Termék listázás

Eredeti HP tintapatron DesignJet T610, T620, T770, T790, T795, T1100, T1120, T1200, T1300, T2300 plotterekhez.

Eredeti HP tintapatron DesignJet T610, T620, T770, T790, T795, T1100, T1120, T1200, T1300, T2300 plotterekhez.

A válogatás szempontja a tehetségen túl szubjektív. Ybl Miklós, Kós Károly, Molnár Farkas, Makovecz Imre, Janáky István… és a többiek szerethető mivoltukban jelennek meg. Miltényi Miklós rajzai képi emléket állítanak az építészeknek, kiemelve munkásságuk és személyiségük legfontosabb elemét úgy, ahogy ezt csak rajzban lehet ilyen tömörséggel elmondani. Vadász Bence versei pedig a szavakkal még árnyalja ezt a képet. A verseskötettel tisztelettel emlékezünk régi mestereinkre és arra, amit örökül hagytak nekünk.

Részlet az előszóból

“Témáim tehát Makovecz antropozófiai szemlélete, az antropológiával, etnológia-etnográfiával, képzőművészettel érintkező tevékenysége: három „akciója”, öt nem-hivatalos „kiadványa”, három kísérleti típusú kiállítása, valamint egy ornamentika-kutatás, melyekből új építészet-fogalom születhetett az 1960-70-es években. Alapvetően az építőművészeté, amiben az építész stúdió/műhely – szemben az ipar és technológia alkalmazottjaként felfogott mérnök munkahelyével – döntő szerepet játszik, a közös gondolkodásával, kísérleteivel. Dolgozataim közül az első egy debreceni, művészetköziséggel foglalkozó konferencián hangzott el 2012-ben, és megjelent a konferencia kiadványában, a második alapja egy kiállítás-tervezet, mellyel a 2012-es Velencei Építészeti Biennále pályázatán vettünk részt Csernyus Lőrinccel és Turi Attilával, a harmadik, az Álarc nélküli bál a Korunk fenomenológiára összpontosító számában jelent meg Kolozsvárt, az utolsó alapja pedig egy 1986-os, regionalizmusról szóló velencei konferencián tartott előadás."

A lényeg a folytatás. A folytatás és a megőrzés.

Hisz nem véletlenül lett a Ház műemlékké. Amihez persze az ember akkor nyúljon, ha ismeri. De ennél is fontosabb, hogy csak akkor, ha szereti. Akár szerelemmel. De mindenképpen odaadással és alázattal. (…) Ez a Ház egy merőben új fejezetet jelentett. Itt valami olyan épült meg negyven éve, amilyen soha korábban Magyarországon. Valami elindult.”
(Részlet Sáros László György utószavából)

Olyan tervek ezek, amik ugyan nem épültek meg, de bizonyítékok arra, hogy a Kádár-kor hazugsággal teli légkörében is az igazi alkotók szellemileg lépést tudtak tartani Európával. A meglévő terveket a szerző Cad-program segítségével kelti életre. A bemutatott tervek alkotóihoz Károlyi Istvánt személyes kapcsolatok fűzik, így a választás szubjektivitása egyben a könyv erénye is, emberi közelségbe hozza hozzánk építészetünk néhány jelentős alkotóját: az Olgyay fivéreket, Gádoros Lajost, Dávid Károlyt, Pintér Bélát, Szendrői Jenőt, Nagy Elemért, Rimanóczy Jenőt, Virág Csabát, Pázmándy Margitot, Jurcsik Károlyt, Zalaváry Lajost, Sári Istvánt és Varga Leventét.

Vadász Bence versei és M. Miltényi Miklós illusztrációi a szeretet és tisztelet hangján mesélnek az elmúlt évtizedek meghatrozó építészeiről, ugyanakkor közvetlenségükkel az ismerősség élményével ajándékozzák meg az olvasót. Irodalmi és képzőművészeti skiccek ezek, határozott vonalakkal felvázolt portrék amelyek éppen sűrítettségük, lényeglátásuk okán tudják érzékletesen elénk varázsolni azokat a az alakokat és életműveket, amik körülvesznek minket, formálják ízlésünket és környezetünket.

"Ajánlom ezt a könyvet apámnak, Vadász Györgynek (1933–2024), az építészet és a lélek mesterének, aki benne volt és benne marad minden vonalamban és minden mondatomban, most és mindörökké, ámen."
(Vadász Bence)

Kompakt és megfizethető belépő szintű könyvszkenner

A CZUR M3000 Pro V2 felsőkamerás szkennerrel a könyvek, füzetek digitalizálása rendkívül egyszerű, hiszen csak lapozni kell őket, a többit a szkenner elvégzi. A szkenner három lézerrel végig pásztázza a kinyitott könyv lapjait, majd a kontúrok elemzése után a könyvhajlatról is kiegyenesített képet készít a beolvasás során.

A kilátás, a kilátáskitakarás, a belátás, a benapozás és a természetes bevilágítás, valamint ezek korlátozása előre, de utólag is ábrázolhatók, szerkeszthetők, mértékük számítható a könyvben közreadott metodikák szerint. Ezek a jelenségek okozhatnak szomszédjogi, tervezési, és megvalósítási problémákat, az értékegyensúly megbomlásának következtében kiszámítható ingatlanforgalmi értékcsökkenéshez vezethetnek, amelyek mértéke szintén meghatározható.

A részletesen tárgyalt témák rövid vezérfonalat, s talán útmutatást, szakmai eligazodást, segítséget nyújtanak az elmélyüléshez, felkészüléshez, de befolyásolják a napi munka végzését is, hiszen az építészeti gyakorlat megköveteli a jártasságot e problémák megoldásában is. Akik közvetlenül hasznosíthatják a könyv tartalmát, elsősorban az építészek, mérnökök, tervezők, tervellenőrök, az építési igazságügyi szakértők és az építésügyi szakértők, valamint az erre felkészülő szakmérnökhallgatók, szakértőjelöltek. Persze ebbe a körbe tartozónak valljuk mindazokat, akik megbíznak, kirendelnek szakértőt, illetve felhasználják a szakvéleményeket, valamint azok eredményeit.

A kötetben egykori építészhallgatók és pályakezdő építészek osztják meg gondolataikat az 1970-es, 1980-as évek hazai építészetéről. A 14 beszélgetést és képeket tartalmazó interjúkötetet Karácsony Rita összefoglaló esszéje vezet be. A feltett kérdésekre a korszak hallgatói és fiatal építészei válaszolnak, akik ma a 60-as, 70-es éveikben járó, többnyire aktív és elismert tervezők.

A riportokon keresztül három fő témakörbe nyerhetünk betekintést. Elsőként a pályaválasztás kérdéskörébe, illetve az akkori egyetemi építészetoktatás sajátosságaiba. Megismerhetjük a pályakezdők szemével az egykori nagy állami tervezőirodák légkörét, valamint a fiatal építészek számára adott első feladatokat. Mindezzel párhuzamosan pedig az újdonságszámba menő gazdasági munkaközösségek és kisszövetkezetek nyújtotta egyéb lehetőségeket, magántervezői munkákat. Végezetül bepillanthatunk a rendszerváltozás körüli átalakulásba, az önálló irodák létrehozásának időszakába. A korszak kapcsán érdekességeket tudhatunk meg a számítógépes tervezés kezdeteiről is, találkozhatunk például az első számítógépes látványterv-kísérletekkel, amelyek több-kevesebb sikerre tettek szert a Műegyetemen 1977 táján.

A téma aktualitását leginkább az adja, hogy az 1970-es, és lassan az 1980-as évek hazai épületállományát is időszerű volna már tudatosan is feltérképezni, hogy a kiemelkedő alkotások megőrzéséről még hosszú évtizedekre gondoskodni tudjunk.