logo

Mednyánszky Miklós: Kőházak

Lévai-Kanyó Judit|2017. október 27.
Könyv webáruház

A szerző újabb kötete a kőről szól. A kötet áttekinti a magyarországi kőépítkezés történetét, ismerteti a kőfajtákat, a kőszerkezeteket és a kőből épült lakóházak jellemzőit.

A kő az emberiség legmaradandóbb építőanyaga, amely sok ezer éve szolgálja a civilizációt. Még ma sem tudjuk, milyen célból készültek azok a hatalmas kövekből összeállított építmények, amelyek Észak-Franciaország atlanti partjainál, Carnac közelében találhatók, és amelyek kilométereken át húzódnak az országutak mentén, a szántóföldeken.

A kő legidőállóbb jellegét a jó 100-150 éve megjelent modern építőanyag, a beton sem változtathatja meg. Ne feledjük, maga a beton is kő – mesterséges kő. És ki tudja, hogy a mai modern épületek, vasbeton hidak vajon két- vagy ötezer év múlva is állni fognak-e.

Miért válhatott ez az anyag minden korban és társadalomban az első számú építési anyaggá? Érdekes eredményre jutunk, ha összehasonlítjuk a hagyományos építőanyagokat. A fa, tégla, kő, vályogtégla közül a legmagasabb olyan építményt, amely a saját súlyát elbírja, kőből építhetjük fel. A kő minden korban az állandóság és a biztonság szimbóluma volt – s ezzel együtt az emberi lét másik fontos részének, a hitnek, az örökkévalóságnak a jelképe is.

A kő mint építőanyag a római idők óta jelen van a Kárpát-medencében és végigkíséri a történelmünket. A a paraszti építészetben nagyjából a XVIII. századtól követhető nyomon, nagy fellendülése a XIX. század második felében következett be. Ekkor már szerkezeti, tartófalak készülnek belőle, egyes vidékeken a kő válik jellemző építőanyaggá. A folyamat a módosabb gazdák, kisnemesek körében indul meg, amire jó példa a Balaton-felvidék: számos egykori kisnemesi-nemesi településen (Szentgál, Szigliget, Nemesvámos, Városlőd) még ma is állnak azok az épületek, melyek 120-150 éve épültek. S találunk köztük olyanokat is, melyekben az első, utcai szobának már a mennyezete is (keresztboltíves, boltozatos rakású) kőből készült. Ez már nagy mesterségbeli tudásra utal – és persze az építtető részéről való igényre, hajlandóságra (és gazdasági áldozatvállalásra) is. A köznép építészetében a kő így hódít teret az alapozástól a falazaton át a bonyolult födémszerkezetekig, a látványos kőtornácokig. Számos vidéken megmaradtak a régi kőházak, amelyek felújítása időszerűvé teszi a könyvet. A szerző hasonló módon már feldolgozta a magyarországi barlanglakásokat és a vályogházakat.

 

Tovább a köny megrendelő oldalára.

 

scrollUp