Németh Balázs
Németh Balázs
Stúdióvezető, CAD szoftverek
balazs.nemeth@terc.hu
06 (1) 422-25-27
06 (20) 945-88-85
Kiss Árpád
Kiss Árpád
Stúdióvezető-helyettes, CAD oktatások, CAD szoftverek
arpad.kiss@terc.hu
06 (1) 422-25-28
06 (20) 946-65-14
Kirilla Gábor
Kirilla Gábor
LFPS üzletágvezető, plotterek, mérnöki nyomtatórendszerek
gabor.kirilla@terc.hu
06 (1) 422-25-27
06 (20) 915-18-86
Kovács Petra
Kovács Petra
Asszisztens, nyomtató kellékek, logisztika, számlázás
petra.kovacs@terc.hu
06 (1) 422-25-26
06 (20) 431-91-93
Kraft Richárd
Kraft Richárd
Mérnöki és grafikai nyomtatások, Vezető operátor
nyomtat@terc.hu
06 (1) 422-25-23; 06 (1) 422-25-24
06 (20) 556-26-59

Revit termékcsalád

       

CAD-en túl

A Számítógéppel Segített Rajzolás (CAD) a mai munka elkerülhetetlen velejárója és sajnos egyre gyakrabban helyettesítője. A személyi számítógépeken a CAD története több mint 25 évre nyúlik vissza, az első AutoCAD és annak fejlesztői voltak a módszer megfogalmazói. A kor követelményeinek az informatika szabott határt, vagyis síkba kényszerítette a térbeli gondolkodást. A hangsúly a tervdokumentáció megrajzolására helyeződött át, a hatékony munka mércéje a kreatív tevékenység helyett a gyors tervlap gyártás lett.

 

Jó jelek

Némileg javult a helyzet az objektumalapú CAD rendszerek megjelenésével, melyek a vonal-vonal-kitöltés után lehetővé tették, hogy a tervező térbeli elemek segítségével építse fel a tervrajzokon megjelenő modellt. A mai tervezői gyakorlat nem használja ki a modern informatika nyújtotta lehetőségeket, meg sem kísérli a valóság problémáinak modellezését a tervezőasztalon/képernyőn. Az építészeti tervezésben gyakran megfigyelhető a 2,5 dimenziós tervezés; vagyis intelligens - építész - objektumok segítségével születnek az alaprajzok (ez már jó jel), viszont a homlokzatok, és még inkább a metszetek a modelltől teljesen függetlenül készülnek vonalak, vonalláncok és kitöltések kusza halmazaként. A módszerrel nem is lenne probléma, ha nem kellene egy házat minden nap a tervezői elképzelések és megrendelői igények szerint kicsit átszabni!

 

A fekete leves

A módosítások rendszerint olyan meghatározó elemeken jelentenek problémát, melyek több nézetben/tervlapon is látszanak. És kezdődik is az őrült hajsza:

  • a változtatásokat rendszerint több ember vezeti rá a tervekre, így nem feltétlenül egységes formában zajlik le az átalakítás az egyes nézetekben

  • a baj nem jár egyedül: a módosításokat alaprajzról a metszetbe/homlokzatra átvezetőknek rendszerint sikerül egy szintén változó elemhez viszonyítva felvenni az új méreteket

  • a módosítások rendszerint nem jutnak el időben a társtervezőkhöz, akik az elavult állapotok alapján hibás adatokat szolgáltatnak

Ezen problémák mindennaposak egy tervező irodában, megelőzésük viszont elérhetetlennek tűnik. Az eddig olvasottak alapján egyszerű felismerni, hogy az épületmodellt kell a szükséges pontossággal elkészíteni, és a társtervezőkkel élő egyenesben megosztani az eddig vázolt problémák megszüntetéséhez:

  • a módosítást csak egy helyen kell elvégezni

  • minden módosítás azonnal látható

  • az nagy sebességű internet kapcsolatok lehetővé teszik, hogy a társtervező úgy dolgozhasson a házon, mintha a szomszéd asztalnál ülne

 

Harc az idővel

A terveket folyamatosan fejleszteni kell, a szükséges fejlesztés a szakma által megnevezett állapotokban szemléletes igazán: koncepció-, tender-, engedélyezési-, kiviteli-terv... A mai gyakorlat szerint ezek az állapotok külön rajzkészlet (projekt) segítségével kerülnek ábrázolásra, ami könnyen belátható rengeteg duplikációt és fölösleges feladatot ró minden résztvevő nyakába. A megoldást az jelenti, ha az épületmodellt alkotó elemek fel vannak készítve a különböző publikálási szintek által megkívánt megjelenés-módokra, nem csak alaprajzi nézetekben!

 

A papír mindet elbír.....kivéve ami meg is épül.

Gyakran hallani történeteket felülírt - meghamisított - méretezésekről, átjavított területi kimutatásokról, majd a kivitelező megoldja típusú probléma-kezelésről, nem szeretnék álszentnek látszani, de kinek jó ez?
Ki ne hallott volna 587,5 cm fesztávra berajzolt 10 mezőnyi 60-as béléstestekről, a valóságban 19,63 m2 területű szobákról, 1,70 magas lépcső űrszelvényekről? A fenti példák természetesen a rajzokba belelopott hamis számoknak köszönhetik, hogy engedélyezik őket, hogy a kivitelező felépíti. Szerencsére az 1:1 léptékben modellezők észlelni szokták ezeket a problémákat és bevált módszerekkel eltusolják, hogy minél kevesebb állásidő és veszteség sújtsa Őket. A tervezőkhöz sajnos csak a festhető szilóval, PUR-habbal, vésés-fúrás-faragással, elfedő szerkezettel meg nem oldható esetek kerülnek vissza, problémakezelésül pedig komoly fejtörést okoz.

 

Tervezzünk, számoljon a gép

A számítógépes tervezésnek akkor van igazán értelme, ha pontosan és a valóságot szükséges mértékben közelítve alkotjuk meg terveinket. Ezek komplexitása elkerülhetetlen, és megfelelő tervező eszköz nélkül kezelhetetlen. Az építészek kiszolgálására hivatott informatikusok is jó ideje birkóznak a problémával, a megoldást az élet más területeit már gazdagon átszövő adatbázis technológiában vélik felfedezni.
A Revit Architecture rendszerben a fent említett rajzolás eredetű problémák csak nagyon nehezen idézhetők elő.


scrollUp