Termék listázás

Nagy Tamás építész, gondolkodó, tanár több évtizedes alkotói és oktatói tevékenységének tapasztalatait szeretné átadni a könyvben. Alapvetése, hogy a tervezés kimondottan vagy látensen, de mindig valamilyen inspirációs forrásból táplálkozó folyamat, ami tetten érhető a végeredményben is. Léteznek az életútból és a személyiségből fakadó állandóan jelen lévő késztetések, ezekhez járul egy-egy feladathoz kapcsolódó vagy tudatosan választott inspirációs forrás. Inspiráció nélkül elképzelhetetlen az építészeti tervezés, ami elsődlegesen a személyiség mélyrétegeiből táplálkozik (amit persze a racionális tudás képes kiteljesíteni). A kötet húsz projektet ismertet ebből a szempontból. Elsődleges célja az oktatásban támaszt nyújtani a hallgatóknak, hogy legyen bátorságuk a saját inspirációikat felismerni, megérteni és megragadhatóvá tenni. A kétnyelvű (magyar–angol) könyv ezen kívül bemutatja egy építész életművét.

Kötetünk annak a szövegantológiának egy fejezetét tartalmazza, amely eredetileg Architekturtheorie im 20. Jahrhundert: Eine kritische Anthologie (Építészetelmélet a 20. században: Kritikai antológia) címmel 2003-ban jelent meg a Springer Kiadónál. A forrásszövegek szerzői - építészek, művészettörténészek és filozófusok - noha mindannyian az építészettel foglalkoznak, de indítékaik, érdeklődésük iránya igen különböző. A gyűjtemény szövegeit az Olvasó tetszése szerinti sorrendben olvasgathatja. Az álláspontok különbözősége, ellentmondásai remélhetően arra késztetnek majd, hogy mindenki kialakítsa, átgondolja saját véleményét.

Ez a mű nem egy általános menedzsmentkönyv. Nem pusztán azt a kérdést teszi föl, hogyan kell eredményesen vezetni egy vállalatot, annál mélyebbre tekint. Az első fejezet kiindulópontja, hogy a vizsgálódást önmagunknál kell kezdeni, hiszen bármilyen siker valójában bennünk dől el. Ehhez először őszintén kell válaszolni számos kérdésre. „Amit megígértem, betartom?... Nyitott vagyok az új ötletekre?... A megoldandó problémák kiváltó okát keresem?... Az emberekkel, a problémákkal és a helyzetekkel becsületesen és etikusan foglalkozom?...”– néhány kérdés a könyvből. A második fejezet a cég megismerésével foglalkozik, pragmatikusan végigvezet bennünket a menedzsment legfontosabb fogalmain keresztül a vizsgálati folyamaton. Részletesen tárgyalja a buktatókat, a problémákat és megoldási javaslatokat is tesz. Számos megtanulható eszköz és módszer van, de sok mindenre az élethelyzetek tanítanak. Földi Tamás megosztja velünk harmincéves szakmai tapasztalatait, ami könyvét hitelessé teszi. Nem elvont tudományos attitűddel nyúl a témához, hanem megélt példákon keresztül tárgyalja a vezetéstudomány kérdéseit. Példái többsége az építőanyag-iparból származnak, ami különösen értékessé teszi a könyvet az építőipari cégek vezetői számára.

A könyv olyan, történeti-néprajzi szempontból különleges, figyelemre és megőrzésre érdemes építményekről szól, amelyek egykor mindennaposnak számítottak hazánkban: a barlanglakásokról. E hajlékokban azonban nem szabad csak kuriózumokat látnunk, mert ezek családok százainak, ezreinek lakóhelyei - azaz az emberi létezés terei - voltak és sok esetben még ma is azok. Miért ott és úgy alakultak ki a barlanglakások, ahol és ahogyan létrejöttek? Mitől olyan különleges az alakjuk, szerkezetük? Miért költöztek az emberek a sokszor csak odúnak nevezett hajlékokba?

A magyarországi barlanglakások a népi építészet szerves részét képviselik. A természetes barlangok mellett sokkal gyakoribbak voltak a mesterséges barlanglakások, amiket az emberi kéz alkotta. A vájt barlanglakásokat két főcsoportba oszthatjuk: kőbányászathoz kapcsolódó és löszfalba, löszhomokba épített lakások. Mednyánszky Miklós a könyv első felében ismerteti e két típus sajátosságait számos fotóval illusztrálva.

A kőbányászat révén keletkeztek a legismertebb települések, amelyek kőbe vájt barlanglakásai néha falunyi népességnek adott otthont. A könyv második része a magyarországi barlanglakásos településeket veszi sorra ábécérendben. A barlanglakások bizonyos területeken koncentrálódtak, ilyen volt Budafok, a Dunakanyar és Nógrád, a Balaton környéke és Dél-Dunántúl, ahol a mai napig meglepően nagy számban maradtak meg, a mára jobbára elhagyott lakások. Budafok és Tétény barlanglakásaiban például 1955-ben még 462 család lakott.

A kortárs portugál építészet mély szellemi gyökerekkel kapcsolódik a nyugat-ibériai területek több ezer éves kultúrájához. A kötet a 20. századi történeti hátteret értelmező, a mai társadalmi közeget vizsgáló alaptanulmányok mellett a mai portugál építészeti tendenciák elemzését adja esszé formájában, gazdagon illusztrálva. Ezt egészíti ki a legfontosabbnak ítélt mai épületek részletes, képekkel, építészeti ábrákkal, illusztrációkkal bőven ismertetett szakkritikai értékelése építészmonográfiák keretében. A könyv bepillantást enged egy meglepően magas színvonalú és identitással rendelkező regionális kultúrába.

A könyv az ötven legizgalmasabb és leginnovatívabb kortárs kert- és tájtervező irodát ismerteti, amelyek a világ különböző pontjain működnek. Minden tervező munkáját informatív szövegek, fényképek és tervek mutatják be. A különböző tárgykörökben esszék térképezik fel az igencsak egyéni megközelítések mögött meghúzódó alapelveket és mutatják be, hogy egy feltörekvő generáció hogyan utasította vissza a nyugati kerttervezés naturalisztikus hagyományát és fordult inkább a modernizmus, a posztmodernizmus, a pop-art és a land-art felé inspirációért. Tim Richardson, a világ egyik vezető kert- és tájkritikusa nagy szakmai tudással és érdekfeszítő stílussal nyúlt a témához. Több, mint 100 projekt ismertetésével a szerző enciklopédikusan vizsgálta a kerttervezés legújítóbb gondolatait, és inspiráló gyűjteményt készített a tervezők és a témáért lelkesedők számára, illetve tulajdonképpen bárki számára, aki érdeklődik a tervezett tájak iránt.

A közelmúltban elhunyt Balogh István építészeti rajzait és akvarelljeit tartalmazza a könyv, gazdag életművéből kiragadott néhány jellegzetes példát. A sikeres építészt, tehetséges grafikust és kedvelt egyetemi professzort tanítványa, Balogh Balázs (aki csak névrokonságban van a mesterrel) mutatja be egy hosszú interjúban, amelyből megtudhatjuk szakmai pályájának legfontosabb állomásait, illetve az építészet, a rajz kapcsán megfogalmazott gondolatait. „Az építészet térbeli művészet. A teret azonban nem lehet ábrázolni, mivel üres és szinte megfoghatatlan. Amit ábrázolni lehet, azok a teret határoló felületek, akár épülettömegről, akár belső térről van szó. Az épülettömeget a végtelen tér veszi körül, ennek formáját tehát az épület felülete határozza meg. A belső teret is a felületek zárják körbe, ezért itt is a felületek ábrázolásával dolgozhatunk. Mi jellemzi a felületet? Az anyag, amely létrehozza őket. Az anyagok elhelyezése, toldása, összeszerkesztése rajzban ábrázolható és így ez a rajzolat egyúttal a teret is kifejezi." – olvasható a könyvben. A könyv döntő része azonban virtuóz és erőteljes rajzait tartalmazza, ami mögött egy érzékeny művész személyisége tapintható ki.

A kötet a kiadónál magyar nyelven is elérhető.

A Historizmus c. könyv az újkor, a kialakuló polgári társadalom építészetéről szól, nagyjából a XVIII. század közepétől a XX. század második évtizedéig, az első világháborúig tart. Első fejezetében az általános építészettörténeti összefoglaló kívánja bemutatni a kort, annak társadalmi, kulturális körülményeivel együtt. Részben ide kívánkozott az a terjedelmes bevezetés, amely elhagyhatatlan bármely építészettörténeti kor bemutatásakor. Az építészeti fejlődést elemző fejezet, a funkcionális, szerkezeti és formai változások, az építészettel foglalkozó számára az építészeti igények, feladatok és megoldások áttekintő jellegű rendszerét adja. Az anyagokra, szerkezetekre, a technológiára és az ezekből is következő formára, térszervezésére, tömeg és homlokzatalakításra vonatkozó összefoglalások már szorosabban kapcsolódnak a történeti kifejtéshez, ezért ezeket a történet részletes tárgyalása előtt foglaljuk össze. Művészettörténész szemmel, vagy társadalomtudósként a hangsúlyok máshová is helyeződhetnek, de a tankönyv jelleg feltételezi a tantárgyi környezetet.

A további három fejezet a historizmus kialakulását, fénykorát és elmúlását taglalja. A "historizmus" szó értelmezése itt szorosan a vizsgált korszakra vonatkozik. A tárgyalás módja részben felsorolás, részben részletes elemzés. A magyar építészet megfelelő korszakának ismertetése során a nemzetközi példáknál részletesebb, de a teljes magyar építészettörténetnél szűkebb tárgyalás volt a cél. A historizmus építészete hazánkban európai színvonalú, megismerése és megértése ezért kiemelkedő fontosságú.

Az építészet története sorozat kötetei negyven éve az Építészmérnöki Kar alaptankönyvei. A szerzők többsége sajnos már nincs közöttünk, de Hajnóczy Gyula, Szentkirályi Zoltán, Szűcs Margit, Sódor Alajos, Zádor Mihály a könyveken keresztül mégis velünk élnek és hatással vannak ránk. Gondolataik semmit sem veszítettek elevenségükből, amin átsüt a téma iránti elkötelezettségük és szeretetük. Büszkék vagyunk rá, hogy a könyveket újra kiadhatjuk és a múlt megismerésének vállalkozását továbbvihetjük. Jelen kötet szerzője, Kalmár Miklós fent említett professzorok tanítványa, szellemében ugyan azt folytatja, mint elődei.

Golda János meghatározó személyisége az építészek közösségének. Életművében az általa tervezett házak és pályázatok mellett a különböző szakmai közösségekben való jelenléte is kiemelkedő hatású. Mindez tetten érhető, ha időben tekintjük végig – indulunk a Budapesti Műszaki Egyetemen és a Bercsényi Kollégiumban végzett szervező tevékenységétől, ami elviszi a Miskolci Műhely és a Kollektív Ház létrehozásáig, onnan a MÉSZ Mesteriskolájában végzett aktivitásáig és a Piarista Rendben végzett főépítészi tevékenységéig –, akár olvassuk opponenciáit, konferenciaelőadásait, tapasztaljuk empátiáját a diplomabizottságokban a győri építészképzéstől a BME-n keresztül Debrecenig. Munkáiban ugyanakkor jól érzékelhető egy olyan attitűd is, amely nyitott számos irányba, vonzódik az új felvetések és a mai kor számtalan új elképzelése iránt, mégis értékrendjében klasszikus és szilárd. Építészete, ahogy ő maga is, őszinte, természetes, egyszerű, a közösségért munkálkodó elhivatottság példája.

Golda János építész életműve vitathatatlan értéke a magyar építészetnek. A róla készült könyv Somogyi Krisztina szerkesztő többéves munkájának eredménye, amelyet Vargha Balázs grafikus öntött végleges formába.

A könyv szabad tereket mutat be Európából, amelyeket ismert és kevésbé ismert tájépítészek terveztek olyan városokba, mint Kalmar és Kabelvag vagy London és Barcelona. A 2000 és 2005 között elkészült projektek közül a Topos International Review of Landscape Architecture and Urban Design folyóirat szerkesztői válogattak. A legjobb tájépítészeti munkákból összeállított válogatás négy fejezetre oszlik. A parkok közül megismerhetjük a londoni Millenium park, a barcelonai Diagonal park, vagy a grazi Alpesi kert beépítését. A szabad városi terek, közterek fontos területei a városi létnek, amik az utóbbi időben nagyobb figyelmet is kaptak. Ezek közül is figyelemre méltó a berlini kormányzati negyed, a Tate Modern külső terei Londonban, a Place du mai 1945 Lyonban. A tengerparti sétányok szép példája a malmöi, míg az emlékhelyek közül a londoni Diana-kút környékét említhetjük a Hyde parkban. A kötet példái Európa tájépítészetének gazdagságát és sokszínűségét mutatják be és bizonyítják, hogy a tájépítészet Európa sok országában ma már a várostervezés vezető diszciplínája, ami rangot szerzett magának. Az Európai tájépítészet/European Landscape Architecture c. könyv két nyelven, angol/magyar szöveggel jelent meg.