Termék listázás

 A könyv anyagtani vonatkozású fejezetekben ismerteti az áthidaló- és födémelemek keresztmetszetét, legfontosabb méreteit (táblázatos formában), illetve a gyártói előírásokat. A kivitelezéssel foglalkozó fejezetekben a beépítés menetét, legfontosabb szabályait sajátíthatja el a tanuló/olvasó. Külön fejezetben mutatja be a koszorúk és párkányok szerkezetalakítási elveit, illetve a kivitelezés menetét, majd áthidalások, födémek csomóponti rajzaival, terveivel, illetve a vonatkozó munkavédelmi előírások bemutatásával zárul. A rajzok elemzését, megértését mennyiség számítási feladatok támogatják. Az egyes fejezetek végén számos kérdést és gyakorlati feladatot tartalmaz.

Forrásanyagokra (emlékiratok, korabeli sajtó) és régészeti leletekre, kórházépítészeti emlékekre támaszkodik ez a munka, melyet gazdag képanyag (metszetek, képeslapok) illusztrál. A főváros azon ritka települések egyike, ahol az egymásra épülő korok emlékei jól elkülöníthetők. Kis történelmi sétát teszünk a pesti és a budai oldalon: a kórházak, gyógyító helyek történeti fejlődése már a rómaiaktól, a népvándorlás korától nyomon követhető. Időrendben, a keresztény középkortól (kolostorházak, gyógyító rendek) a felvilágosult abszolutizmus, majd a reform- és a dualizmus korszakán át (orvosi karok, kórházrendszer), a 20. század újrakezdésein és korszerűsítésein keresztül napjainkig mutatjuk be a gyógyító város történelmét. 

A munkafüzet a gyakorlati munka elősegítésére készült, célja hogy segítse a gyakorlatokon végzett munkát és az egyes témakörök önálló feldolgozását.

A szerző korábbi nagysikerű könyvének bővített változata a Nagyalföldön elterjedt búbos kemencéket mutatja be. Megismerhetjük belőle a kemencék történetét, a különböző formai változatokat, a használat csínját-bínját és nem utolsósorban a kemenceépítés fortélyait, amelyre kiemelt hangsúlyt helyez, hiszen nem titkolt szándéka, hogy segítse azokat, akik búbos kemencét szeretnének építeni lakásukban vagy kertjükben. Az új kiadás a korábbinál gazdagabb képanyaggal segíti az olvasót a könnyebb tájékozódásban és a megismerés örömében.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kara a magyar műszaki felsőoktatás okl. építészmérnök képzésének legnagyobb létszámú és legnagyobb múltú szervezeti egysége, amely hivatásának tekinti az erős alapképzésre épülő differenciált, többszintű, különböző szakirányú minőségi oktatást, valamint az elitképzést. Az évkönyv a BME Építészmérnöki Kar 11 tanszékének szervezeti felépítését, a tanszékek munkatársait, az ottani alkotó tevékenységet - építészet, pályázatok, kiállítások, könyv, tankönyv, publikációk, kutatások, szakértések - mutatja be. Segít eligazodni az egyes tanszékek oktatási rendje, tantárgyai között. A rajzokat és terveket az elmúlt két év legjobb hallgatói munkáiból válogattuk az első évesektől a diplomázókig. A szép kivitelű évkönyvet nemcsak az egyetemen oktatóknak, tanulóknak ajánljuk figyelmébe, hanem az építészet iránt érdeklődőknek és a pályaválasztás előtt állóknak is.

Eredeti HP tintapatron DesignJet T120, T125, T130, T520, T525, T530 nyomtatókhoz.

A munkafüzet a gyakorlati munka elősegítésére készült, célja hogy segítse a gyakorlatokon végzett munkát és az egyes témakörök önálló feldolgozását.

A BME Építészmérnöki Kar 2007-es évkönyve angolul.

Eredeti HP tintapatron DesignJet T120, T125, T130, T520, T525, T530 nyomtatókhoz.

Guzsik Tamás (1947- 2002) építészettörténész a Budapesti Műszaki Egyetem legendás tanára volt, akinek szellemiségén több építésznemzedék nevelődött. Noha tudományos eredményei is ismertté tették, nevéhez elsősorban az építészettörténeti oktatás pedagógiai reformja köthető. Tömegeket vonzó előadásai által elérte, hogy a diákok ne csak információkat halmozzanak fel, hanem értsenek is, mégpedig a szakma szeretetéből fakadóan. A hazai építészettörténet és templomépítészet oktatásáért tanártársaival szemben is konfliktusokat vállalt egy olyan politikai rendszerben, amely mindkettőre ellenséges gyanakvással tekintett. Törekvéseit siker koronázta, különös tekintettel azokra a rendszerváltás után épült templomokra, amelyek ösztönzésére öltöttek hagyományőrző karaktert. Guzsik a középkor, ezen belül az örmény és a pálos szerzetesrendi építészet elkötelezett kutatója volt, de hagyatékához tartozik a kortárs liturgikus építészet kutatása és oktatása is. Ezt a könyvet egykori kollégái, tanítványai és szellemiségének örökösei írták.