Termék listázás

A könyv bemutatja a kovácsoltvas-művesség történetét, felhasználási területeit, a kovácsolható anyagokat, a gyártástechnológiát. Foglalkozik a történelmi stílusok rövid áttekintésével, napjaink kovács-iparművészetével. Bemutatja a kovácsoltvas kapukat, rácsokat, cégéreket, berendezési tárgyak széles választékát, a kisplasztikai alkotásokat. Önálló fejezet foglalkozik a rekonstrukciós munkákkal. A könyv gazdagon illusztrált, ábrákat, színes fotókat tartalmaz.

Janáky István nemcsak az egyik legerősebb hatású magyar építész az ezredfordulón, hanem jelentős gyűjtő is. Gyűjteménye a szépség morzsáiból áll. A magukra hagyott emberek öntudatlan, ösztönös építésében keresi azt az őszinte emberi megnyilvánulást, azt a szépséget, amit a műépítészek döntő része elveszített. A megtalált építmények jobb híján amatőr fotókon menti meg a feledéstől. Elmúlásukat azonban nem tudja megakadályozni - ez adja a fotók megfoghatatlan, megrendítő szépségét. A képek eközben halkan és szemérmesen teszik fel a kérdést: Mi az építészet túlélési esélye? A könyv ennek a gyűjteménynek a katalógusa, ami egyben Magyarország ismeretlen értékeinek szokatlan építészeti kalauza.

A természeti- és örökségvédelmi szempontból is oltalom alatt álló budapesti Füvészkert (az ELTE Botanikus Kertje) a hazai kerttörténet egyik kiemelkedő képviselője: növénygyűjteményei, herbáriuma és könyvtára révén nemzetközileg elismert kutatóhely. A kiadvány foglalkozik mind a botanika tudományának kultúrtörténeti jelentőségével, mind a Füvészkert kerttörténeti és kertépítészeti vizsgálatával.

A könyv Schneller István, az elméleti ember térről írt esszéinek gyűjteményes kötete. "Látszólag a legegyszerűbbről, s talán mégis a legnehezebbről van szó Schneller István írásaiban, arról ugyanis, hogy az ember miként foglalhatja el azt a helyet, ami őt minden más között kitünteti, s miként lehet ehhez a helyhez méltó azáltal, hogy nem foglalja el, és nem szorítja ki azt, ami még a hely vonzáskörében van. Schneller az ember egzisztenciális térfelfogásáról beszél, amelynek háttereként az itt közölt Heidegger írást veszi alapul és olyan szerzőket (O. F. Bollnow) is, akik számára meghatározó volt a heideggeri indíttatás." (Bacsó Béla)

Ferkai András Ybl-díjas építész, építészettörténész, több könyv szerzője ill. szerkesztője. Jelen kötet rövidebb esszészerű írásait tartalmazza a 20. századi magyar és közép-kelet-európai építészetről.

Épülettervezési szoftvercsomag BIM- és CAD munkákhoz. Támogatja az építményinformáció-modellező és CAD-alapú munkafolyamatokat építészek, épületgépészeti, mélyépítő és szerkezettervező mérnökök, valamint kivitelezési szakemberek számára.

Pecz Samu (1854–1922) építész, műegyetemi tanár, a historizmus kiemelkedő alakja, számos emblematikus műve a mai napig meghatározza Budapest építészeti összképét. Legismertebb munkái a Szilágyi Dezső téri református templom, a Központi Vásárcsarnok, a műegyetemi épületek, köztük a könyvtár, az Üllői úti tisztviselőház vagy az Országos Levéltár, de nem csak Budapesten valósultak meg tervei, a Monarchia Magyar Királysághoz tartozó távolabbi területeiről is bőven kapott megbízásokat.

Építészetét sajátos formanyelv jellemzi, néhány neoreneszánsz stílusú műtől eltekintve egész alkotó korszakára a középkori történeti elemek használata, illetve sajátos vegyítése a jellemző. 

Nyiri István (1902–1955) és Lauber László (1902–1953) a két világháború közötti modern magyar építészet kiemelkedő alkotópárosa volt. Több mint tíz éven át vezettek önálló irodát a fővárosban, számos bérház, bérvilla és középület megvalósulása fűződik a nevükhöz.

A két építőművész pályája a Wälder-irodában keresztezte egymást, ahol tanulmányaik utáni gyakorlati éveiket töltötték. Habár önállósodásuk után a modern építészeti irányzatokban teljesedtek ki, a professzor irodájában tanult hagyománytiszteletet és kompromisszumkészséget kiválóan építették be tervezői gyakorlatukba.

A látszóbeton nem pusztán egy anyag, egy technológiai eljárás, hanem benne megmutatkozik a korszak gondolkodása: egyrészt a modern hagyomány, hogy a szerkezetet a maga valójában láttassuk, de a posztmodern „minden lehetséges” nyitott elve is. Erős, szilárd, ellenáll az időnek, ugyanakkor egy korszerű technológia eredménye. A könyv legnagyobb érdeme, hogy a látványbeton technológiai és kivitelezési ismereteit mindenre kiterjedően részletezi, de nem feledkezik meg a célról, ami az építészeti alkotás maga. A kötet kizárólag magyar példákon keresztül mutatja be a látszóbeton megvalósulásait.

A szerző a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen működő Épületakusztikai Laboratórium vezetője, annak létrehozója, számos bonyolult épület akusztikai tervezője. Dr. Habil. Reis Frigyes az épületek akusztikai követelményeinek, tervezési módszereinek, kivitelezésének, környezetvédelmi igényeinek nemcsak szakavatott ismerője, de oktatója és az ezzel kapcsolatos szakmai tevékenység tapasztalt menedzsere is. A magyar nyelvterület olvasói, az épített környezet megvalósításában feladatot vállalók és az egyetemi hallgatók ezzel a könyvvel egy több évtizedes hiányt pótló, áttekintő jellegű, sok-sok gyakorlati tapasztalatot és elméleti kérdést részletező felsőfokú tankönyvet, jól forgatható épületakusztikai kézikönyvet kapnak.