Termék listázás

A városrendezési (építési) szabályozás a társadalmi, gazdasági, környezeti összefüggések megértésén alapuló várostervek megvalósításának jogi formába öntött kerete, a megvalósítás eszköze. Bár a szabályzatok nem értelmezhetők önmagukban, a célok, a koncepció, a többdimenziós városrendezési tervek értelmezése nélkül, a kötet kifejezetten Budapest városrendezési szabályzatait, az építési szabályzatok felépítését és az előírások változásait vizsgálja a kiegyezéstől napjainkig, az 1839–2021 közötti időszakot áthidalva. A szabályzatok megértéséhez elengedhetetlen a történeti előzmények megismerése, így a vizsgálódás kiterjedt a József nádor személyével és tevékenységével fémjelzett korábbi időszakra, Hild János tervére és az 1838. évi árvíz utáni tervre is.

A kötet eredeti dokumentumok feldolgozásán alapul, elsődleges forrásokra épül. A levéltári dokumentumok, térképek, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) jelentései, az építési szabályzatok normaszövegeinek feldolgozása több esetben pontosították egyes korábbi tanulmányok megállapításait, ugyanakkor értelemszerűen a mérföldköveket jelentő szabályzatok tartalmának, változásainak megértéséhez elengedhetetlen volt a várostörténeti dokumentumok legalább felszínes áttekintése is.

Az 1960-as évekig, a gyári sütésű és bolti terjesztésű kenyér általánossá válásáig, a kemence nélkülözhetetlen kelléke volt a paraszti életnek, hiszen a kenyérsütés az egyik legfontosabb asszonyi munka volt. A kész kenyér mint mindennapi eledel, kiemelt tiszteletet kapott, a kenyérsütés számos mágikus szertartással kapcsolódott össze. Ha egy asszony nem tudott jó kenyeret sütni, alkalmatlan volt a házasságra. A különböző fajta kemencék elsősorban a kenyérsütés miatt épültek, de emellett a fűtés, a főzés vagy az aszalás rendeltetésének is megfeleltek. A hagyományos parasztházban a kemence helye és formája szoros összefüggésben volt a lakóház használatával, a füstelvezetéssel, és a fűtőanyaggal.

A kiadó Népi kultúra című sorozatának hagyományaihoz híven a Kenyérsütő kemencék a történeti, néprajzi kérdések mellett a műszaki megoldásokat is igyekszik alapos vizsgálat tárgyává tenni, így segítve azokat, akik a mai világban is a hagyományok felé szeretnének fordulni és kenyérsütő kemencét építeni. A könyvből megtanulható és némi gyakorlat után elsajátítható a hagyományos kemenceépítés, legyen az kő-, sövényvázas, karóvázas vagy téglakemence.

Schulek Frigyes (1841-1919) neve általában csak a Mátyás-templom és Halászbástya építészeként ismert. Származása, személyisége és életútja kicsit homályban van csakúgy, mint a többi alkotása. Mozgalmas diákévei után, majd a budapesti Műegyetemen eltöltött egy év után a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult. Itteni legnagyobb hatású professzora, a bécsi Stephansdom építőmestere, Friedrich Schmidt elkísérte pályája nagy részén, hiszen a Mátyás-templom három évtizedes restaurálása alatt is többször kikérte tanácsát.
 

Megszűnt típus!

Utód modell: Canon imageprograf PRO-2600

Grafikai és fotónyomtató

A Föld különböző tájain sokféle építőanyagot használtak, de mindenhol a szilárd kő volt a legfontosabb évezredeken át. A kő minden korban az állandóság és a biztonság szimbóluma volt – s ezzel együtt az emberi lét másik fontos részének, a hitnek, az örökkévalóságnak a jelképe is.

A kő mint építőanyag a római idők óta jelen van a Kárpát-medencében és végigkíséri a történelmünket. A mai napig meglepően sok kőház van hazánkban. A kötet áttekinti a magyarországi kőépítkezés történetét, ismerteti a kőfajtákat, a kőszerkezeteket és a kőből épült lakóházak jellemzőit. Külön fejezet foglalkozik a házak korszerűsítésével, ezért a könyv hasznos segítség a kőház-tulajdonosoknak, de a felújításukkal foglalkozó szakembereknek is.

Könyvünk 24 kortárs épületet mutat be, családi- és sorházakat Németország, Ausztria és Svájc területéről, amelyek extrémen alacsony üzemeltetési költség mellett nyújtanak kimagaslóan magas komfortot és élhető belső tereket. Minden projektet alaprajzzal, számos ábrával, a felhasznált anyagok, műszaki paraméterek és az energiafelhasználás részletes bemutatásával dokumentáltunk, értékes tervezési segédletet és inspirációt nyújtva ezzel az építészeknek, tervezőknek, kivitelezőknek és építtetőknek.

Kedves Olvasó, csak néhány napot tölthet Budapesten, de a rendelkezésére álló rövid időben szeretne minél többet megtudni a magyar fővárosról, annak mindennapi életéről? Ez a kis kalauz ahhoz ad tanácsot, hogy minél gazdagabb programot állíthasson össze, és az itt töltött időt a lehető legjobban ki tudja használni. Budapest látnivalói gyakran távol esnek egymástól, ezért különféle sétákat állítottunk össze, amelyeket végigjárhatnak. A séták a város múltját és jelenét meghatározó városrészeken át vezetnek, sokszínű képet mutatva  Pestről, Budáról és Óbudáról.

Újonnan kifejlesztett, A0 méretű nyomtatásra képes, bámulatosan egyszerűen kezelhető, webre csatlakozó ePrinter.

• 1 tekercs
• 914 mm (36”)
• 6 eredeti HP tinta
• Festék alapú (C, G, M, pK, Y); pigment alapú (K)
• Nincs merevlemez (csak PostScript opcióval)
• kis és közepes irodai   

A Revit támogatja a BIM munkafolyamatokat a koncepciótól egészen a kivitelezésig. Építész, gépész, statikus modult tartalmaz. A programmal pontosan modellezheti az épületet, és hatékonyabban dolgozhat együtt másokkal. Hagyja, hogy a Revit automatizálással kezelje a rutin- és ismétlődő feladatokat, így a kreatív, értékes munkákra összpontosíthat.

 "A kiegyezés kori Habsburg Birodalom és azon belül a történelmi Magyarország városait nemcsak közös sors, hanem sajátosan közös arculat is összeköti. Azt is mondhatnánk, hogy ez a korszak (1867–1918) – legalábbis a nem mindig hálás utókor szemében – a városfejlődés különös, kegyelmi állapotát képviseli, aminek során Magyarország talán utoljára zárkózott fel Európához. […] Ez a sajátos „közép-európaiság” nyilvánul meg Lovra Éva könyvének témájában is, amit szaknyelven városi szövetnek, morfológiának, tipológiának vagy városépítészeti alaktannak is hívnak. […] A tipológia 41 városszövettípust, a városok 16 alaptípusát és a 9 végleges várostípust különböztet meg, amelyeket térképek, sémák és fotók segítségével mutat be. A városképeknek önálló fejezetet szentel. A hazaiak mellett olyan városokat is említ, mint Bécs, Brünn, Prága, Szarajevó, Ljubljana, Lemberg stb. " (Részlet az Előszóból.)