Termék listázás

Kötetünk annak a szövegantológiának egy fejezetét tartalmazza, amely eredetileg Architekturtheorie im 20. Jahrhundert: Eine kritische Anthologie (Építészetelmélet a 20. században: Kritikai antológia) címmel 2003-ban jelent meg a Springer Kiadónál. A forrásszövegek szerzői - építészek, művészettörténészek és filozófusok - noha mindannyian az építészettel foglalkoznak, de indítékaik, érdeklődésük iránya igen különböző. A gyűjtemény szövegeit az Olvasó tetszése szerinti sorrendben olvasgathatja. Az álláspontok különbözősége, ellentmondásai remélhetően arra késztetnek majd, hogy mindenki kialakítsa, átgondolja saját véleményét.

A Mezőgazdaság és építészet c. könyv nem másról, mint a mezőgazdasági épületekről szól gazdáknak, kiskerttulajdonosoknak, kertészkedőknek, építészeknek, polgármestereknek, kivitelezőknek. Reischl Gábor posztumusz kötetét tanítványa, Csontos Györgyi szerkesztette könyvvé a fiókban maradt jegyzetekből. A könyv részletesen tárgyalja a birtok épületeit, az állattartás, a növénytermesztés, a tárolás, a kiszolgálóépületek legfontosabb technológiai, funkcionális, szerkezeti ismérveit. Ezek az épületek a gazdálkodás épületei, a gazdálkodó életmód színtere, ahol a "fellegvárnak"; az ember házának is része van az egészben. Egy fejezet foglalkozik az ember házával, ami nem első és nem utolsó épület a birtokon, hiszen "az építendő dolgok közt a paradicsomkarótól az aszaló fedelén át a tornácoszlopig csak fokozati különbség van". A befejező rész megépült példákat mutat be rajzokkal és fotókkal illusztrálva.

Reischl Gábor (1948–2008) a magyar vidéki, ökologikus szemléletű építészet jelentős alakja, a felsőoktatás meghatározó tanáregyénisége. 1999-től haláláig az Ybl Miklós Műszaki Főiskola tanára és főigazgatója volt, emellett számos tanya, oktató- és mintafarm tervezője. Munkásságáért Kós Károly-díjat, Ybl Miklós-díjat, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét és Kotsis Iván-érmet kapott.

Ez a mű nem egy általános menedzsmentkönyv. Nem pusztán azt a kérdést teszi föl, hogyan kell eredményesen vezetni egy vállalatot, annál mélyebbre tekint. Az első fejezet kiindulópontja, hogy a vizsgálódást önmagunknál kell kezdeni, hiszen bármilyen siker valójában bennünk dől el. Ehhez először őszintén kell válaszolni számos kérdésre. „Amit megígértem, betartom?... Nyitott vagyok az új ötletekre?... A megoldandó problémák kiváltó okát keresem?... Az emberekkel, a problémákkal és a helyzetekkel becsületesen és etikusan foglalkozom?...”– néhány kérdés a könyvből. A második fejezet a cég megismerésével foglalkozik, pragmatikusan végigvezet bennünket a menedzsment legfontosabb fogalmain keresztül a vizsgálati folyamaton. Részletesen tárgyalja a buktatókat, a problémákat és megoldási javaslatokat is tesz. Számos megtanulható eszköz és módszer van, de sok mindenre az élethelyzetek tanítanak. Földi Tamás megosztja velünk harmincéves szakmai tapasztalatait, ami könyvét hitelessé teszi. Nem elvont tudományos attitűddel nyúl a témához, hanem megélt példákon keresztül tárgyalja a vezetéstudomány kérdéseit. Példái többsége az építőanyag-iparból származnak, ami különösen értékessé teszi a könyvet az építőipari cégek vezetői számára.

A könyv olyan, történeti-néprajzi szempontból különleges, figyelemre és megőrzésre érdemes építményekről szól, amelyek egykor mindennaposnak számítottak hazánkban: a barlanglakásokról. E hajlékokban azonban nem szabad csak kuriózumokat látnunk, mert ezek családok százainak, ezreinek lakóhelyei - azaz az emberi létezés terei - voltak és sok esetben még ma is azok. Miért ott és úgy alakultak ki a barlanglakások, ahol és ahogyan létrejöttek? Mitől olyan különleges az alakjuk, szerkezetük? Miért költöztek az emberek a sokszor csak odúnak nevezett hajlékokba?

A magyarországi barlanglakások a népi építészet szerves részét képviselik. A természetes barlangok mellett sokkal gyakoribbak voltak a mesterséges barlanglakások, amiket az emberi kéz alkotta. A vájt barlanglakásokat két főcsoportba oszthatjuk: kőbányászathoz kapcsolódó és löszfalba, löszhomokba épített lakások. Mednyánszky Miklós a könyv első felében ismerteti e két típus sajátosságait számos fotóval illusztrálva.

A kőbányászat révén keletkeztek a legismertebb települések, amelyek kőbe vájt barlanglakásai néha falunyi népességnek adott otthont. A könyv második része a magyarországi barlanglakásos településeket veszi sorra ábécérendben. A barlanglakások bizonyos területeken koncentrálódtak, ilyen volt Budafok, a Dunakanyar és Nógrád, a Balaton környéke és Dél-Dunántúl, ahol a mai napig meglepően nagy számban maradtak meg, a mára jobbára elhagyott lakások. Budafok és Tétény barlanglakásaiban például 1955-ben még 462 család lakott.

A Lenyűgöző labirintus egy rendkívül sokoldalú könyv. Az építészet komplex világát igyekszik körbejárni, amiben sok mindenről esik szó: küzdelmekről, törekvésekről, értelmezésekről, melléfogásokról, reményről, reakciókról, útkeresésekről, ideológiákról, háborúkról, humorról, morálról, térről, emlékezetről… Így az egzisztencializmusról és a manierizmusról, a pszichoanalízisről és a dadaizmusról, a marxizmusról és a szabadkőművességről, az elidegenedésről és az inkvizícióról, Machiavelliről és Marxról, Freudról és Einsteinről, diktátorokról és sztárépítészekről – vagyis arról a hihetetlenül gazdag és összetett világról, amit az emberiség kulturális örökségének nevezünk. A kötet a társtudományok beemelésével nemcsak filozófiai magasságokba jut, hanem igényesen szórakoztat is. Száraz tudományos mű helyett egy esszékötetet vagy még inkább egy kalandregényt kapunk, ami Ariadné-fonalként segít eligazodni az építészeti teóriák lenyűgöző labirintusában.

Lukovich Tamás Hild-díjas építő- és építészmérnök tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen, valamint a Sydney Universityn végezte, PhD fokozatát pedig a Pécsi Tudományegyetemen kapta. Pályafutása során dolgozott tervezőként, menedzserként, valamint oktatóként, illetve kutatóként itthon és a tengerentúlon. Hosszabb ideig a University of New South Wales Építészkarának oktatója volt. Jelenleg a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karán az Építészeti Intézet főiskolai tanára. Érdeklődési, illetve kutatási területe a kortárs urbanizáció, valamint az empirikus (város)építészeti elméletek fejlődése.

A Csehországban született, német anyanyelvű, bécsi iskolázottságú Lang Adolf építész épületeivel Hágától Bukarestig számos városban találkozhatunk. Budapesten még egy negyedszázadot sem élt, és ezt az időt is két részletben (1873–1878 és 1890–1908 között) töltötte itt.

Ha Lang Adolf a régi műcsarnok épületén kívül semmi mást nem tervezett volna, személye és művészete akkor is figyelemre méltó lenne. A fő művén túl azonban nemcsak kifinomult enteriőrű vidéki és fővárosi középületek, valamint budapesti bérházak őrzik tehetségének emlékét, hanem számos meg nem valósult terv is. Ráadásul életútja nemcsak azért izgalmas, mert munkásságát már a kortársak is különbözőképpen ítélték meg, hanem azért is, mert miközben művészete tipikusan osztrák–magyar monarchiabeli, mind a földrajzi határokat, mind a stíluspreferenciákat tekintve egyben túl is mutat rajta. A hazai építészettörténetben Lang Adolf a neobarokk stílus egyik legelső alkalmazójaként, illetve jelentős színházépítőként játszott kiemelkedő szerepet.

A szerző, Pilkhoffer Mónika évekig kutatta Lang Adolf életét és műveit, amit Lang gyakori költözése hihetetlenül megnehezített. Legtöbb műve azonban Magyarországon épült fel, hiszen itt építészként és építési vállalkozóként is tevékenykedett. A monográfia számba veszi és a fellelhető adatokkal alátámasztja középületeit, lakóépületeit és meg nem valósult terveit.

Az archív képekkel és fotókkal illusztrált Lang Adolf építész munkássága c. kötet a historizmus korának kevéssé ismert építészével ismertet meg, hozzájárulva ahhoz, hogy Lang Adolf elfoglalja megérdemelt helyét a magyar építészettörténetben.

A kortárs portugál építészet mély szellemi gyökerekkel kapcsolódik a nyugat-ibériai területek több ezer éves kultúrájához. A kötet a 20. századi történeti hátteret értelmező, a mai társadalmi közeget vizsgáló alaptanulmányok mellett a mai portugál építészeti tendenciák elemzését adja esszé formájában, gazdagon illusztrálva. Ezt egészíti ki a legfontosabbnak ítélt mai épületek részletes, képekkel, építészeti ábrákkal, illusztrációkkal bőven ismertetett szakkritikai értékelése építészmonográfiák keretében. A könyv bepillantást enged egy meglepően magas színvonalú és identitással rendelkező regionális kultúrába.

Kaszás Károly a 20. századi finn építészet legjobb ismerője Magyarországon, aki ebben a műben foglalja össze több évtizedes kutatómunkáját, amit a finn építészet területén végzett. A sok fotóval illusztrált könyv feltárja a sajátos finn építészet lényegét, ami a természettel való harmóniában ölt testet. Az épületek kívülről szerények, valódi gazdagságuk belül, a fénnyel megtöltött belső terekben tárul föl. Mindezt logikus, a funkciónak megfelelő térszervezéssel, természetes anyaghasználattal, minden fölösleges magamutogató gesztustól mentes formálással érik el. A könyv olyan elemi építészeti-emberi tanulságokat tartalmaz, ami elengedhetetlen mindazok számára, akik érzékenyek környezetükre és hisznek a környezet emberre gyakorolt hatásában.

A könyv az ötven legizgalmasabb és leginnovatívabb kortárs kert- és tájtervező irodát ismerteti, amelyek a világ különböző pontjain működnek. Minden tervező munkáját informatív szövegek, fényképek és tervek mutatják be. A különböző tárgykörökben esszék térképezik fel az igencsak egyéni megközelítések mögött meghúzódó alapelveket és mutatják be, hogy egy feltörekvő generáció hogyan utasította vissza a nyugati kerttervezés naturalisztikus hagyományát és fordult inkább a modernizmus, a posztmodernizmus, a pop-art és a land-art felé inspirációért. Tim Richardson, a világ egyik vezető kert- és tájkritikusa nagy szakmai tudással és érdekfeszítő stílussal nyúlt a témához. Több, mint 100 projekt ismertetésével a szerző enciklopédikusan vizsgálta a kerttervezés legújítóbb gondolatait, és inspiráló gyűjteményt készített a tervezők és a témáért lelkesedők számára, illetve tulajdonképpen bárki számára, aki érdeklődik a tervezett tájak iránt.

Egyszerűen és gyorsan elkészíthető házi sütemények receptkönyve a Karácsonyi finomságok. Körtepuncs, mentás habcsók, sós karamell, vaníliás keksz, mézeskalács, narancsos kuglóf, almás fánk és a többiek… mind megtalálhatók a könyvben sok fotóval és leírással, sőt egy-egy egyedi variációs vagy díszítési ötlettel gazdagítva.

A Karácsonyi finomságok című könyv – ahogy a Fräulein Klein házi cukrászdája sorozat többi tagja is – nem csupán egy receptgyűjtemény. Valójában segít ráhangolódni az ünnepekre, lelkileg is fölkészít rá, miközben számtalan könnyen megvalósítható dekorációs ötletet is mutat a süteményreceptek mellett. Hogyan csináljunk s.k. adventi kalendáriumot, koszorút, asztali díszt vagy karácsonyfadíszt. Ezeket a dekorációkat elsősorban gyerekekkel együtt érdemes megcsinálni, ahogy a szerző a saját lányaival teszi. Mert a karácsonyt valójában az együtt töltött idő teszi széppé és emlékezetessé.