Termék listázás

A BRONZ FREE költségvetés-készítő program egy hardverkulccsal védett számítógépes segédeszköz (program és adattár), amely segítségével Ön gyorsan, hatékonyan és nem utolsósorban pontosan – a szakmai elvárásoknak megfelelően – képes építőipari árajánlatokat adni, költségvetéseket kiírni a rendszer adattárainak felhasználásával.

• Teljes ÖN egységárgyűjtemény szintű adattár.
• A tételszöveg, normaidő, anyagár szerkeszthetősége.
• 100 tételes saját adattár létrehozása.
• Egységes, szabadon megadható rezsióradíj használata.
• Költségvetések a képernyőn megtekinthetők, nyomtathatók (PDF).

A jelentkezéshez kérjük nyomja meg a KOSÁRBA gombot.

Tematika:

• Papírtér/ modell tér, Nézetablakok, Léptékezés, Oldalbeállítás
• Rajzlap – Keret  - Címkemező rajzolás
• Felhasználói papírméret beállítása pl.:594*1700 mm  – margók 13 mm
• Rajzok nyomtatása PDF, DWF formátumban (Digitális tervlapok)
• A Lapkészlet-kezelő használata
• Lapkészlet létrehozás meglévő rajzelrendezésekből

A jelentkezéshez kérjük nyomja meg a KOSÁRBA gombot.

Tematika: 

• Blokkdefinició - Dinamikus blokkok – beillesztés - Design Center
• Designcenter „konténer”-rajz készítése, frissítése
• Attribútum definíció, módosítása
• Blokk módosítása Blokkszerkesztő - Blokkok és Referenciák helybeni szerkesztése
• Az adatkiemelés áttekintése - Táblázatok
• Excel számolótábla csatolása AutoCAD táblázathoz
• A kiemelt adatok exportálása - Kiemelt adatok frissítése
• Adatkiemelési táblázat módosítása

Meinig Arthur a 19. század utolsó évtizedeinek és a 20. század elejének termékeny építésze, aki szülőföldjéről és tanulmányainak helyszínéről, Szászországból érkezett Bécsbe, ahol a színház- és palotaépületeiről híres építészpáros, Fellner és Helmer irodájába került. Az ő egyik főúri megbízásuk, a budapesti Károlyi-Csekonics-palota révén érkezett Budapestre, ahol letelepedett és a következő két évtizedben a magyar arisztokrácia legkedveltebb tervezőművésze lett. Mágnásépítészként emlegették korában, paloták és kastélyok specialistája volt. Irodájából kerültek ki a Wenckheim-palota (ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete) és a tiszadobi Andrássy-kastély tervei, melyek további jelentős arisztokratikus megbízásokhoz juttatták. Reprezentatív városi építkezésein gyakran fordult a barokk és rokokó formái felé, míg vidéki főúri házain a Loire menti kastélyok stílusát részesítette előnyben. Az addig historizáló stílusban alkotó építész élete utolsó szakaszában, az 1900 körüli években néhány jelentős szecessziós alkotással gazdagította architektúránkat.

Alpár Ignác a dualizmus korának egyik legtermékenyebb magyar építésze, a historizáló architektúra kiváló képviselője volt. Nagyszámú alkotása valósult meg Erdélyben. Széles hírnévre az Ezredéves Országos Kiállítás történelmi épületegyüttesnek tervezőjeként tett szert, majd a századfordulón a Tőzsdepalota és az Osztrák–Magyar Bank pályázatának elnyerésével a pénzügyi épületek specialistájává emelkedett. Ezután a főváros legnagyobb banképületei és egy biztosítótársaság székháza, az Anker-ház valósult meg elképzelései szerint az 1910-es évekig. 

A végeselemmódszer egy sajátos, számítógépet használó számítási módszer, melynek fő felhasználási területe a mérnöki munka segítése. A könyv megismertet a módszer lényegével: milyen matematikai alapokra épül, melyek a legfontosabb lépései, hogyan kapcsolódik a mechanika más számítási eljárásaihoz, mi a sajátossága a legfontosabb szerkezettípusok vizsgálatának, hogyan célszerű értékelni az eredményeket, és mire kell vigyázni a modellalkotás során. A könyvet ajánljuk egyetemi hallgatóknak, leendő mérnököknek, és a gyakorlati tervezési, számítási munkák világában élő szakembereknek.

"Munkája persze van szerte az országban. (...) Műegyetemi tanszéke mellett az ország akkori legnagyobb létszámú tervező irodáját szervezi meg.(...)  A két világháború közötti szakasz második felében ez az iskola képviselete a mérsékelten haladó, a száraz német konstruktivizmustól távolálló, a magyar tájban jobban beillő, néha nemzeti vonatkozásokat is tükrözni szándékozó irányzatot. (…) Hogy barokk volt? Hát Istenem, barokk volt maga az ország is. Így volt, és ez ma már történelem. Az pedig bizonyos, hogy Wälder Gyula volt a legkifejezőbb építésze.”

Hevesy Sándor

Batár Attila Párizsi térportrék című legújabb kötete 19 párizsi teret mutat be rajzzal, fotókkal, pontos leírással. Batár Attila 1925-ben született Budapesten, ahol először történelem szakon diplomázott, majd 1963-ban elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki karát. 1956-ban aktív résztvevője volt a forradalmi megmozdulásoknak, ezért állandó zaklatásnak volt kitéve. 1968-ban Franciaországba menekült, 1970–1990 között az Egyesült Államokba költözött, majd 1990-től Párizsban él. A városi terek, mint az urbánus lét legfontosabb helyei, évtizedek óta szemlélődésének tengelyében állnak. Számos kötete jelent meg erről.

A könyv a festéknagykereskedők és az iparág néhány képviselőjének a szakmai életét mutatja be, azt, hogy milyen gazdasági viszonyok között jött létre a festékesek számára is a rendszerváltozás. Ezzel emlékezetessé tesszük azt az izgalmas kort, emléket állítunk az akkori eseményeknek és természetesen a benne szereplőknek is.

Selyemfényű /félfényes/ Canon fotópapír.