Termék listázás

Borvendég Béla építész, szakmapolitikus, közéleti ember, író és gondolkodó egyszerre, akit a körülöttünk zajló világ állandó reflexióra késztet, ami esszék formájában ölt testet. Hihetetlen íráskészségű építész, akinek figyelme sokfelé kiterjed. Önkritikus, szarkasztikus humorú alkotó, szarkazmusa mögött viszont az írástudó, humanista értelmiségi felelőssége húzódik meg. A TERC Szakkönyvkiadó felvállalta írásainak gondozását, mert mindannyiunk számára értéknek tarjuk gondolatait. Az építészet/elmélet sorozat köteteként tervezett mű Borvendég Béla utóbbi években megjelent írásaiból ad válogatást. A kötet nem tartalmazza a napi szakmapolitikai kérdéseket boncoló írásait, hanem az építészet általánosabb problémáira reflektáló gondolatok gyűjteménye. Az esszégyűjtemény feszítettebb szerkesztése révén mintegy summázatát adja építészeti gondolkodásának, de a könyv témája nem csupán az építészet, az emberi gyarlóságról, butaságról, önérdekről, szeretetről, igazságról, elhivatottságról is szól, mondhatnám magáról az életről.

A könyv külalakjában és belső tartalmában is következetes folytatása az Alumínium függönyfalak és üvegtetők, valamint az Alumíniumablakok, -ajtók, -portálok című kiadványoknak. Ezt az összefoglaló művet olyan minőségi kézikönyvnek szánjuk, amely a korszerű épületek külső határolószerkezeteit tárgyalja sokféle szempontból.

A szerkezeti követelmények, az épületburkot érő külső és belső hatások, a felhasznált anyagok, a tervezés, gyártás, beépítés, ellenőrzés, műszaki átadás-átvétel témáit a könyv egy-egy fejezete részletezi.

A kötet szerzői, az ALUTA Alumínium Ablak és Homlokzat Egyesület, ill. a tagjaiból alakult klaszter tagvállalatainak munkatársai. Az önkéntes munkával készült könyv mintegy összegzi az együttműködő, tevékenységükkel egymásra épülő vállalkozások műszaki tapasztalatait, hiteles információt adva az érintetteknek.

A könyv külalakjában és belső tartalmában is következetes folytatása az Alumínium ablakok, ajtók, portálok c. kiadványnak. Az alumínium függönyfalak és üvegtetők a ma építészetének elengedhetetlen elemei, de idáig hiányzott egy olyan átfogó szakmai mű, amely hasznos információkat ad a témakörben. A kötet szerzői az ALUTA - Alumínium Homlokzat Egyesülés - szakemberei, akik a témában pontos, hiteles szakszerű tájékoztatást nyújtva segítenek eligazodni a különböző típusok, kivitelek, gyártmányok megítélésében, kiválasztásában, a szerkezetek tervezésében, műszaki jellemzőik, a gyártás és beépítés kérdéseiben. Mindenképpen ajánlható a könyv azon építtetőknek, beruházóknak, tervezőknek, építészeknek, kivitelezőknek, lebonyolítóknak, műszaki ellenőröknek, karbantartóknak, épületfenntartóknak, gyártóknak és szerelést, javítást végzőknek, akik tevékenységük során kapcsolatba kerülnek az alumínium-üveg homlokzati nyílászárókkal.

Magyarországon is egyre szélesebb körben alkalmazzák az alumínium nyílászárókat, ezért szükségessé vált egy olyan átfogó mű kiadása, ami segít eligazodni a különböző gyártmányok megítélésében, kiválasztásában, betervezésében, legyártásában, beépítésében. Ajánlható a könyv építtetőknek, beruházóknak, tervezőknek, kivitelezőknek, lebonyolítóknak, műszaki ellenőröknek, karbantartóknak, épületfenntartóknak és mindazoknak, akik építési tevékenységük során kapcsolatba kerülnek alumínium nyílászárókkal.

A könyv a magyar építészet egyik legjelentősebb egyházi épületét, a Szent István-bazilikát mutatja be, pontosabban annak előzményét, a terveit és az építés viszontagságos történetét.

A templom építése kalandokkal, kétségbeeséssel, tragédiával, kemény munkával, hittel és kitartással kísért történet. Megismerhetjük születésének nehézségeit és Hild József tervét, ami alapján elkezdték az építkezést. Hild 1967-ben meghalt, és az építkezést Ybl Miklós vette át. Nem sokkal ezután a kupola beomlott. Ybl új tervet dolgozott ki, egy grandiózus, nagyvonalú, de kiegyensúlyozott arányú épületet, ami végül meg is épült. A belsőt Ybl halálát követően Kauser József fejezte be. A Szent István-bazilikát, Magyarország legjelentősebb keresztény templomát, a Szent Jobb (Szent István király jobb keze) ereklye őrzőhelyét, 1905-ben szentelték fel.

A könyvben archív fotókon és terveken nézhetjük végig a bazilika felépítésének küzdelmét és mai képeken láthatjuk a sikert, azaz a kész épületet teljes pompájában. A művet Kemény Mária művészettörténész írta, aki 1985 óta kutatja a bazilika történetét

A magyar népi építészet és a népművészet kiemelkedő alkotásai a székelykapuk. Az eddig megjelent részfeldolgozások, egy-egy vidék kapuinak ismertetésére vállalkozó munkák után ez az első könyv, amelyik a székelykapuk részletes, elfogultságtól mentes, hiteles bemutatására vállalkozik.

Mednyánszky Miklós új könyve egy tájegység hagyományával ismertet meg. Ahogy egy-egy népcsoport művészete, kultúrájának története nem választható el annak sorsától, a könyv – anélkül, hogy megpróbálna igazságot tenni, vagy újabb vitákat szítani – igyekszik röviden vázolni a moldvai csángók történetét, természetesen elsősorban a tárgyalkotó kultúra, s ezen belül az építési szokások, hagyományok összefüggéseivel együtt. A könyv ezért elsősorban az alkalmazott technológiákra, anyagokra, eszközökre koncentrál, igyekezvén megőrizni a mára már jórészt elfeledett mesterségbeli fogásokat, a népi építési szaktudást. A könyvet számos korabeli és mai fotó illusztrálja.

A könyv reprint kiadása az 1912-1942 között Foerk Ernő vezetésével készített felmérési rajzoknak, melyeket évente lapokban adtak ki. A kötet igazi műszaki és kultúrtörténeti kuriózum, melynek gyakorlati haszna is van, ha valaki a benne föllelhető több száz épület valamelyikével találkozik ma tervezőként, szakértőként, műemlékes felújítóként. A szakmával szembeni odaadást, pontos munkát tükröző szép rajzok példaértékűek ma. A kötet tartalma: I. Erdélyi templomok 1912, II. Szepesség 1913, III. Márkusfalva 1914, IV. Pest-Buda 1915, V. Pest-Buda 1916, VI. Török emlékek 1917, VII. A magyar falu 1918-25, VIII. Sopron 1926-27, IX. Sopron 1928-29, X. Sopron 1936-37, XI. Győr 1939-40, XII. Kolozsvár 1941-42.

A néprajztudomány, amikor az egyes tájak építészete közötti különbségeket vizsgálja, rendszerint a lakóházakból indul ki, és mint a 20. század első felében Bátky Zsigmond háztípusokkal vagy a század végén Barabás Jenő házvidékkel foglalkozik. Így hosszú időn keresztül északi magyar háztípusról, majd északi házvidékről beszéltünk. Mindkettő lényegében nem más, mint az ún. palóc ház. Ha azonban a népi építészet egészét nézzük, tehát a gazdasági rendeltetésű épületeket és elhelyezkedésüket, azaz a települések és a telkek elrendezését is, akkor a Felföld akár történetileg, akár mai szűkebb értelmében jól használható területi elhatárolásnak bizonyul. Nyugaton a Garam, bizonyos esetekben a Vág, északon és keleten a magyar nyelvhatár, délen pedig az Északi-középhegység Alföldre kifutó pereme határolja azt a tájat, amely népi építészetének áttekintésére vállalkozik a szerző. A Felföld népi építészetében a legszembetűnőbb határvonal a Sajó, ezért a szerző külön tárgyalja a Felföld nyugati és a keleti részét az eltérő anyagok, szerkezetek, háztípusok és díszítések miatt.

A Felföld népi építészetéről először jelenik meg ilyen összefoglalás. A Kárpát-medence északkeleti része kisebb tájairól vagy az egyes épületekről több publikáció is megjelent, nem utolsósorban Balassa M. Ivánnak köszönhetően. Ez a könyv azonban egyrészt összegzi mindezeket, másrészt számos új, eddig nem közölt kutatási eredményt beépítve átfogó képet ad a nagytáj magyar népessége népi építészetének elmúlt századairól. Nemcsak az ismert épületeket, lakóházakat ismerteti a szerző, hanem a gazdasági rendeltetésűeket is a csűrtől a gabonás kamrán, kapun és kerítésen át az egyes vidékeken jellemző pincéig.

A nem tökéletes az élet egyik alapvető attribútuma, ez foglalkoztatja a fiatal építészt, Ritter Dánielt, aki szerint ez alkotó energiává fordítható. Azokat szólítja meg, akik mernek másképp nézni a világra és akik nyitottak arra, hogy a tökéletlenség nem feltétlenül hiba, hanem egy másik út a teljességhez. Az írás négy kategóriába sorolja a tökéletlenség különböző megnyilvánulásait – talált, szándékos, megengedő és változó –, hogy bemutassa, hogyan lehet a véletlenszerűség és az esendőség az alkotás szerves része.

Az olvasó egy olyan újfajta nézőponttal szembesül, amely a hiba és a tökéletlenség mögött rejlő mélyebb tartalmat és szépséget hirdeti – legyen szó építészetről, művészetről vagy akár az életről magáról.