Termék listázás

A könyv bemutatja a kovácsoltvas-művesség történetét, felhasználási területeit, a kovácsolható anyagokat, a gyártástechnológiát. Foglalkozik a történelmi stílusok rövid áttekintésével, napjaink kovács-iparművészetével. Bemutatja a kovácsoltvas kapukat, rácsokat, cégéreket, berendezési tárgyak széles választékát, a kisplasztikai alkotásokat. Önálló fejezet foglalkozik a rekonstrukciós munkákkal. A könyv gazdagon illusztrált, ábrákat, színes fotókat tartalmaz.

Reimholz Péter építészetét számos díj és kitüntetés között háromszor Ybl Miklós-díjjal és 2000-ben Kossuth-díjjal is elismerték. Munkásságának mind szorosan vett szakmai, mind közéleti, mind oktatói vonatkozása egyaránt kiemelkedő és mértékadó.

2009-ben bekövetkezett váratlan halála félbeszakította pályáját, és munkásságának dokumentálása is elmaradt, amit a jelen kötet kíván pótolni. Ebben szerepel a teljes Reimholz-hagyaték (közel 120 terv, megvalósult épület és számos írás). Közülük is kiemelkedően fontos a Balassagyarmati Művelődési Központ és Gimnázium épülete, a székesfehérvári VIDEOTON Oktatási és Sportközpont vagy a Hapimag apartmanház a budai Várban.

Janáky István nemcsak az egyik legerősebb hatású magyar építész az ezredfordulón, hanem jelentős gyűjtő is. Gyűjteménye a szépség morzsáiból áll. A magukra hagyott emberek öntudatlan, ösztönös építésében keresi azt az őszinte emberi megnyilvánulást, azt a szépséget, amit a műépítészek döntő része elveszített. A megtalált építmények jobb híján amatőr fotókon menti meg a feledéstől. Elmúlásukat azonban nem tudja megakadályozni - ez adja a fotók megfoghatatlan, megrendítő szépségét. A képek eközben halkan és szemérmesen teszik fel a kérdést: Mi az építészet túlélési esélye? A könyv ennek a gyűjteménynek a katalógusa, ami egyben Magyarország ismeretlen értékeinek szokatlan építészeti kalauza.

A természeti- és örökségvédelmi szempontból is oltalom alatt álló budapesti Füvészkert (az ELTE Botanikus Kertje) a hazai kerttörténet egyik kiemelkedő képviselője: növénygyűjteményei, herbáriuma és könyvtára révén nemzetközileg elismert kutatóhely. A kiadvány foglalkozik mind a botanika tudományának kultúrtörténeti jelentőségével, mind a Füvészkert kerttörténeti és kertépítészeti vizsgálatával.

A könyv Schneller István, az elméleti ember térről írt esszéinek gyűjteményes kötete. "Látszólag a legegyszerűbbről, s talán mégis a legnehezebbről van szó Schneller István írásaiban, arról ugyanis, hogy az ember miként foglalhatja el azt a helyet, ami őt minden más között kitünteti, s miként lehet ehhez a helyhez méltó azáltal, hogy nem foglalja el, és nem szorítja ki azt, ami még a hely vonzáskörében van. Schneller az ember egzisztenciális térfelfogásáról beszél, amelynek háttereként az itt közölt Heidegger írást veszi alapul és olyan szerzőket (O. F. Bollnow) is, akik számára meghatározó volt a heideggeri indíttatás." (Bacsó Béla)

Ferkai András Ybl-díjas építész, építészettörténész, több könyv szerzője ill. szerkesztője. Jelen kötet rövidebb esszészerű írásait tartalmazza a 20. századi magyar és közép-kelet-európai építészetről.

Épülettervezési szoftvercsomag BIM- és CAD munkákhoz. Támogatja az építményinformáció-modellező és CAD-alapú munkafolyamatokat építészek, épületgépészeti, mélyépítő és szerkezettervező mérnökök, valamint kivitelezési szakemberek számára.

Pecz Samu (1854–1922) építész, műegyetemi tanár, a historizmus kiemelkedő alakja, számos emblematikus műve a mai napig meghatározza Budapest építészeti összképét. Legismertebb munkái a Szilágyi Dezső téri református templom, a Központi Vásárcsarnok, a műegyetemi épületek, köztük a könyvtár, az Üllői úti tisztviselőház vagy az Országos Levéltár, de nem csak Budapesten valósultak meg tervei, a Monarchia Magyar Királysághoz tartozó távolabbi területeiről is bőven kapott megbízásokat.

Építészetét sajátos formanyelv jellemzi, néhány neoreneszánsz stílusú műtől eltekintve egész alkotó korszakára a középkori történeti elemek használata, illetve sajátos vegyítése a jellemző. 

A Népi Kultúra sorozat legújabb, 15. kötete konkrét pincék bemutatásán túl nemcsak azok típusait, építési módjait ismerteti, hanem rávilágít a közösségek életében betöltött szerepére is. A könyv külön fejezetet szentel annak a problémának, amellyel az elmúlt jó fél évszázadban több mint 200 település küzdött és küzd. Ezek között találhatók olyan kis falvak, mint a néhány száz lakosú Cserépváralja, Mályinka, Villánykövesd, olyan városok, mint Pécs, Szentendre, Szekszárd vagy a Főváros egyes kerületei (Budafok, Kőbánya) –Eger városa alatt például mintegy 120 km-es pincerendszer található.

Nyiri István (1902–1955) és Lauber László (1902–1953) a két világháború közötti modern magyar építészet kiemelkedő alkotópárosa volt. Több mint tíz éven át vezettek önálló irodát a fővárosban, számos bérház, bérvilla és középület megvalósulása fűződik a nevükhöz.

A két építőművész pályája a Wälder-irodában keresztezte egymást, ahol tanulmányaik utáni gyakorlati éveiket töltötték. Habár önállósodásuk után a modern építészeti irányzatokban teljesedtek ki, a professzor irodájában tanult hagyománytiszteletet és kompromisszumkészséget kiválóan építették be tervezői gyakorlatukba.