei

5. Szervíz illetve átmunkálás (javítás) során alkalmazható kiegészítő jellegű forrasztási eljárások