Termék listázás

A könyv a Fóti Római Katolikus Plébánia és a Magyar Építészeti Múzeum által szervezett, 2005. október 6-án és 7-én megtartott tudományos konferencia előadásain alapul, amelyet az Ybl Miklós tervei szerint épült fóti templom felszentelésének 150. évfordulója hívott életre.

A néprajztudomány, amikor az egyes tájak építészete közötti különbségeket vizsgálja, rendszerint a lakóházakból indul ki, és mint a 20. század első felében Bátky Zsigmond háztípusokkal vagy a század végén Barabás Jenő házvidékkel foglalkozik. Így hosszú időn keresztül északi magyar háztípusról, majd északi házvidékről beszéltünk. Mindkettő lényegében nem más, mint az ún. palóc ház. Ha azonban a népi építészet egészét nézzük, tehát a gazdasági rendeltetésű épületeket és elhelyezkedésüket, azaz a települések és a telkek elrendezését is, akkor a Felföld akár történetileg, akár mai szűkebb értelmében jól használható területi elhatárolásnak bizonyul. Nyugaton a Garam, bizonyos esetekben a Vág, északon és keleten a magyar nyelvhatár, délen pedig az Északi-középhegység Alföldre kifutó pereme határolja azt a tájat, amely népi építészetének áttekintésére vállalkozik a szerző. A Felföld népi építészetében a legszembetűnőbb határvonal a Sajó, ezért a szerző külön tárgyalja a Felföld nyugati és a keleti részét az eltérő anyagok, szerkezetek, háztípusok és díszítések miatt.

A Felföld népi építészetéről először jelenik meg ilyen összefoglalás. A Kárpát-medence északkeleti része kisebb tájairól vagy az egyes épületekről több publikáció is megjelent, nem utolsósorban Balassa M. Ivánnak köszönhetően. Ez a könyv azonban egyrészt összegzi mindezeket, másrészt számos új, eddig nem közölt kutatási eredményt beépítve átfogó képet ad a nagytáj magyar népessége népi építészetének elmúlt századairól. Nemcsak az ismert épületeket, lakóházakat ismerteti a szerző, hanem a gazdasági rendeltetésűeket is a csűrtől a gabonás kamrán, kapun és kerítésen át az egyes vidékeken jellemző pincéig.

A 20. század városépítési elveinek története versenyfutás az idővel: az urbanizáció mindig előtte jár a fejlesztési modelleknek. Mire egy irányzat megvalósul, már elavultnak számít, mert közben az urbanizáció és a nyomában sarjadzó életérések is új fordulatot vesznek. Eközben gyorsuló ütemben váltják egymást a városépítészeti irányzatok: szinte élet-halál harcot vív egymással a kultúra folyamatosságát őrző tradicionalizmus a műszaki civilizáció megváltó erejébe vetett hittel. A modernizmus optimizmusát először a diktatúrák, majd a század utolsó harmadában a kiábrándulás és a posztmodern életérzés hűti le, ami a jelenlegi városépítészeti irányzatok pluralizmusához vezet. A könyv útikalauz a 20. századi urbanisztikai gondolkodás útvesztőiben, a nagyszabású koncepciók, a válságok és az újrakezdések drámai történetében. Felöleli a jelentősebb irányzatokat, eseményeket, amelyek befolyásolják a várostervezést a mai napig: szociálutópiák, kertvárosmozgalmak, az Athéni Karta, tömeges lakásépítés, lakótelepek, regionalizmus stb. A 20. század urbanisztikájának útvesztői kibővített újra kiadása a 1985-ös, akkor szinte forradalminak számító A városépítés útjai és tévútjai c. kötetnek. A jelen jövőtlensége c. új fejezet az azóta eltelt idő kérdéseit is fölteszi, elemzi a városszerkezet és a város imázsának átalakulását, a jelenkori urbanizáció feladatait. Hogyan tudunk és tudunk-e egyáltalán fenntartható és élhető városmodellt építeni, miközben nemcsak a város, hanem az emberi lét értelme is kérdésessé válik…

A könyv Széll László 1960-ban megjelent két kötetének reprint kiadása.

A könyv keresztmetszete napjaink lágyforrasztási technológiájának öt fejezetben:

1. Általános áttekintés a kötéstípusok rendeszerezéséről.

2. Elméleti anyagtudományi alapok 

3. Forrasztási technológiák

4. A forrasztott kötések minőségellenőrzési vizsgálati módszerei

5. Szervíz illetve átmunkálás (javítás) során alkalmazható kiegészítő jellegű forrasztási eljárások

A tartalomból

NEKROLÓG - Z. Halmágyi Judit emlékére

Nyaralóból szállásépület Bélapátfalván -Fajcsák Dénes, Fábián Gábor DLA (Arkt Építész Stúdió)

Gyalogból Királynő - A Molnár utca kincse,Tótszabó Tamás, Tóth Dávid, Monori László, Kis Ferenc (Pyxis Nautica Építésziroda)

Szimbólum, gesztus, szintézis MTK Sportpark, Sajtos Gábor DLA (SAGRA)

A Váci utca/utcza átalakulásai -Új áruház és bérház a Váci utcában, Klaus Ankner (Ankner Buchholz Architekten) Bordi János (AULA Építésziroda)

Az Ajtósi Dürer sor újraértelmezése - Elkészültek a Dürer Park irodaépületei, Beépítési koncepció/épület-koncepció/épület külső megjelenése (belsőépítészet nélkül): Piero Lissoni, Miguel Casal Ribeiro, Joao Silva, Fulvio Capsoni, Francesco Schiavariello, David Pouliot – Lissoni Casal Ribeiro (Milánó)
Építészet: Szüle Péter – LEAN tech Mérnökiroda Kft. 

A történelem rétegei - A koronázó bazilika kőmaradványainak új kiállítóhelye Székesfehérváron,Karácsony Tamás DLA, Kern Orsolya DLA, Gerzsenyi Tibor

Az Öregek -Gondolatok Lázár Antal életműkiállítása kapcsán

Vendégségben Az isteneknél - A Nuvole Garden belsőépítészetéről, Varró Zoltán (Varrodesign)

Betöltetlen űr - Megjelent a Finta József életművét bemutató könyv

Evolúció - Shapr3D új irodája az Akademia Offices irodaházban, Rabb Donát, dr. Alexa Zsolt, dr. Schreck Ákos – Minusplus

Melléklet: Expo 2025 Osaka 

A 70 éves múltra visszatekintő tudományos folyóirat az elmúlt három évben csak online volt elérhető, ebből válogatta a szerkesztőbizottság azt a legjobbnak ítélt 8 írást, amit a TERC Szakkönyvkiadó nyomtatott formában adott ki.

A 2025-ös különszámban olvashatunk az átszellőztetett homlokzatokról, a hőszigetelő anyagok minőségéről, a korszerű vályogépítésről, a károsodott kőhidak statikájáról, a keresztrétegelt fapaneles építésről, a történeti ablakok cseréjéről, a homlokzati napelemekről, a faépítés múltjáról és jelenéről.

A tartalomból

Egy élet mint példázat - A gyergyócsomafalvi napközi és óvoda felújítása, Köllő Miklós (Larix Studio)

Tündérléptű,lassú építészet - A gyergyószárhegyi plébániaépület (papilak) restaurálása Köllő Miklós (Larix Studio)

Tradíció és kortárs egymáshoz szelídítve - Megnyílt a divatmúzeum Balatonfüreden, Hartvig Lajos DLA (Bánáti+Hartvig Építész Iroda)

„Pietas et litterae” Egy piarista tér gondolatisága Mosonmagyaróváron
Cseh András DLA, Élő József, Köninger Szilárd, Németh Dávid, Tátrai Ádám (CAN Architects)

Közös személyesség - A RAPA Architects (Reisz és Partners Architects) új stúdiója a Belvárosban
Reisz Ádám, Jakab Dóra, Varga K. Krisztián (RAPA Architects)

Ösvények egy régi pesti bérházban - A BORD Építész Stúdió új irodai tere a Terézvárosban
Bordás Péter, Pém Ildikó Katalin, Zih Kata, Zólyomi Z. Balázs, Jeszenovits-Torda Viktória (BORD Építész Stúdió)

A kard lesújtott - Beszámoló a Citadella erődrendszere átalakításának félidejében, Taraczky Dániel (Art1st Design Studio)

Ételre hangolt épület - Új Fausto’s Budán, Tima Zoltán (KÖZTI Zrt.)

A tartalomból

Rendszerbe foglalva A Jókai–Bozay-villa átalakítása - Berecz Dániel (DVM Group Kft.)

Az időutazás hasznáról - Gondolatok a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri felújítása kapcsán
Király Zoltán (TIBA Építész Stúdió), Mezős Tamás (M&M Architektész Építésziroda)

Egy korszak veszi kezdetét…Modern irodaház az egykori Vöröskereszt Egylet székház külsejének rekonstrukciójában
Beczner Balázs, Király Zoltán (TIBA Építész Stúdió)

A Nyughatatlan visszatért - Az egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium palotájának helyreállítása
Makrai Sándor, Vesztergom Ádám, Kruppa Gábor

A fenntarthatóság jegyében - Slachta Margit Egyetemi Szakkollégium, Peschka Alfréd, Öcsi Gabriella (KÖZTI Zrt.)

Homouszion és Homoiuszion - A Reisz and Partners architects (RAPA) építészeinek háza a Szentháromság téren
Reisz Ádám, Arató Levente, Varga K. Krisztián (Reisz and Partners Architects)

Hotel de Paris - A Néprajzi Múzeum új gyűjteményi kiállítása apropóján Taraczky Dániel (Art1st Design Studio)

OSZAKA EXPO 2025 

I-XV. | sz.: Szira Péter f.: Palkó György, Végel Dániel
Messze, messze, és mégis oly közel
Zoboki Gábor DLA, Csiszér András (ZDA-Zoboki Építésziroda)

XVI-XXIV | sz.: Octogon, EXPO 2025 Programiroda f.: Palkó György
A magyar országimázs erősítése Kelet-Ázsiában

Hauszmann Alajos (1847-1926) magyar építész naplójának második, kritikai kiadását tartja kezében az olvasó. Az első 1997-ben jelent meg a Gondolat Kiadónál, Dr. Seidl Ambrus, Hauszmann dédunokája szerkesztéseben. A napló több nézőpontból közelítve is releváns az érdeklődő számára. Egyrészt főbb vonalakban kirajzolódik belőle a hazai historizmus egyik legjelentősebb képviselőjének tervezői-oktatói munkássága, aki olyan impozáns megbízásokat nyert el pályája során, mint a budai királyi palota 1891-1905 közötti átépítése, a Kossuth téri Igazságügyi Palota vagy a nagykörúti New York-palota épületének megtervezése és művezetése. Feltérképezhetjük a neoreneszánsz építészetet propagáló műegyetemi professzor kapcsolati hálóját, és nem utolsósorban bepillantást nyerhetünk a dualizmus kori és két világháború közötti polgári értelmiség mindennapjaiba.