Termék listázás

FORINTOS KÁLMÁN 1940-ben született Szombathelyen. 1954–1958 között a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban bútorműves szakon tanult, Basilides Sándor osztályában. Az érettségi mellé intarziakészítő szakmunkás bizonyítványt szerzett. 1958–1963 között a Magyar Iparművészeti Főiskola ipari formatervező szakos hallgatója, mestere Dózsa Farkas András volt.1963-tól önálló tevékenységet folytatott, elsősorban iparvállalatoknak tervezett különféle beruházási eszközöket, finommechanikai termékeket. Közel 400 megbízás eredményes teljesítése fűződik a nevéhez.

Pályafutása során többször részesült rangos szakmai elismerésben, 1996-ban Ferenczy Noémi-díjat kapott. A kilencvenes évektől elsősorban grafikai tervezéssel foglalkozott, majd a hadimakettezés felé fordult.Nemzetközi szinten elismert, kimagasló tevékenységért 2009-ben életműdíjjal tüntették ki. 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagjává választották. 

Cserny József (Diósgyőr, 1939 – Budapest, 2009) Kossuth-díjas ipari tervezőművész, Munkácsy-, Dózsa-Farkas-, Csonka János-díjas érdemes művész 1962-ben végzett a Magyar Iparművészeti Főiskolán. A monográfiában Hidvégi János közlekedési szakmuzeológus tanulmánya és Lelkes Péter iparművész Csernyvel készült interjúja bemutatja a magyar dizájn egyik vezető egyéniségének pályaképét és az ipari formatervezésről vallott nézeteit, Keserü Katalin művészettörténész dolgozatában Csernyi József szimpóziumszervező tevékenységéről, a Zsennyei Műhely megalapításáról ad átfogó képet.

A kismonográfia, a sorozat többi részének megfelelően, egyben album is, hiszen a kötetben egy katalógus mutatja be az életmű legfontosabb alkotásait. A könyv végén lévő Függelékek pedig adatszerű áttekintést nyújt az életút fontos állomásairól.

VARGA PÉTER (Salgótarján, 1951) Ferenczy Noémi-díjas ötvösrestaurátor-művész. 

Kitartó, türelmes munkával, rendkívüli kézügyességgel és technikai felkészültséggel készítette el az Esterházy-kincstár két, 17. századi ötvösművének hiteles másolatát (dísztál a vezekényi csata ábrázolásával, díszserleg bányászábrázolásokkal).  Restaurálta az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstár hegyikristály ládáját, de dolgozott többek között a Budavári Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom) és a veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény részére is.

Három legfontosabb nemzeti ereklyénket szakértőként vagy restaurátorként vehette kézbe. 1988-ban és 1999-ben jelen volt a Szent Jobb szakértői vizsgálatánál. 2006-ban restaurálta a Győri Egyházmegyei Kincstárban lévő Szent László-hermát. 2007-től a Szent Korona Testület Tudományos Szakértői Bizottságának tagja, de már fiatalon részt vett a korona szakértői vizsgálatában.

Mintegy kétszáz műalkotást restaurált és kétezer tárgyat tisztított, konzervált. Széles körű restaurátori munkája mellett szakértői tevékenysége és oktatói munkája szintén kiemelkedő. 2014-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Bakos István Ferenczy Noémi-díjas tervezőgrafikust a pályája első szakaszában készített, elsősorban színházi és filmes tematikájú plakátjainak rajzossága és festőisége – egy különleges betűkultúrán alapuló egyéni tipográfiai felfogással kiegészülve – tették a megújuló magyar plakátkultúra jeles alakítójává. Pop-art korszaka után a szürrealisztikus, expresszív, szimbolikus megközelítések alkotásai fő jellemzői. Kiadványszerkesztőként, -tervezőként a hetvenes évek végétől a fénykép újszerű alkalmazásának lehetőségeit kutatta, s ő lett az egyik legkiválóbban fotografáló tervezőgrafikus, elsősorban külföldre kerülő, külkereskedelmi vállalatok megrendelésére készített naptárok, prospektusok tervezőjeként.

A rendszerváltozást követően a folyóirat tervezésben és reklámügynökségek tanácsadójaként az óriásposzter-készítésben alkotott maradandót. Reklámfilmeket írt, rendezett. 2008-tól a Magyar Plakát Társaság tagjaként, a meghirdetett tematikák alapján érzékeny munkái születnek, melyekben hangsúlyt kap szűkebb és tágabb környezete iránt érzett felelőssége.

Eredeti HP tintapatron szett a DesignJet T230, T250, T630, T650, Studio sorozat nyomtatóihoz.

A szett tartalma fekete, cián, magenta és sárga színű patron:

• A fekete színű patron kapacitása: 80 ml
• A színes patronok kapacitása: 29 m

A kedvezményes ár kizárólag a webshopon keresztül leadott rendelésekre érvényes, és más akciókkal nem vonható össze.

Összevont Építőipari Normarendszer ÖN IV/1. Építőmesteri munkák

31. Helyszíni beton és vasbeton munkák

Kiváló grafikai nyomtató 24"-es méretben.
Kérje egyedi ajánlatunkat!

A HP 746 nyomtatófej és HP Pixel Control lehetővé teszi a nagy hatású grafikai nyomtatást 2400 fúvóka/inch.
Kis és nagy fúvókák vannak felváltva egysorban, így 7 és 3 pl-es tintacseppeket is ki tudnak lövellni.
Tökéletes pontosságot és az új HP Vivid tintáknak köszönhetően a 6 pigment alapú tinta egy 8 tintás gép színvilágát hozza el köszönhetően az optimalizált sárga vörös és fekete színeknek köszönhetően.
Így lesznek a nyomatai még részletesebbek és festék felhasználásban gazdaságosabbak mint korábban.
A HP Z6 széria a legbiztonságosabb nagyformátumú nyomtató a GIS számára. 
A sima papír/normál nyomtatási mód és az automatikus szervizelési rutinok megakadályozzák a fúvókák eltömődését és csökkentsék a médiahulladékot
így akár 28,8 nm/óra nyomtatási sebességet is elérve.

• Nyomtatási sebesség akár 66.9 m²/óra
• Memória: 128 GB (virtual)[6]
• Merevlemez: 500 GB self-encrypting
• Nyomtatópatronok száma: 6 pigment (cyan, magenta, yellow, matte black, photo black, chromatic red)

60 cm széles vágóplotter, vonókéses technológiával, a piacon leggyakrabban használt technika hirdetőtáblák, ablakgrafikák stb. készítéséhez.

A Summa egyedülálló technológiája

• Motoros kés és pontos mélységszabályozás

• Tökéletes vastag, vékony és kemény anyagok vágásához

• Kiemelkedő vágási pontosság a sarkokban és a legapróbb részletekben is

Kérje ajánlatunkat!

A városrendezési (építési) szabályozás a társadalmi, gazdasági, környezeti összefüggések megértésén alapuló várostervek megvalósításának jogi formába öntött kerete, a megvalósítás eszköze. Bár a szabályzatok nem értelmezhetők önmagukban, a célok, a koncepció, a többdimenziós városrendezési tervek értelmezése nélkül, a kötet kifejezetten Budapest városrendezési szabályzatait, az építési szabályzatok felépítését és az előírások változásait vizsgálja a kiegyezéstől napjainkig, az 1839–2021 közötti időszakot áthidalva. A szabályzatok megértéséhez elengedhetetlen a történeti előzmények megismerése, így a vizsgálódás kiterjedt a József nádor személyével és tevékenységével fémjelzett korábbi időszakra, Hild János tervére és az 1838. évi árvíz utáni tervre is.

A kötet eredeti dokumentumok feldolgozásán alapul, elsődleges forrásokra épül. A levéltári dokumentumok, térképek, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) jelentései, az építési szabályzatok normaszövegeinek feldolgozása több esetben pontosították egyes korábbi tanulmányok megállapításait, ugyanakkor értelemszerűen a mérföldköveket jelentő szabályzatok tartalmának, változásainak megértéséhez elengedhetetlen volt a várostörténeti dokumentumok legalább felszínes áttekintése is.

Ez az interjúkötet beavat egy kiváló építész, formatervező, műemléki szakértő, oktató munkamódszerébe, élettörténetébe, munkásságába és az építészetről, a formaalkotásról, a környezetről vallott nézeteibe, gondolataiba. A könyv bemutatja az építész legfontosabb megépült házait, és személyes élettörténetébe is bepillantást enged.