Termék listázás

A KERTEK ELEVEN KÉPEK. Mindannyian magunkban hordozzuk álmaink kertjének képét. A Callwey kiadó új könyve Németország, Ausztria és Svájc legszebb kertjei közül mutat be százat. A részletes tervrajzok és az átfogó képanyag élénk benyomásokat közvetít valódi földi paradicsomokról. A könyv a száz megvalósult kert példáján különleges problémákat és megoldási lehetőségeket tár elénk bármely kertméret, ízlésvilág, használati igény számára - dizájntudatos, életélvező, esztéta és a természetbarát olvasók is garantáltan megtalálják a nekik legjobban tetsző tervet.

Aligha van olyan magyar építész, aki Kós Károlyhoz hasonló mértékben élte volna meg, élte volna át a huszadik század viszontagságait. Az aranykor kellős közepén született, egy soha nem látott fejlődés lázában égő országban nyílt ki szeme a világra, és adatott még neki idő alkotásra az első világháború előtti boldog békeidőkben. 

 

Hauszmann a magyarországi építészoktatás egyik megteremtője, nagyhatású professzor, akinek keze alól a századforduló különféle stílusáramlatainak legjelesebb képviselői kerültek ki. Műtermében a korszak sok hírnevessé vált építésze nyert szakmai képzést. A dualista monarchia reprezentatív középületeinek tervezője: az ő rajzasztalán született meg a Kúria (ma Néprajzi Múzeum), a New York-palota terve, és az ő nevéhez fűződik több korszerű épülettípus megalkotása, közöttük a pavilonos rendszerű kórházaké. Fő műve a XIX. század végének a Parlament mellett legjelentősebb építkezése, a budai királyi palota, amely a Parlamentéhez hasonló igényességgel készült, amit azonban ma már csak fényképeken tanulmányozhatunk.

 

A Magyar Iparművészeti Egyetem mesterképzési (DLA) programján készített tanulmányok 1998-2000. A könyv egy interdiszciplináris építészetelméleti sorozat első tagjaként látott napvilágot. Célja az, hogy segítse a lappangó, nem kanonizált gondolatok felszínre kerülését, gazdagítva ezzel építészeti kultúránkat. Jelen kötet az Iparművészeti Egyetemen 1998-ban beindult első hároméves DLA-programon (Doctor of Liberal Art) résztvevő hallgatók (építészek, formatervezők, textiltervezők, keramikusok, animációs tervezők) egyéni kutatómunkáiból állt össze, melyeket a Tervezéselmélet-Alkotásfilozófia c. tantárgy keretében végeztek. A tanulmányok egyéni indíttatásból járják körül az alkotás különböző aspektusait, melynek súlypontját mindig az alkotó személyiség önmagára ismerése jelenti.

Gerlóczy a két világháború közötti formavilág egyik meghatározó alakjaként, a modern kórháztervezés szakértőjeként jelentős életművet hagyott hátra, emellett a Magyar Képzőművészeti Főiskola építészettörténet- és városesztétika-tanáraként is tevékenykedett. Frissen végzett építészként, különös ihletettségtől vezérelten megmentette Csontváry Kosztka Tivadar pusztulásra ítélt festői hagyatékát, majd több mint ötvenöt éven keresztül fáradhatatlanul küzdött a képek fennmaradásáért, elismertetéséért és méltó helyre kerüléséért.

A kiadvány  az OTÉK 2012 című könyv kiegészítése, az országos településrendezési és építési követelményeket rögzítő  2013. januárjától beállt szabályozásokat foglalja magában, fogalommeghatározásokkal együtt.

Ezzel egyrészt közérthetővé teszi bárki számára a hatályos építési szabályozásokat illetve nagyban megkönnyíti azok gyakorlati alkalmazását is.

Az 1960-as évekig, a gyári sütésű és bolti terjesztésű kenyér általánossá válásáig, a kemence nélkülözhetetlen kelléke volt a paraszti életnek, hiszen a kenyérsütés az egyik legfontosabb asszonyi munka volt. A kész kenyér mint mindennapi eledel, kiemelt tiszteletet kapott, a kenyérsütés számos mágikus szertartással kapcsolódott össze. Ha egy asszony nem tudott jó kenyeret sütni, alkalmatlan volt a házasságra. A különböző fajta kemencék elsősorban a kenyérsütés miatt épültek, de emellett a fűtés, a főzés vagy az aszalás rendeltetésének is megfeleltek. A hagyományos parasztházban a kemence helye és formája szoros összefüggésben volt a lakóház használatával, a füstelvezetéssel, és a fűtőanyaggal.

A kiadó Népi kultúra című sorozatának hagyományaihoz híven a Kenyérsütő kemencék a történeti, néprajzi kérdések mellett a műszaki megoldásokat is igyekszik alapos vizsgálat tárgyává tenni, így segítve azokat, akik a mai világban is a hagyományok felé szeretnének fordulni és kenyérsütő kemencét építeni. A könyvből megtanulható és némi gyakorlat után elsajátítható a hagyományos kemenceépítés, legyen az kő-, sövényvázas, karóvázas vagy téglakemence.

Schulek Frigyes (1841-1919) neve általában csak a Mátyás-templom és Halászbástya építészeként ismert. Származása, személyisége és életútja kicsit homályban van csakúgy, mint a többi alkotása. Mozgalmas diákévei után, majd a budapesti Műegyetemen eltöltött egy év után a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult. Itteni legnagyobb hatású professzora, a bécsi Stephansdom építőmestere, Friedrich Schmidt elkísérte pályája nagy részén, hiszen a Mátyás-templom három évtizedes restaurálása alatt is többször kikérte tanácsát.
 

Megszűnt típus!

Utód modell: Canon imageprograf PRO-2600

Grafikai és fotónyomtató

A Föld különböző tájain sokféle építőanyagot használtak, de mindenhol a szilárd kő volt a legfontosabb évezredeken át. A kő minden korban az állandóság és a biztonság szimbóluma volt – s ezzel együtt az emberi lét másik fontos részének, a hitnek, az örökkévalóságnak a jelképe is.

A kő mint építőanyag a római idők óta jelen van a Kárpát-medencében és végigkíséri a történelmünket. A mai napig meglepően sok kőház van hazánkban. A kötet áttekinti a magyarországi kőépítkezés történetét, ismerteti a kőfajtákat, a kőszerkezeteket és a kőből épült lakóházak jellemzőit. Külön fejezet foglalkozik a házak korszerűsítésével, ezért a könyv hasznos segítség a kőház-tulajdonosoknak, de a felújításukkal foglalkozó szakembereknek is.