Vaskályha, kandalló, kandallókályha, cserépkályha, konvekciós kályha, kombi kályha … vajon ki tudja pontosan, melyik, mit jelent? A könyv először definiálja a helyi tüzelőberendezések fajtáit, amiket a hőleadás, a hőhasznosítás és a tüzelés módja szerint lehet megkülönböztetni. Ezek alapján a következő tüzelőberendezéseket különböztethetjük meg: kályha, meleg levegős kályha, kombi kályha, nyitott kandalló, légfűtéses kandalló, vízfűtéses kandalló és kandallókályha. Míg a kandalló és kazán sorozatgyártott, típusengedélyezett berendezés, addig a kályha helyszínen épített. Döntő különbség még, hogy a kályha lassú hőkibocsátású, hőtárolós berendezés szakaszos tüzeléssel, szemben a folyamatos tüzelést igénylő kazánokkal és más vízbetétes berendezésekkel. A könyv tárgya tehát az épített kályha, mert a régi magyar cserépkályha elnevezés szűkebb lenne (hiszen beletartozik még a téglakályha, vakolt kályha, tömegkályha stb.). A kályha elsősorban hasábfa eltüzelésére alkalmas, más szilárd halmazállapotú, fosszilis anyagok (szén, pellet, faforgács stb.) biztonságos eltüzelésére nem.
A Fatüzelésű épített kályhák Magyarországon úttörő alapmű, mert meghatározza a fogalmakat, lefekteti a kályhás szakma elméleti alapjait (hőtan, anyagismeret, méretezés), összefoglalja az építéssel kapcsolatos technológiai ismereteket, és számos mai új kályhát mutat be a szerző saját és kollégái munkáiból. A kötet így kézikönyv a mestereknek, tankönyv a szakmával most ismerkedőknek és ismeretterjesztő irodalom mindenkinek, aki fő- vagy kiegészítő fűtésként fatüzelésű kályha építésén gondolkodik. Az épített kályha egyedi funkcionális berendezés a lakásban, ami meleget ad – nem csak fizikai értelemben. Működéséhez nincs szükség külső energiaforrásra, ez az egyik vonzó tulajdonsága.
